A kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL), a világ legnagyobb akkumulátorgyártója. Több mint kétéves tárgyalássorozat után, 2022 nyarán azt a döntést hozta, hogy Debrecenben hozza létre második európai üzemét mintegy 3 ezer milliárd forint értékben. A kínai akkumulátorgyártó debreceni fejlesztése a bejelentés idején az Európai Unió tagállamait tekintve az ötödik legnagyobb volumenű külföldi közvetlen beruházásnak (FDI) számít az elmúlt évtizedet illetően.

A HIPA hivatalos adatai szerint 2021-ben 5,9 milliárd euró, tavaly 6,5 milliárd euró értékben érkeztek beruházások Magyarországra. Ehhez képest idén ez az érték akár 13 milliárd euró­ra emelkedhet. Minek köszönhető ez a kiugró bővülés?

– A 13 milliárd euró nem csak önmagában hatalmas teljesítmény, a nemzetközi gazda­sági helyzet ismeretében egészen egyedülálló, hogy egy rekordév után duplázásra ke­rüljön sor. Ez a siker alapvetően egy nemzetközi trendre vezethető vissza: globális járműipari forradalom zajlik, az elektromos átállás alapjaiban értelmezi újjá a teljes ágazatot. 2021 és 2022 között másfélszere­sére nőtt az elektromos autóiparhoz kötődő új beruházások volumene. Ennek eredmé­nyeként többtucatnyi, úgynevezett megaprojekt, azaz egymilliárd dollárt megha­la­dó értékű beruházás kezdődött meg vi­lágszerte. A tavalyi évben a mértékadó Finan­cial Times elemzése szerint 159 megapro­jektet jegyeztek, és ezek egyharmada kö­­tő­dik az elektronikai, akkumulátoripari, jár­műipari szektorhoz. Hogy érzékeltes­sem, mekkora a részesedésük ezeknek a beruhá­zásoknak a világgazdaság tavalyi ér­té­kében: az FDI (Foreign Direct Investment, az­az külföldi közvetlentőke-befektetés – a szerk.) projektek számának 1 százaléka teszi ki az összes FDI-volumen 50 százalékát.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója

Büszkék lehetünk arra, hogy Magyarországon több megaprojekt is elindult az elmúlt időszakban, a minden idők legnagyobb volumenű hazai zöldmezős be­ruházás címet viselő CATL-üzem mellett idetartozik még az EVE Power debreceni és a Huayou Cobalt ácsi beruházása is. Az előttünk álló egyik legfontosabb feladat: zöld energiát kell termelni, a zöld energiát pedig el kell tárolni. Az az ország, amelyik a zöld energia megtermelésében és az energiatárolásban sikeres, megnyerheti a jövőt.

Nem mindenki boldog az egyre szaporodó, elektromos járműiparhoz kötődő beruházások miatt. A kritikusok szerint a magyar gazdaság erősen kitett egyetlen szektornak. Milyen veszélyeket rejt magában ez a helyzet, és képesek vagyunk-e ezen változtatni?

– Nem túl gyakori példa hazánk történelmében, hogy a globális gazdaságot meghatározó technológiai forradalomban az élenjárók között vagyunk számontartva. A Magyarországon jelen lévő mindhárom német prémium autómárka vezető szerepet szán az itteni gyártóbázisainak az elektromos átállásban, és a világ tíz legnagyobb elektromos zöldenergia-tárolással foglalkozó gyártójából pedig már öt kötelezte el magát hazánk mellett. Jelenleg a világon a negyedik legnagyobb energiatároló gyártási kapacitással rendelkezünk, ám, ha minden, jelenleg még épülő üzemben meg­indul a termelés, akkor a második hely­re kerülünk. Furcsa, hogy miközben európai versenytársaink irigykednek a sikereink lát­tán, addig itthon magukat zöldnek valló politikusok az emberek újtól való félelmét próbálják kihasználni, hogy ezek a projektek ne itt, hanem valahol Nyugat-Európában valósuljanak meg. Azt azonban még nekik is tudomásul kell venniük: az elektromos autóipar át fogja venni a hagyomá­nyos autóipar helyét. Ez tény, ezen változtatni nem lehet. Az elektromos­autó-iparhoz kapcsolódó gyárak mindenképpen meg fognak valósulni. A kérdés csupán az, hogy melyik országban.

