Három évvel ezelőtt a müncheni központú vállalatcsoport kecskeméti gyártóbázisa hármas jubileumot ünnepelt: 1969-ben a Szerszámgépipari Művek (SZIM) megvásárolta a Knorr-Bremse közúti haszonjárművek fékgyártásának jogait. 1989-ben – húsz esztendővel a licencszerződés aláírása után – megalakult a Knorr-Bremse és a SZIM magyarországi vegyesvállalata. 1999-ben a multinacionális vállalatok között a Knorr-Bremse az elsők között hozott létre Kutatási és Fejlesztési Központot hazánkban.

A Bács-Kiskun megye három legnagyobb adózója között található kecskeméti vállalat (2011-ben 40 milliárd forint árbevétellel) immár több mint négy évtizedes fennállása óta a nemzetközi megmérettetésben verseny­képes, világszínvonalú gyárrá fejlődött. A német cégcsoport és a helyi vezetés folyamatos fejlesztésekkel válaszolt a piac követelményeire. A legnagyobb beruházások egyike, a budapesti kutatás-fejlesztési intézet, amely az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogatásával valósult meg, és 1999 decemberében Orbán Viktor akkori miniszterelnök adta át.

Zombor Gábor, Kecskemét polgármestere, Orbán Viktor miniszterelnök,
Lepsényi István, a kecskeméti Knorr-Bremse vezér­igazgatója társaságában
a projekt nyitórendezvényen megtekintette a jelenlegi gyárat

A vállalat további fejlődését és korszerűsödését a meglévő infrastruktúra nem teszi lehetővé. A jelenlegi telephely bővítése és átalakítása nem megoldható, az épületstruktúra nehezen optimalizálható, az anyagáramlási folyamatok nem ideálisak az egyes részlegek közötti nagy távolságok miatt, és energetikai szempontból is kifogásolható.

Az elkövetkezendő két évben felépülő új gyár hatékony alapterület-kihasználással, rövidebb anyagellátási útvonalakkal, energiatudatos épületüzemeltetéssel és a bővülés lehetőségével jellemezhető. A tesztlabor új kompetenciák bevezetését biztosítja a kutatás-fejlesztés területén. A beruházás az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és hazai központi költségvetési irányzatból vissza nem térítendő támogatásban részesül (DAOP-2010-1.1.1./D és GOP-2009-1.3.2).

Az új gyár – a bázisállományhoz képest – 110 munkahelyet teremt. Az első ütemben a fejlesztőlabor készül majd el. Az elnyert támogatás és – annak eredményeként – az infrastruktúra fejlesztése, valamint a vállalat K+F tevékenységre fordított költsége (a forgalom 8,6 százaléka 2011-ben) bizonyítja, hogy a Knorr-Bremse, a szokványos gyártásorientált szemlélettel ellentétben, a kutatás-fejlesztésre helyezi a hangsúlyt. A kecskeméti telephelyen és a budapesti fejlesztőközpontban több mint 180 fejlesztőmérnök dolgozik (31 új mérnöki pozíció a pályázatnak kö­szönhető) napjaink korszerű fék- és jármű­dinamikai rendszereinek továbbfejlesztésén. Az új tesztépület létrehozását a magyarországi fejlesztési projektek folyamatosan növekvő száma teszi szükségessé.

A fejlesztések egyre több labormérést és szimulációs tevékenységet vonnak maguk után, az igények a jelenlegi laborkapacitást meghaladják. A fejlesztési kapacitás és kompetencia bővülése nemcsak a vállalat tevékenységére hat, hanem erősödik a vállalat K+F beszállítóival, valamint a regionális felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat is.

Az ipar és a felsőoktatás Magyarországon úttörő kezdeményezése a 2012 szeptemberétől induló gyakorlatorientált (duális típusú) képzés a Kecskeméti Főiskola GAMF Karán, együttműködésben a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel és a Mercedes-Benz Manufacturing Kft.-vel. A járműipar növekvő igényéhez kell igazítani mind a szakmunkásképzést, mind a fel­sőoktatást. A felsőoktatás mellett Kecskeméten – az országban elsőként – vezették be 2011 őszétől a duális szakképzési rendszert. Az önkormányzat a Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.-vel is együttműködési megállapodást írt alá, így a társaság már részt vesz a duális szakképzési rendszeren belül a Kecskeméten tanuló fiatalok gyakorlati oktatásában.

A magyarországi járműgyártásban je­lentős szerepet betöltő fékgyártó életében új fejezet kezdődik. A minden tekintetben korszerű, modulárisan kialakított gyártóépület és fejlesztőlabor zöldmezős be­ru­házásként valósul meg 22 ezer négyzet­mé­ter alapterületen. A vállalat egy 8,7 hek­tá­ros, a Déli Iparterületen fekvő ingatlant vásárolt meg.•