2012. augusztus 2.

Szerző:
Bencze Áron

Irány Kelet!

A Magyar Alagútépítő Egyesület (MAE) első alkalommal lesz házi­gazdája a kétévente sorra kerülő Kelet-európai Alagútépítők Konferenciájának (EETC), amelynek szeptember 18. és 21. között Budapest ad otthont. A szakma jelenlegi helyze­téről, kilátásairól és irányváltásának okáról az egyesület elnökével, dr. Horváth Tiborral beszélgettünk.


London polgármestere idén tavasszal jelentette be: növeli az alagútépítést, hogy csillapítsa a felszíni dugókat. Budapesten is van remény hasonló koncepcióváltásra?
– Európa nagy városai az elmúlt évtizedekben hatalmas mértékben fejlődtek a népességük számát és a motorizációt tekintve egyaránt. Egy biztos, a kialakult áldatlan állapotra a közeljövőben választ kell találni, és a belváros felé irányuló forgalmat valamilyen formában korlátozni szükséges. Párizsban korábban felismerték az alagutakban rejlő lehetőséget, és a Szajna alatt számtalan rövidebb-hosszabb alagút húzódik. Idehaza is régen megfogalmazódott alternatíva egy közúti alagút megvalósítása a Széll Kálmán tér és a Kossuth tér között. A szakma szerint természetesen még több hasonló megoldásra lenne szükség Budapesten, azonban a főváros, úgy tűnik, elsősorban hidakban gondolkozik. A cél ugyanaz, ám tény, hogy a felszínen fizikailag már nincs hely, és a megoldás a felszín alatt lehetséges. Az áruszállítást és a közműhálózat kiépítését ekkora volumenben kizárólag a föld alatt lehet problémamentesen, gazdaságosan megoldani. Nem véletlen, hogy a Nemzetközi Alagútépítő Egyesület (ITA-AITES) külön munkacsoportot hozott létre a városok föld alatti fejlesztésére, elsősorban infrastrukturális területeken.

Robbantólyukak fúrása fúrókocsival a vájvégen – Bátaapáti

Amennyiben lenne is megbízás a magyar alagútépítők számára, van elég szakember a területen? Megfelelő a képzés a hazai felsőoktatásban?
– A mérnöki képzés kifejezetten magas színvonalú nálunk, ráadásul a magyarok innovatív képességüket jól tudják kamatoztatni ebben a szakmában. Miután idehaza befejeződtek a nagy alagút-építési munkálatok, az idegen nyelveket beszélő kollégák külföldön próbáltak szerencsét. Ahhoz képest, milyen kis ország vagyunk, a világ számos pontján találkozhatunk magyar mérnökökkel ezen a szakterületen, például Hongkongban, Indiában, Kanadában, Angliában, Írországban vagy Kolumbiában. Csak egyetlen példa elismertségünkre: egy indiai építőipari cég felső vezetőjének irodájában a könyvespolc egyik megbecsült és mai napig forgatott kötete dr. Szécsy Károlynak az 1960-as években kiadott Alagútépítéstan című műve.

A szakmai elismertségből a magyar cégek is tudnak profitálni Nyugat-Európában? Könnyebben kapunk megbízásokat a Lajtán túl?
– A magyar vállalkozások elsősorban Németország és Ausztria irányába orientálódtak, azonban a német nyelvterületű piacok önvédő mechanizmusát feltörni nem könnyű. Az ott már korábban jól bevált és ismert cégek könnyebben jutnak megrendeléshez, mint mi, és helyzetünket nehezíti a tőkehiány is. El kell ismerni azt is, hogy a magyar tulajdonú cégek nem rendelkeznek olyan korszerű és volumenű gépparkkal, mint nyugati versenytársaik.

Mi lehet ebben az esetben a megoldás?
– Ausztriában egy szenzációs ötlettel léptek ki a nemzetközi porondra. Állami támogatással és komoly banki háttérrel hoztak létre egy konzorciumot, amelybe az ország magáncégei tömörültek. A diplomáciai és gazdasági kamarák támogatásával pedig hihetetlen mértékű sikereket értek el, és több mint ötven országban valósítottak meg beruházásokat. Véleményem szerint Magyarországon is van realitása egy hasonló megoldásnak…

A keleti irányú terjeszkedés is ennyire döcögős?
– Jelenleg minden nyugat-európai építő cég elsődleges érdeke, hogy Romániában, Bulgáriában vagy éppen a Baltikumban kössön minél több üzletet. Szakmai és anyagi hátterük biztosított, azonban a kulturális háttér teljesen más. Másképp szocializálódott egy üzletember Münchenben vagy Párizsban, mint a kelet-európai régióban. Ezen a területen szerezhetünk némi előnyt, és úgy látom, jobbak is lehetnek az esélyei egy magyar vállalkozásnak. A tényleges sikerhez azonban minél előbb szakmai kapcsolatokat kell építeni.

Az M6-os alagútjai

Ez az igény motiválta a Magyar Alagútépítő Egyesületet arra, hogy első alkalommal szervezze meg a Kelet-európai Alagútépítők Konferenciáját? Milyen alapvető célokat fogalmaztak meg?
– A kelet-európai térségben működő egyesületekkel ez ideig valóban kevés kapcsolatunk volt. Ezért a vezetőség elhatározta, hogy a konferencia szervezésével kétévente vándorkonferencia-sorozatot, vele együtt szakmai fórumot kezdeményez. A térség egyesületei a magyar kezdeményezéssel egyetértettek, és támogatják a következő, 2014. évi második konferencia megrendezését. A lengyel, román és görög egyesületek pedig már jelezték is rendezési szándékukat.
A szakmai találkozó célja, hogy a régióban megépített alagutak, föld alatti építmények kapcsán a helyi szövetségek és szakemberek megoszthassák egymással a tervezés, kivitelezés területén felhalmozódott tudásukat és tapasztalataikat, valamint a kutatás és fejlesztés területén elért eredményeiket. Az előadások témái között kutatás-fejlesztés, föld alatti létesítmények szerződéskötési gyakorlata, karbantartás és felújítás, úsztatott és süllyesztett alagutak, lőttbetonos építési technológia, hagyományos alagútépítés is szerepel. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 64 kiírt előadási helyre közel 100 pályamű érkezett. A konferencia hivatalos nyelve az angol lesz.
A szimpóziumon szakmai kirándulásokat is szervezünk. Elsőként egy „sétát teszünk a Duna alatt”, ugyanis a 4-es metró Szent Gellért téri és Fővám téri megállóját látogatjuk meg, majd az Etele téri járműtelep következik, ahol a diszpécserközpontot, a járműtároló csarnokot és a központi épületben a karbantartási funkciókhoz tartozó létesítményeket tekintjük meg, végül pedig Villányba utazunk. A látogatás célja az M6-os autópálya alagútjaiban különös tekintettel az ellenőrző, vezérlő- és karbantartó rendszerekkel szerzett tapasztalatok megismerése lesz.

Az egyesületnek hány tagja van? Kik képviseltetik magukat benne?
– A Magyar Alagútépítő Egyesületnek jelenleg 102 tagja van, ebből 75 egyéni, míg 27 vállalkozás. A szakmai tömörülés a hazai mélyépítő ipart teljes körűen átfogja. A kivitelezők, a tervezők, a beruházók, az egyetemek, a mérnöki kamara mellett különböző típusú mérnöki és tanácsadó cégek, továbbá egyetemi tanárok, önálló mérnökök egyaránt képviseltetik magukat benne.
A komoly hagyományokkal rendelkező egyesület Szent Borbála-napi ünnepségével elismeri a pályán több évtizeden át alkotott munkatársakat, illetve segítik, egyengetik a friss diplomások pályáját. Tavaly négy kiváló szakembernek Alagútépítésért emlékérmet adományoztunk, továbbá az egyesület diplomaterv-pályázatán három végzős egyetemista díjakat és elismerő okleveleket vehetett át.
Az első Alagútépítésért emlékérmet a 2011. április 16-án 98. életévében elhunyt Fazakas György kapta, aki az 1950–1976-ig tartó időszak metróépítéseiből oroszlánrészt vállalt. Irányítója volt az Erzsébet híd megépítésének, és még a Ferihegyi repülőtér építési munkálataiban is részt vett.

A 4-es metró Bocskai úti megálllója felé haladó bal oldali fúrópajzs, 2007

Jelenleg milyen nagyobb beruházások kötik le idehaza az alagútépítők kapacitásait?
– Amennyiben valóban a nagy volumenű kivitelezésekre vonatkozik a kérdés, akkor elsősorban múlt időt kell használni. A 4-es metró alagút-építési munkálatai ugyanis befejeződtek, ahogy a bátaapáti nukleáris hulladéklerakó föld alatti tárolóinak kiépítése is. Jelenleg mindössze egy kisebb alagútnak számító kivitelezésről beszélhetünk Budapest–Esztergom között, ahol szelvénybővítés zajlik. A szakmának újabb és újabb kihívásokra van szüksége, hogy az ipar végre felélénküljön.

Tavaly év végén felmerült a Liszt Ferenc repülőtérhez vezető gyorsvasút kiépítése. A Malév csődje után mi a helyzet?
– Mindenki tudja, aki közlekedéssel és várostervezéssel foglalkozik, hogy szükség lenne rá. A repülőtérnek nincs túl jó összeköttetése a városközponttal, hiába megy el mellette egy vasútvonal, hiába van relatív közelségben a 3-as metró végállomása, a kapcsolat minimális. Most legutóbb a kínaiak terjesztettek elő egy koncepciót, de ősznél előbb semmilyen előrelépéssel nem számolhatunk. Egy másik kihívást jelentő beruházás lehetne az M0-s körgyűrű északi szektorának továbbépítésekor a Budakalász és Üröm közötti hegybe tervezett alagútrendszer megtervezése és kivitelezése.
A távlati célok között pedig a Budapest–Bécs közötti nagysebességű vasútvonal megépítése szerepel, melynek során több alagút megépítése várható.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025  2026
Címkék

Innotéka