Ami pedig a kitettséget illeti. Lépjünk eggyel hátrébb, és úgy vizsgáljuk meg a magyar gazdaság szerkezetét, hiszen ez egy évszázados örökség, nem mi alakítottuk ki. Az Európai Unió legmagasabb feldolgozóipari kibocsátási arányaival a nagy tagállamok közül hagyományosan Németország, és emellett a német iparhoz szorosan kötődő visegrádi országok rendelkeznek. Ez tehát egy adottság. Vizsgáljuk meg, mi történt az elmúlt évtizedben. 2012 és 2022 között nemhogy tovább emelkedett volna a feldolgozóipar súlya a termelési értékben, hanem közel 1 százalékponttal csökkent.

A HIPA 2014-es megalakulása óta mindent megtett annak érdekében, hogy minél diverzifikáltabbá váljon a hazai beruházások iparági szerkezete.

A beruházás­ösztönzési rendszeren keresz­tül az elmúlt években mintegy 30 külön­böző ágazatból sikerült befektetőt von­­za­­nunk Magyar­országra a faipartól kezd­ve a gyógyszer­iparon, a logisztikán vagy a megújuló energiákra fókuszáló beruházá­so­kon keresztül egészen a bio­technológiáig.

A magyar járműipar túlsúlyától rettegőknek csak csendben jegyzem meg, hogy számos európai országban „ennél is rosszabb” a helyzet. A szlovák és cseh közúti járműgyártás mellett a lett és az észt fafeldolgozás, a horvát és a spanyol élelmiszer-, ital-, dohány­termék­gyártás szak­ágazatának hozzá­járulása az adott ország feldol­gozó­­ipari termeléséhez magasabb volt, mint a magyar közúti járműgyártásé. Vajon ezek az országok is hatalmas bajban lennének? Nem hiszem…

Hadd említsek egy utolsó kérdéses te­rületet, a külföldi vendég­munkások ügyét. Számos ellenzéki politikus sze­rint éppen a magyar munka­vállalók elől veszik el az elhelyezke­dés esélyét az akkumulátor­gyárakban, és valójában teret adnak a migrációnak. Egy ellenzéki ország­gyűlési képviselő a „magyarokat kiszorító migráns-vendégmunkás” kifejezést használta egy felszólalásában.

– A migráció és a vendég­munkások összemosása rendkívül vad és súlyosan félre­­vezető felvetés. Nevezhetném rossz­indulatú indulat­keltésnek is. Az előbbi egy teljesen kontrollálatlan folyamat, míg a másik – rendkívül szigorú szabályozással – a világ számos országában működő legitim foglalkoztatási forma. Ráadásul a kormány éppen október elején vonta vissza a vendég­munkásokról szóló törvényt, hogy új törvényt alkotva a harmadik országból ér­kező munka­vállalók hazánkba érkezését és tartózkodását tovább szigorítsa. A kormány álláspontja világos: vendég­munkásokat kizárólag azokra az állás­helyekre lehet behozni, amelyeket a magyarok nem tudnak betölteni. A vendég­munkások bejövetele engedélyhez kötött, és ami a legfontosabb, meghatározott hiány­szakmákban, meghatározott időpontig tartózkodhatnak Magyarországon.

Tudna említeni néhány olyan területet a járműgyártás és a zöldenergia-tárolás mellett, amelyben komolyabb növekedési potenciált lát?

– Az elmúlt években robbanásszerű fejlődésen ment keresztül a szolgáltató központok ágazata, rendszeresen az autóipar mögött a második, harmadik helyen van a hazánkba érkező beruházásokat tekintve. Az iparági szereplők egyre szélesebb körű és egyre átfogóbb, kifejezetten magas hozzáadott értékű feladatkörökkel jelennek meg nemcsak Budapesten, de egyre több vidéki nagyvárosban is. És ami igazán fontos, az üzleti szolgáltató központok a versenyképes fizetésekkel nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több tehetséges, jól képzett diplomás fiatal maradjon Magyarországon.

A szektor mindössze öt év alatt megduplázta foglalkoztatottjai számát, amely mára meghaladta a 100 ezret.

