2012. augusztus 2.

Szerző:
S. K.

Semmelweis Egyetem • sote.hu

Új képzések és szolgáltatások pályázati forrásból a Semmelweis Egyetem hallgatói számára

Az elmúlt két évben több olyan fejlesztés valósult meg sikerrel, melyek hozzájárulnak az egyetemi szolgáltatások minőségének további emeléséhez, valamint bővül a képzési paletta is.


 

A már lezárult Semmelweis közösség – Semmelweis világ folytatásaként a TÁMOP-4.1.1.A-10/2/KMR Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a Semmelweis Egyetemen című pályázat keretében tovább folytatódott a hallgatói szolgáltatások fejlesztése, a már kialakított szolgáltatásokkal az egyetem nyitott a külföldi hallgatói felé is. A diplomás pályakövetés, az alumni hálózat építése, a karrierközpont tevékenységének bővítése olyan átfogó szolgáltatásfejlesztést valósít meg, amely hosszú távon megalapozza a minőségi, munkaerő-piaci igényekkel összehangolt oktatást. Cél, hogy a kialakított rendszer megbízható és érvényes adatokat szolgáltasson az egyetem hallgatóinak és öregdiákjainak terveiről, munkaerő-piaci helyzetéről és életpályájáról. Az adatok feldolgozásával pontos képet kapunk az egyetem oktatási színvonaláról, az itt megszerezhető diplomák munkaerő-piaci értékéről és a diákok életpályájáról. A visszacsatolással javul az intézmény adaptációja a gyorsan változó munkaerő-piaci környezethez, illetve publikálva segíti a pálya­választás előtt álló fiatalok döntését. Ezzel párhuzamosan a tehetséggondozás területén kiemelt figyelmet kapott a roma felzárkóztató program kiépítése, melynek keretében tehetséges, de nehéz anyagi és szociális körülmények között élő tehetséges roma fiatalok készülhetnek fel az orvosi pályára.

Semmelweis Karriernap 2012

A környezeti kihívások szükségessé teszik, hogy a nagy múltú egyetem magas szintű döntéstámogató háttérstruktúrával lássa el egyre komplexebbé váló szerepét. Ennek érdekében a projekt keretében szorosan kapcsolódó hiánypótló rendszereket építettünk ki. A Munkaerő-piaci alkalmazkodás fejlesztése keretében létrejött a „Clearing House” programelem, azaz egy olyan pilot modell kidolgozására került sor, amely a munkaerő-piaci folyamatokról, a várható trendekről valid és megbízható információkkal látja el az egészségügyi oktató intézményeket, lehetővé téve a munkaerő-piaci előrejelzések és preferenciák szisztematikus becsatornázását az egyetem döntéshozatali rendszerébe. Az intézményirányítás fejlesztése során adattár alapú vezetői információs rendszert alakítottunk ki, valamint kiépítettük az egyetem pályázati tevékenységeit pontosan kezelő pályázatkezelő rendszert.

Ezzel párhuzamosan egy másik olyan összetett fejlesztés is zajlott a TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0008 Képzés- és tartalomfejlesztés a Semmelweis Egyetemen című pályázat keretében, mely szintén hiánypótló, oktatást segítő, elektronikus képzési anyagok elkészítését tette lehetővé, és három új szakiránnyal bővítette a képzési kínálatot.

A projekt keretében megvalósuló képzés- és tartalomfejlesztések, valamint az új szakirányok létrehozásával a cél a munkaerőpiac által az egészségügyi szektorban azonosított kompetencia és képzettségi hiányok csökkentése volt. A most megvalósított fejlesztések olyan hiány- és új szakmák igényein alapulnak, amelyek ismerete nélkül lehetetlen a színvonalas, a kor ismereteinek megfelelő egészségügyi oktatás és minőségi egészségügyi rendszer biztosítása. Az elkészült tananyagok (Sürgősségi orvostan, intenzív terápia és aneszteziológia, Családorvostan, valamint Biomedicinális elméleti képzésfejlesztés) elektronikus formája lehetővé teszi a könnyű és gyors frissítést, a költséghatékony és széles körű hallgatói felhasználást. Az így hozzáférhető elektronikus felületek a bázistudásul szolgáló kiforrott ismereteket könnyen kezelhető, egységes szemléletet nyújtó standardként tartalmazzák, lehetővé téve – az ágazat dinamikusan fejlődő jellegéből következően – az állandó frissítést igénylő tudásanyag hozzáférhetőségét.

A három, újonnan létrehozott szakirány az egészségügyi infrastruktúra stratégiai fejlesztését szolgálja. A népegészségügyi szakirány indítását indokolja, hogy az ágazat vezetésében a már folyó népegészségügyi szakemberképzés technikai is­meretanyaga jelen van, azonban szükség van a népegészségügyi tevékenységet irányító, szervező vezetők és tisztiorvosok módszeres képzésére is vezetési-szervezési, egészségpolitikai készségek terén is. A képzés célcsoportját az egészségügyi rendszer irányításában, a népegészségügy területén dolgozó közép- és felsővezetők adják, ami rövid, illetve középtávon minimum 500-600 szakembert jelent.

Alumni kiadvány

Az egészségügyi informatika területén elmondható, hogy a jelenlegi döntéshozatal nem használja ki sem a jelenlegi információs rendszerekben rejlő lehetőségeket, sem nem használ stratégiai és innovatív megoldásokat a rendszer hatékonysá­gának növelésére, az ellátások fejlesztésére. A képzés fejlesztése, az információk vezetői szintű kezelésében hozhat áttörést.

Az infrastruktúra stratégiai fejlesztése szakirány életre hívását indokolja, hogy Magyarországon az uniós összehasonlításban magas egészségügyi infrastruktúra-fejlesztés célú uniós forrás felhasználás ellenére nincs elérhető bizonyíték alapú szakmai referenciaanyag, és nincs releváns szakemberképzés. Az elmúlt évtizedek során az unió országaiban sem a döntéshozók, sem a kutatók nem fordítottak kellő figyelmet az egészségügyi ellátás hatékonyságnövelésének egyik fontos tényezőjére, az egészségügyi ellátás helyszíneire. Hazánkban a különböző uniós alapok terhére több száz milliárd forintot használnak fel egészségügyi fejlesztési céllal, amelynek jelentős része az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését célozza. Számos esetben már egy projektcikluson belül (pl. Kistérségi járóbeteg-rendelők) is fenntarthatósági kihívásoknak vannak kitéve a fejlesztések keretében elhatározott projektek. Ezért, és az egészségügyi rendszerstratégia hatékonysági elveinek kidolgozásához szükséges a releváns szakterületeken dolgozó szakemberek képzése.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka