Új módszer a fajok elterjedésének vizsgálatára
Új módszert dolgoztak ki a fajok elterjedésének vizsgálatára a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatói. Eltérő környezeti körülmények között, különböző tulajdonságú fajoknál tanulmányozták a populációs frontvonal kialakulását és mozgását, amelyről azt találták, hogy jellegzetes térbeli szerkezete van. Ha klímaváltozás következik be, és ennek hatására elmozdul a front, akkor a fraktálszerkezet megmarad, akár visszavonulóban, akár előrehaladóban van a határvonal. Kivéve gyors előrehaladás esetén, mert akkor torzul a front, így észlelhető, hogy a faj számára már nem követhető az élőhely elmozdulása.
Törpefenyves határa az Alacsony-Tátrában. A kisebb kép pillanatfelvétel egy szimulációból. A piros vonal a sötétzölddel jelölt, egybefüggő terület frontvonala. Ezeken kívül még szigetszerű előfordulásokat találunk (világoszöld). Fotó: Lájer Konrád, szimulált kép: Oborny Beáta.A kutatók által javasolt új módszer lényege, hogy az egybefüggő és a fragmentált előfordulás közötti határt kell figyelni, ahol már nagyobb az előfordulás sűrűsége, és kisebbek a véletlen ingadozások. Az elterjedés mindenkori határát e populációs front középvonalában érdemes meghúzni, és ennek mozgását követni. Az új módszer előnye, hogy a populációk terjedésének néhány általános tulajdonságára épül, így különböző fajok és földrajzi helyek is összehasonlíthatók, ami hozzásegítheti a kutatókat ahhoz, hogy globális léptékben is jobban átláthassák a fajok mozgásait a változó klíma miatt. Esetleg később hatékonyabban segítsék vagy gátolják egy adott faj terjedését.•
Címlapkép forrása: fotó: Lájer Konrád, szimulált kép: Oborny Beáta