A magyarországi BSC (Business Service Centers – üzleti szolgáltató szektor) fejlődése

Emellett még egy jelenségre szeretném felhívni a figyelmet. Minden kétséget kizáróan a magas hozzáadott értékű munka még a hagyományos ipari szektorok eseté­ben is egyre markánsabban jelenik meg. Már jó ideje azt tapasztaljuk, hogy a járműipari vagy elektronikai beruházások is a kutatás-fejlesztési eredményekre épülnek. Ennek eredménye­ként a korábban csak gyártó­kapacitással jelen lévő vállalatok egy­re nagyobb számban bővítik tevékenységi körüket Magyar­országon kutatás-fejlesztéssel. Csak egyetlen példa: az állam pénzügyi támogatá­sával megvalósuló, valaha volt leg­nagyobb kutatás-fejlesztési beruházást jelentette be idén szeptemberben Magyar­országon a Samsung SDI. Az elektromos jármű-energiatárolási folyamat­fejlesztésre fókuszáló, 22,5 milliárd forint értékű kutatás-fejlesztési projekt eredményeként egy új technológia jöhet létre, amelytől az új zöld­energia-tárolók kapacitása és biztonsága tovább nő, a gyártási sebesség emelkedik, miközben a hely- és munkaerő­igény 20 százalékkal csökken. Határozott célunk, hogy a magyar ökoszisztéma szereplőit a jö­vőben arra ösztönözzük, kövessék ezt a példát, és használják ki a magyar kreativitásban rejlő lehetőségeket. Alakítsanak ki minél mélyebb és szerte­ágazóbb együtt­működéseket a magyar­országi felső­oktatási intézményekkel a kutatás-fejlesztés terén.

Emellett finomhangoltuk hazánk beruházás­ösztönzési keret­rendszerét: bővült a K+F típusú támogatást igényelhetők köre, így már a közepes vállalkozások is pályázhatnak.

Az évről évre folyamatosan érkező befektetések számát látva egyszerű feladatnak tűnik egy-egy beruházás elnyerése. Feltételezem, hogy a színfalak mögött hosszabb tárgyalássorozat előzi meg ezeket a döntéseket. Mennyi idő alatt zárul le egy ilyen folyamat, és milyen szempontokat vizsgálnak a befektetők a végső döntés meghozatala előtt?

– Valóban nem egy egyszerű és végképp nem egy rövid folyamatról beszélünk, ráadásul egyre nő azoknak az országoknak a száma, amelyekkel versenyeznünk kell. A nemzetközi vállalatok beruházásainak előkészítésekor a döntéshozók az első körben általában több régiót, azon belül több országot, és jellemzően országonként is több lehetséges helyszínt vizsgálnak párhuzamosan.

A kiválasztási folyamat minimum hat hónapot ölel fel, de akár másfél-két évig is elhúzódhatnak a tárgyalások.

A befektetők számos szempontot vizsgál­nak a beruházási helyszín kiválasztása során, ilyen például az ország makro­gazdasági teljesítménye, gazdasági és politikai stabilitása, adó­környezete, de emellett fontos szerepet játszik a befektetési ügynökség professzionali­tása is, hogy mennyire gyors és hatékony a szervezet. Lényeges szempont a potenciális telephely logisztikai adottsága, infra­strukturális szintje. A befektetőknek ugyancsak meghatározó a képzett munkaerő rendelkezésre állása, és a szak­képzett munkaerő-utánpótlás hely­zete, azaz az is, hogy a környéken milyen oktatási intézmények vannak. A kiválasztási folyamat során vizsgálják továbbá a lehetséges beszállítói kört, és a környéken található iparági szereplőket. És végül, de nem utolsósorban, természetesen a támogatás intenzitása is befolyásoló tényező, hangsúlyozni kell azonban, hogy a fenti szempontok összességét mérlegelve döntenek egy-egy beruházási helyszín mellett.

Tehát elsősorban nem a támogatás mértéke, hanem a versenyképes gazdasági környezet számít. Mitől ennyire egyértelmű a kép Magyarországról a külföldi befektetők szemében?

– Válaszként hadd utaljak egy spanyol napi­lap, az ABC egy nemrég megjelent cikkére, amely a Bosch magyar­országi terjeszkedé­sének okait vizsgálta. A lap szerint hazánk­ban hatékony az állam, a felső­oktatási intézmények és a gazdasági szereplők együtt­működése, és ennek eredménye, hogy a világ egyik legnagyobb autóipari vállalata új­ra és újra befektet az országban lévő termelési és kutatás-fejlesztési központjába. A cikk beszámol arról is, hogy a Bosch ma­gyar leány­vállalata közel két és félszer nagyobb árbevételt ért el, mint a spanyol, miközben a kutatásra fordítandó költség­vetés 20 százalékkal emelkedett, és már Kaliforniából is képes munkaerőt elcsábítani Magyar­országra. A szerző a Bosch új budapesti kutatás-fejlesztési központjának munka­­körülményeit a Google-nál tapasztal­tak­hoz hasonlítja. De azoknak is, akik nem a sajtó­hírek alapján tájékozódnak, jó ajánlólevél lehet az fDi Intelligence díjazott­­jainak 2023-as rangsora. A világ külföldi működő­tőke-befekteté­sekkel foglalkozó legna­gyobb kiválósági központjá­nak jelentése alapján Budapest, Debrecen és Közép-Magyar­ország különböző kategóriákban került a legjobb tíz közé, ami egyértelműen mutatja, hogy

hazánk továbbra is előkelő helyen van az európai FDI-térképen.

Milyen ösztönzőkkel tudja támogatni a HIPA jelenleg a beruházásokat?

– Reagálva a szomszédsá­gunkban zajló há­ború miatt kialakult energia­válságra, tavaly év végén egy új programot indítottunk. A Gyármentő Program nagy­vállalkozások energia­hatékonysági fejlesztéseit támogatja, Budapesten 30 százalékos, vi­déken meg akár 45 százalékos támogatás­intenzitással. Olyan vállalatok pályázhat­tak, amelyek minimum 200 millió fo­rin­tos fejlesztéssel bővítik az energia­ellá­tási kapa­citásukat. Idén nyáron pedig jelentős, a vál­lalkozások számára kedvező intézke­dé­se­­ket vezettünk be az egyedi kormány­­dön­tés útján megítélt támogatási rendszerben. A módosítás értelmében válto­zott a minimálisan elvárt beruházási volumen, a támogatásokhoz kapcsolódó biztosítéki rendszer, illetve Buda­pesten is támogathatóvá válnak megújuló energia termelésére vonatkozó beruházások. Mindezek mellett új támogatási jogcím alapján is sor kerülhet támogatás odaítélésére, ami kedvező feltételeket biztosít az ipar nulla nettó kibocsátásra való átállásához szükséges beruházásokhoz.

Mindezek mellett a HIPA az elmúlt idő­szakban prioritásként kezelte a beru­há­zá­sokhoz elengedhe­tetlen infra­strukturális fejlesztéseket. Az Ügynökség kez­de­ménye­zésére tavaly óta mintegy 125, ipari parkok fejlesztését szolgáló kormány­határozat és kormány­döntés szü­le­­tett több mint 800 milliárd forint érték­ben. Erre jó példa Debrecen, ahol az elmúlt évtizedben történelmi léptékű ipar­fejlesztés indult el, amihez a kormány a közművek és az infra­struktúra kiépítésének támogatásával járul hozzá.

A 2017-ben alapított Pátyi Ipari Parkban jelenleg három csarnoképület áll, összesen mintegy 80 000 négyzetméter alapterülettel. A HIPA kezdeményezésére tavaly óta mintegy 125, ipari parkok fejlesztését szolgáló kormányhatározat és kormánydöntés született több mint 800 milliárd forint értékben.

Hogyan látja a magyar gazdaság földrajzi kiegyensúlyozottságát? Mennyire lehet befolyásolni a befektetőket, hogy az eddig kevésbé preferált vármegyék is felkerüljenek a térképre?

– Kétségtelen, hogy az ország nyugati területein mindig is előnyösebb volt a helyzet, a 2010-es kormány­váltás után pedig Kelet-Magyar­országon kezdődött olyan mértékű iparosítás, amire szinte még nem volt példa a magyar gazdaság­történetben. Némi túlzással már vannak olyan nagy­városok az országban, ahová még ha akarnánk sem tudnánk nagy terület­igényű beruházást vinni. Éppen ezért a következő években az ország déli terüle­tei­nek iparosítása érdekében fogunk dolgozni. Békésben, Csongrád-Csanádban vagy éppen Baranyában is bőven akad még gazdaság­fejlesztési feladat. Ennek a folyamatnak az első lépése, hogy Pécs és Szeged mellett ipari parkokat hozunk létre, hiszen infra­strukturális háttér nélkül nehéz lenne meg­szólítani a befektetőket. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy minél előbb olyan beruházáso­kat vonzzunk ezekre a területekre, amelyek az egész régió jövőjére hatással lehetnek.•

Címlapkép forrása: HIPA