<
2011. szeptember – Vízgazdálkodási különszám: vízgazdálkodás
2011. szeptember 13.

Szerző:
Tárkányi Zsolt

Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat
postmaster@kg.axelero.net
59/503-100

Vízgazdálkodás a településekkel összhangban

Kiváló az együttműködés a Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat és a felügyeleti területén lévő nyolc település között. Az önkormányzatok közül Karcag élen járt a tulajdonában lévő csatornák felújításában és átadásában, példáját azóta több település is követte, így segítve azok szakszerű üzemeltetését. András László társulati igazgató a jelenlegi helyzetről és a korábbi fejlesztésekről is beszélt az Innotékának.


1960-ban alakult a Karcagi Víztársulat, majd 1974-ben egyesült a Kisújszállási Víztársulattal, és azóta Nagykunsági Víz­gaz­­dál­kodási Társulat néven 80 ezer hektáron összesen 670 kilométer csatornát és a hozzájuk kapcsolódó műveket üzemelteti. Ennek a területnek a vízügyi adottságai rendkívül szélsőségesek, ami nemcsak a csapadék éves eloszlására, de a talaj vízelvezető képességére is érvényes. Habár az évi átlagos csapadékmennyiség 550 milliméter körül alakul, ez a tavalyihoz hasonló rendkívül csapadékos években akár 800 milliméter is lehet. A nagy mennyiségű víz önmagában is áradásokat és belvizet okozhat, de a Nagykunság agyagos talajviszonyai közt a belvizes helyzetek és az aszály igen gyorsan váltakozhat vagy akár mindkettő egyszerre is jelentkezhet viszonylag kis területen belül – mutatta be a térség adottságait András László.

A belvíz olyan probléma, ami az Alföld szinte minden területén előfordul időnként, ellene legfőképp a csatornák folyamatos karbantartásával, kotrásával és szivattyúzással lehet védekezni. Az elmúlt tíz évben a társulat teljesen felújította a szivattyútelep-rendszerét: 14 belvízátemelő szivattyújuk egyenként 0,3–2,1 köbméter vizet emel át a befogadókba másodpercenként. Mindezt lényegesen kevesebb energiafelhasználással, mint az elöregedett, olykor 30-40 éves eszközök, amelyeket már lecseréltek. Három mobil szivattyút is vásároltak, s a védekezést segíti még öt kotrógép, nyolc fenntartógép, valamint két szállítójármű is. A géppark folyamatos fejlesztése annak ismeretében még nagyobb eredmény, hogy tíz esztendeje nem volt lehetőség az eszközbeszerzéshez pályázati forráshoz jutniuk. Mivel idén már a vízgazdálkodási társulatok is részt vehetnek közmunkaprogramokban, a kézi medertisztítást sokkal több helyen tudják elvégezni, mint korábban.

A Nagykunsági Vízgazdálkodási Társulat folyamatosan fogad közmunkásokat, idén összesen mintegy 150-et. A fenntartási munkálatokban és ezáltal a hatékony védekezés biztosításában ez nagy segítség, korábban erre a társulatnak nem lett volna pénze.

Közfoglalkoztatási program

Az igazgató rámutatott: a belvíz mellett az aszály is folyamatos munkát ad a karcagi székhelyű szervezet 40 állandó munkatársának. Az öntözőcsatornák hossza 110 kilométer, de további 50 kilométer kettős működésű csatorna is segíteni tudja az öntözést. A folyamatos fejlesztésekre nagy hangsúlyt fektetnek, szeptemberben pályáznak az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap forrásaiból öntözőrendszer-bővítésre. Az öntözővíz-szolgáltatási tevékenységet a társulat vállalkozás formájában is végzi – jelenleg hétezer hektáron. Az általuk öntözött területből 1500-1600 hektáron rizs, ugyanekkora területen halastó, a többin pedig szántó található. A fejlesztéseket ezen a téren sem hanyagolták el, az elmúlt tíz évben minden öntözőcsatornájukat felújították.

Az uniós csatlakozás óta eltelt időben is jórészt a csatornák felújítására és az átemelők átépítésére tudtak támogatást szerezni. 2004 óta mintegy 750 millió forint pályázati pénzzel gazdálkodhattak, s egy 300 milliós projekt éppen elbírálás alatt van. A szükséges – jellemzően 25-30 százalékos – önrészt korábban a társulati hozzájárulásból fedezték, ám idén ennek a megszüntetésével gyakorlatilag 100 százalékosnak tekinthető a fejlesztési projektek finanszírozása, hiszen az állam kompenzálja a korábbi hozzájárulási díj összegét. András László hangsúlyozta: eddig nem volt szükségük hitelfelvételre, és nem is kívánnak eladósodni. Különösen az jelentene gondot, hogy a hitelek kamatait – mivel azok nem elszámolható kiadást jelentenek – saját maguknak kellene kigazdálkodniuk.

Hyundai kotrógép munka közben

„A vállalkozási tevékenységünk alapján világos, hogy olyan feladatokat vállalunk megrendelésre, amelyek közvetlenül a profilunkba vágnak, a vízgazdálkodással kapcsolatosak” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a megrendeléseik nagyban függnek a társulati tagok pályázati sikerességétől.

Az úgynevezett „gazdátlan csatornák” ügyét érintő felvetésre a szakember a rendszerváltozáskor bekövetkezett tulajdonjogi változásokig vezette vissza a kérdést. 1989-1990 előtt ugyanis a fő csatornákat és a hozzájuk kapcsolódó műveket a vízügyi igazgatóságok, a közepes méretűeket a társulatok, míg a legkisebb gyűjtőket az adott területen gazdálkodó üzemek működtették, illetve tulajdonolták. A nagyüzemek megszűnésével az üzemi csatornák egyszerűen az önkormányzatok vagy a terület magántulajdonosainak fenntartásába kerültek. A gondot nemcsak az jelenti esetükben, hogy általában sem pénzük, sem pedig szakemberük nincs a vízgazdálkodás elvégzésére, hanem az is, hogy nem is tudják, hogy ez az ő feladatuk. Nem volt ritka, hogy a tagok a tagdíj befizetése után azt várták, hogy a társulat tisztítsa ki az árkokat, holott azt a pénzt ők a hozzánk tartozó társulati művek fenntartására fizették. Az biztos, hogy erre a problémára végleges megoldást kell találni, és világosan ki kell jelölni a fenntartót és annak kötelességeit. Az igazgató szerint a tulajdonosoknak mindenképp ki kell venni ebből a részüket, nem lehet csak az államra várni.

Hymach munkagép

Az önkormányzatokkal más a helyzet, alapvetően ők a belterületi csatornákkal foglalkoznak. Az utóbbi tíz évben Karcag élen járt a külterületi csatornák felújításában és átadásában, így a társulat azok közül a forrásaihoz mérten nagyon soknak a karbantartását elvégzi. A város önkormányzata emellett maga is pályázott csatornafelújítási és -építési munkálatokra az elmúlt években, ami a térségben példamutató. Később Karcagot Kunmadaras, Kisújszállás és Túrkeve is követte. „Jellemző, hogy ha egy települést megkeresünk a vízelvezetési feladatok ügyében, akkor nyitottak erre, tudják jól, hogy közös érdekünk a károk megelőzése. Az együttműködés tehát kiváló az önkormányzatokkal és a közös munkánk kölcsönösen előnyösnek értékelhető” – zárta szavait András László.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka