A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a magyar felsőoktatás gazdag hagyományokkal bíró, magas presztízsű intézménye, amely hivatásának tekinti az alap- és mesterképzés, a doktori (PhD) képzés, a felsőfokú szakképzés és a szakirányú továbbképzés szintjein megvalósuló minőségi oktatást. 12 kara színvonalas, elismert tudást és diplomát nyújt a több mint 200 különböző szakon tanuló, összesen közel 30 ezer hallgatójának. Az egyetem – oktatástól elválaszthatatlan – küldetése a nemzetközi összehasonlításban is versenyképes kutatás művelése. Szerteágazó tudományos munkája, innovációs, kutatói-alkotói tevékenysége átfogja az alap- és alkalmazott kutatást, a művészeti alkotó tevékenységet, a termék- és szolgáltatásfejlesztést.

Tíz magyar felsőoktatási intézmény egyikeként a Szegedi Tudományegyetem – mint a kutatóegyetemi cím büszke birtokosa – 2010 elején nyert TÁMOP 4.2.1-es pályázaton csaknem hárommilliárd forintot öt kiemelt kutatási területének fejlesztésére. A 2010. július 1-jén kezdődött (95 százalékos támogatási intenzitású) TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 azonosítószámú projekt átfogó célkitűzése, hogy a Kutatóegyetemi Kiválósági Központ (KKK) létrehozásán keresztül elősegítse az SZTE hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési, oktatási-tudományos és üzleti versenyképességének javítását a „Harmadik Generációs Egyetem” koncepció mentén. Szintén fontos szándék az alapkutatások interdiszciplináris jellegének erősítése, ennek megfelelően hoztak létre közös kutatócsoportokat különböző karok, intézetek. Mindez lehetővé teszi a kapacitások közös kiaknázását, illetve a szellemi potenciál és a kutatási infrastruktúra fejlesztését. Az SZTE KKK Igazgatótanácsának elnöke, Rácz Béla professzor, általános rektorhelyettes, a projektigazgató Kovács Tibor, a tudományos igazgató pedig Varró András professzor, tudományos és innovációs rektorhelyettes.

„A Szegedi Tudományegyetem a TÁMOP támogatási döntést megelőzően pályázaton megszerezte a kutatóegyetemi minősítést. Az egyetem tegnap is kutatott, ma is kutat, és holnap is kutatni fog az alapító okiratában foglaltak szerint. A menedzsment feladata az, hogy a mostani alapkutatás projektszerűsé­gét erősítse. A kutatóegyetemi címet követően elnyert TÁMOP forrás felhasználása feltételekhez kötött. Egyrészt megerősítjük az egyetemi versenyképességet, másrészt a kari és intézeti kutatások interdiszciplinárissá válását segítjük, menedzseljük az új tehetségeket, hallgatókat vonunk be, és a Kutatóegyetemi Kiválósági Központban új, ipari érdeklődésre számot tartó projekteket generálunk. Így válhatnak a projektcélok középtávú intézményi célokká. Az alapkutatásokat program szinten kezeljük, azaz önálló és összefüggő, adott esetben hierarchikusan egymásra épülő projektelemekből egy központi menedzsment révén lebonyolított programot valósítunk meg” – foglalja össze a felsőoktatási intézmény elképzeléseit Kovács Tibor projektigazgató.

Az ELI látványterve

Az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló projekt keretében öt alprogramban folynak sokszínű kutatások a lézerfizikától az orvostudományon át az informatikáig. A szuperlézer alprogram vezetője dr. Osvay Károly egyetemi docens; a kémia, anyagtudomány, gyógyszerkutatás alprogramé Fülöp Ferenc akadémikus; a molekuláris biológia, genetika, orvostudomány alprogramé Penke Botond akadémikus; a környezettudomány, energetika alprogramé Kovács Kornél professzor; az információs társadalom alprogramot pedig Z. Karvalics László egyetemi docens irányítja.

A lézerkutatásokkal foglalkozó első alprogram keretében a szegedi tudósok tevékenyen készülnek arra, hogy majd részt vehessenek a 2015 végéig Szegeden felépülő ELI szuperlézer tudományos munkájában. A szakemberek egyre rövidebb impulzusú, illetve növekvő intenzitású sugarakat vizsgálnak. A második csokorban az alapkutatások mellett helyet kap a preklinikai, klinikai fázis is. A nagy lendülettel folyó klinikai gyógyszerkutatások keretében a kifejlesztett molekulák kipróbálása kezdődik, egyre növekvő számban bevont betegen. Számottevő eredményeket értek el például a diabéteszes lábszárfekély területén. A fejlesztések során az egyetem kutatói komoly erőfeszítéseket tesznek a környezet fokozott védelmére. A harmadik alprogramban ígéretes molekuláris biológiai és genetikai kutatások folynak (ilyen a pikkelysömörre hajlamosító gén csendesítése), illetve a neuropszichiátriai (így a krónikus szkizofrénia) és neurodegenerációs betegségek (Alzheimer-, Huntington-, Parkinson-kór stb.) kialakulásának okait, terápiájának lehetőségeit vizsgálják a szakemberek. A környezettudomány és az energetika terén jelentősnek számítanak a klímaváltozással, a globális felmelegedéssel, a környezetvédelemmel, a különféle szennyezések eltávolításával, valamint a megújuló energiák (bioetanol, biogáz, biohidrogén) előállításával foglalkozó kutatások. Utóbbiakhoz kapcsolódóan Szegeden, a Sándorfalvi út mellett biogázüzem létesült, mely áramot állít majd elő. Ami pedig az információs társadalmat a legkülönbözőbb (gazdasági, jogi, informatikai, matematikai, társadalom- és bölcsészettudományi, digitalizálási) szempontokból górcső alá vevő ötödik alprogramot illeti, ott olyan, a mindennapokban is az érdeklődés középpontjában álló témákat tudnak feldolgozni, mint például a szellemi szabadságjogok és szellemi tulajdonok internetes védelme. A kutatások hátterében az a felismerés húzódik meg, hogy az információs társadalom kihívásai rendszerszinten eredményeztek földrengésszerű változásokat, s magukkal hozták a társadalom­tudományok hibridizációját a természet- és élettudományokkal.

A Zöldforrás Biogázerőmű Szegeden

A „Kutatóegyetemi Kiválósági Köz­­pont létrehozása a Szegedi Tudományegyetemen” projekt egyik kiemelt ese­mé­­nyeként 2012-ben az intézmény em­lék­évvel tiszteleg 75 éve Nobel-díjat kapott professzora, Szent-Györgyi Albert emléke előtt, s szervezte meg kilenc Nobel-díjas tudós részvételével idén március 22. és 25. között a Szent-Györgyi Albert-emlékkonferenciát. Az egyedülálló és világ­ra­szóló tudományos seregszemlén előadó tudósok a kardiológia, a gaszt­ro­en­te­ro­lógia, az immunológia és gyulladás, a molekuláris biológia és genetika, az idegtudomány, valamint a tuberkulózis témakörében mutatták be legfrissebb kutatásaikat.

A Kutatóegyetemi Kiválósági Központ projekt a jelenleg hatályos támogatási szerződés szerint 2012. szeptember 30-án zárul a Szegedi Tudományegyetemen, az elért legfontosabb eredményeket ősszel egy nagyszabású záró konferencia keretében tárják az érdeklődők elé. A Szegedi Tudományegyetem arra törekszik, hogy a programzárást követően a megindult multidiszciplináris, s számos, a mindennapi élet szempontjából is hasznos eredménnyel kecsegtető kutatási tevékenységek hézag- és zökkenőmentesen folytatódhassanak a TÁMOP 4.2.2 és a HORISON 2020 projektek keretében.•