2012. január 3.

Szerző:
Bogyay Katalin Jusztina

Innováció és gazdaságfejlesztés

A Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) és a Regionális Innovációs Ügynökségek (RIÜ) közös konferenciát tartott 2011. december 8-án a gödöllői Szent István Egyetemen. Az esemény kiemelt célja a Regionális Innovációs Ügynökségek bemutatása, valamint a kutatás-fejlesztés és innováció területén végzett elmúlt háromévi munkájuk ismertetése volt. A rendezvény alkalmával a NIH és a RIÜNET-et alkotó hét RIÜ megállapodást írt alá a TéT Obszervatórium létrehozásának és üzemeltetésének egyes feladatairól.


A Regionális Innovációs Ügynökségek 2005 óta működnek a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásával. Révai András, a RIÜNET (Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat) soros elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a hazai kutatás-fejlesztés és innováció kiemelt szerepet kellene, hogy játsszon a mostani helyzetben. Véleménye szerint hazánk nem eléggé innovációbarát, ezért az új kis- és középvállalkozások (kkv) indulási lehetősége igen szerény, pedig fontos lenne a fiatalítás a kkv szektorban is. Az innováció területén szisztematikus munkára, befektetésre van szükség. A jelenlegi helyzetben, december 31-ével a regionális fejlesztési tanácsok megszűntek, így a regionális ügynökségek helyzete is bizonytalanná válhat.

Innováció receptre?Cséfalvay Zoltán államtitkár gon­dolataiból
Hazánk két nagy kihívás előtt áll, az egyik, amit az Európai Unió követel, a másik pedig az előző vezetéstől a jelenlegi kormányra hagyományozott örökség. A régiók szerepe jelentős a mostani politikai helyzetben. A főváros és környéke, a Közép-magyarországi régió túlfejlődött a többihez képest. 2012-től több forrás áll majd rendelkezésre, 2014-től pedig 80 milliárd forinttal emelkedik a tervezett támogatás. A pályázatok elbírálásánál a jövőben csupán egy kritériumnak kell megfelelni: a legjobbnak kell lenni. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a válságból való kilábalás csak innovációval lehetséges. A hazai innovációs rendszer felkészítése már megtörtént. A kisvállalkozások 2012-ben továbbra is leírhatják a társasági adójukból a kutatásra és fejlesztésre szánt összegeket, ugyanakkor az innovációs járulék leírásának lehetősége végleg megszűnik. A kutatás-fejlesztési tevékenységet nem végző vállalatoknak innovációs járulékot kell fizetniük, ebből jelenleg 22 milliárd forintnyi bevétele van az államnak. Fontos a logikai kutatási bázis erősítése, fel kell ismerni, hogy nem elég valamit felfedezni, azt el is kell vinni az ipari hasznosításig. Az ipari innováció fokozatosan előtérbe kerül. A kutatás mai értelemben nem egyedi tevékenység, intézményes keretek között folyik, a kutatás-fejlesztés iparszerűvé vált. A verseny most már országok között zajlik. Ahhoz, hogy Európában helyt tudjunk állni, nem elég kiválónak, a legjobbnak kell lenni. Az előző kormánytól megörökölt nehéz helyzet megköveteli az intézményi rendszer átalakítását. A Regionális Innovációs Ügynökségeknek segíteniük kell a Nemzeti Innovációs Hivatal munkáját, az ötletek, pályázatok létrejöttét. A célok számszerűsítése elengedhetetlen. Fontos a struktúra, de egy ország innovációs lendületét a kicsi, gyorsan fejlődő „gazella” cégek is befolyásolják.

Cséfalvay Zoltán

Az elmúlt években a kutatást nem végző cégek által megfizetett innovációs járulékból befolyó összeg adta a rendelkezésre álló forrás felét, a másik felét az előző kormány tette hozzá. Cséfalvay szerint ez tévhit, mivel az előző kormány hitelből finanszírozta az összeg másik felét. Tehát a 2005 és 2010 között működő rendszert a jövő hiteléből finanszírozták. Az innovációval foglalkozó vállalkozások a jövőben is leírhatják ezt az összeget, amelyek nem végeznek fejlesztést, a jövőben is megfizetik az innovációs járulékot. A 20 milliárd forintnyi összeg mögött azonban, sajnos, nem áll mindig valós kutatás. Ezért sem engedheti meg magának az ország, hogy ne a legjobbak kapják meg ezt a 7-10 milliárd forintot. Kizárólag csúcsszínvonalú kutatásokra szabad elkölteni a pályázatok útján elnyerhető pénzeket. A korábban már oly sokat emlegetett innovációs járulék 45 milliárd forint bevételt jelent az államnak, ebből 35 milliárd lekötöttség lesz, tehát 13 milliárd forint áll rendelkezésre új pályázatok kiírására. A kormány már dolgozik a növekedési programon, melynek sarkalatos pontja az innováció. Előtérbe kerül az a szempont, hogy az EU-s támoga­tá­sok gyorsabban jussanak el a vállalkozásokhoz. A forrásokat növelni kell, a kidolgozás alatt álló pályázatok 2012 januárjában jelennek majd meg. Az újonnan kiírt pályázatok három alappillérre koncentrál­nak: a nagyvállalatok kutatás-fejlesztésére, amely iparszerűen zajlik, a kkv-k, azaz a „gazellák” segítésére, valamint az EU-s jövendő pályázatok, nemzetközi együttműködések előkészítésére.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal majd úgy kapcsolódik be az innovációs folyamatba, hogy 2012. január 1-jétől jogkörébe tartozik annak a határozatnak a kiadása, amellyel egy vállalkozás bizonyíthatja, hogy valóban kutatás-fejlesztésre fordítják az adóból leírt összeget.

„Új innovációs politikát vártam, de nem kaptam meg” dr. Rechnitzer János professzor előadásából
Miként lehetne egy regionális rendszerben az innovációs folyamatokat felgyorsítani? – tette fel a kérdést dr. Rechnitzer János professzor. Amikor ez a típusú regionális központ megalakult, már a jelenlegi kormány irányított, most mégis ők szüntetnék meg működését, ebben a formában.

Dr. Rechnitzer János

Az alulról történő építkezés innovációs szereplők bevonásával jól bevált struktúrát adott. Egy régióra levetítve sok a „gazella”, akik közösen gondolkodtak eddig. A tudás központú kutatások innovációs pontok felmérése elkezdődött, kis összegekből, de erős innovációs folyamatok indultak el. Komoly jelentősége van, hogyan tudnak segíteni, milyen lökéseket tudnak adni a vállalkozásoknak. A professzor vitatja, hogy a források 60-70 százalékát nem átlátható módon használják fel. A potenciális gazellák láthatóak voltak, a jövő nem építhető a múlt eredményeinek figyelembevétele nélkül. A környezeti tényezők és az együttműködő hálózatok meghatározóak. „Egyetemi oktatóként látom, hogy az a 100-150 vállalkozás, amely együttműködik, innovációt indít el, az hosszú folyamat. Továbbá az innovátorokat menedzselni kell. Az innovációs virágporok összegyűjtése a fontos.”

Új generációk
– Mi lesz azzal az új generációval, amely az innováció területén tevékenykedik?
– Létrejött egy olyan innovációt támogató-segítő rendszer az egyetemeken, profitorientált szervezetekben, amely révén keresik az inno­vációs cégeket. Ez egy speciális szaktudás. 200-300 millió forint kellene ahhoz, hogy az alapfunkciók működjenek. Ez egy értékes hálózat, tagjai az innováció szolgái, elkötelezett szakemberek. Az állam szerepe lehetne, hogy meghatározott feladatokra pénzt adjon, majd elszámoltasson.
– Kiből lesz jó innovátor?
– Nagy kitartás kell hozzá, mindent megmozgató személyiség, jó kommunikációs készség. Egyedüli innovátorok, Edisonok már nincsenek, ide speciális ismeretek is kellenek, úgymint marketing, cash-flow, egy teljes piaci megvalósítást kell kialakítani – válaszolta magazinunk kérdéseire dr. Rechnitzer János professzor.

A már kialakult széles kapcsolati hálózat a régiókon belül nem helyettesíthető egy kamara működésével. A térségi innovációs network létrejöttével egy új generáció nőtt fel, amelynek tagjai szakmai innovációs tudással rendelkeznek, nemzetközi porondon képesek kommunikálni, területi építkezést végeznek. Ezt az értékes menedzsmentrendszert hasznosítani kell! Az ügynökségek közötti különbségek jelentősek, ez a szemléletben, a tevékenységben és a működésben is mérhető. Szükség lenne az évenkénti monitoringra, valamint az elmúlt 5-6 év monitoringjára. A most működő modell bemutatta a területi szerkezet árnyaltságát, és hogy miként lehet a forrásokat felhasználni. A területi stratégiába beépült az innováció, az innovációs szemlélet megjelent a forrásokban is, a régiókat átszőve. Új szereplő lépett a színre, több figyelmet érdemel a felsőoktatás is, ahol egyre inkább kezd teret nyerni a felsőoktatási intézmények átalakulása a harmadik generációs, vállalkozó és szolgáltató egyetemekké. Erre kitűnő példa a győri egyetem, ahol új funkciós rendszer lépett életbe: az egyetem szolgáltatásokat nyújt, és az ügynöki hálózatok is bekapcsolódnak az egyetem munkájába. Így létrejön egy új innovációs csomópont. Magyarországra nem a nagy vállalatok jönnek kutatni, viszont mi, magyarok, saját innovációnkkal, kutatási eredményeinkkel hozzátehetünk egy kicsit a nagy kutatásokhoz, ha felismerjük az innovációs szereplőket. A nemzetközi kapcsolatok a stabilitás végett fontosak, és ezek a kapcsolatok húsz éve szilárdak, újabb programokat indítanak, nem átszerveznek.

A közönség

„Vajon a mostani terv, a felülről irányított modell a modernizáció befejezése, vagy a modernizáció átalakulása lesz? – teszi fel a kérdést Rechnitzer János.
Az irányokat kellene tudni, de stratégiát még senki nem adott hozzá. A regionális rendszer december 31-ével megszűnt, így a térségi kapcsolatok kialakítása igen nehéz lesz. A professzor szerint egyértelmű, hogy szükség van területi szinten innovációközvetítésre, szervezésre és menedzselésre – szervezettel, forrással, irányítással. Szerinte az egyértelmű irányok megadása a fontos!

Fontosak a fiatalok
„Kellemes élmény volt számomra, hogy a Fiatal Vállalkozók Szövetsége rendezvényein a megoldások, a lendület volt a jellemző, nem a ne­gatívumok. Nagyon kevés a fiatal vállalkozó, a kis- és középvállal­kozói szektor kiemelése fontos lenne. Ennek a szektornak a nagyobbik része generációváltás előtt áll, meg kell tanítani a fiatal vállalkozókat kreatívan gondolkodni, a vállalkozói ötleteket kitalálni, a menedzsment­tudást átadni. Egyre több az olyan vál­lalkozó, aki hajlandó mentorálni. Szükség van egy olyan felületre, ahol online tanácsadás működik, és összetalálkozhat a fiatal generáció az idős, már tapasztalt vállalkozókkal. Itt elsősorban helyes szemlélet tanulására gondolok, ami azon alapszik, hogy a tapasztalt vállal­kozó elmondja, hogyan lett sikeres, milyen hibákat követett el. Ebből a fia­tal kreatívan továbbgondolhatja, a saját szituációjára alakíthatja át a történetet, és előnyt kovácsolhat belőle magának” – foglalta össze tapasztalatait Révai András, a Regionális Innovációs Ügynökség Hálózat soros elnöke.

Áttekinthető innováció
A Nemzeti Innovációs Hivatal Obszervatórium és Monitoring főosztályvezetője, Szabó István térkép alapú hálózatosodás kialakítását ígérte, amely naprakész, kutatói és szakértői adatbázisa is lesz. A regionális nézőpontok egy felületen történő megjelenését egy adatbázison keresztül biztosítanák, ahol a lekérdezések szűrhetőek lennének, és egy szekunder adatbázisból vinnék be az adatokat. Kutatók és vállalkozók egyaránt jól használhatnák ezt a rendszert, amely a regionális szereplők gyors elérését biztosítaná.

Szabó István

A Horizon 2020, az okos finanszírozás
„Az Európai Unió új kutatási és technológiafejlesztési keretprogramja az FP 8 változást fog hozni az EU-s pénzek elosztásában. Eddig a régiók voltak a fontosak, most azonban témaorientált finanszírozás lesz.
Ez azt jelenti, hogy a pénzek elosztásánál a téma lesz a fontos, nem az országhatárok. Eddig régiókba öntötték a pénzt, ez 2014-től változni fog. A 2014-ben induló Horizon 2020 egy integrált programon keresztül biztosít támogatást kutatási és innovációs tevékenységekre, összehozza a korábbi kutatási és technológiafejlesztési keretprogramot (FP), a versenyképességi és innovációs programot (CIP), valamint az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT). A Horizon 2020 az okos finanszírozás. Tehát nemcsak a név lesz új, hanem a pénzeket is új struktúra szerint osztják el” – adott áttekintést kérésünkre dr. Horváth Csaba, a NIH belkapcsolatok főosztályának vezetője.

Az innovációs alapot teljesíteni fogjuk
Barta E. Gyula, a MAG Zrt. vezérigazgatója szerint napjainkban kiemelt szerepet játszik az innováció a gazdaságban, mely a legfőbb kitörési pont lehet. Az intézményrendszer átalakulása jobb irányba viszi az innovációt. A folyamat még tart, a tudásvesztés nem megengedhető. Az uniós pénzek elnyerésében, sajnos, nem jeleskedünk.

Barta E. Gyula

A kkv-k számára közvetíteni kell a lehetőségeket. 2013-ig megfelelő forrásokkal rendelkezünk, a prioritás azonban a forrás biztosítása, amit a régiók nem egyformán használtak ki. Közép-Magyarország túl van terhelve, a többi régió viszont elhanyagolt, s ez a leszakadásukhoz vezet. Az innovációs alapot teljesíteni fogjuk. A 2011-ben bent maradt, innovációra szánt pénzeket kifizetik.
A 2012-es évre is meglesz az innovációra szánt pénz, aki ezt elnyeri, az teljesítse határidőre vállalásait – hangzott el.•

Dr. Molnár István (Dél-alföldi RIÜ, igazgató), Szabó István (NIH Obszervatórium és Monitoring Főosztály, főosztályvezető), dr. Szépvölgyi Ákos (Közép-dunántúli RIÜ, igazgató), dr. Nyíri Attila (Észak-magyarországi RIÜ, igazgató), Sebők Katalin (NIH Stratégiai Főosztály főosztályvezető), Kocsis Tamás (Dél-dunántúli RIÜ, igazgató), Magyari Dániel (Nyugat-dunántúli RIÜ, igazgató), dr. Grasselli Norbert (Észak-alföldi RIÜ, igazgató), Révai András (Közép-magyarországi RIÜ, elnök)

TéT Obszervatórium
A Nemzeti Innovációs Hivatal és a RIÜNET-et alkotó hét Regionális Innovációs Ügynökség megállapodott a TéT Obszervatórium létrehozásának és üzemeltetésének egyes feladatairól.
Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Tudomány-Innováció programja fogalmazza meg az egységes K+F+I monitoring és értékelési rendszer kialakításának és az Obszervatórium létrehozásának feladatát. A K+F+I szektor a magyar gazdaság motorját kell, hogy képezze, kiutat mutatva a gazdasági válságból. Ennek lényeges elemei a vállalkozások hálózatosodása, valamint a K+F+I terület mindenkori állapotának, folyamatainak ismerete és a felsőoktatás versenyképességének javítása.
Ennek érdekében az aláírók olyan egységes szerkezetű K+F+I elemző adatbázist kívánnak létrehozni, melyben szerepel minden, a K+F+I szektorban érdekelt vállalkozás, és amely a KSH aggregátumain túlmutató részletes és a K+F+I-re vonatkozó, gazdaságpolitikailag releváns kérdésekre fókuszál. Az adatbázis létrehozásakor fontos cél, hogy az adatok a régiónkénti bontásban is vizsgálhatók legyenek.
Erre az adatbázisra alapozva, aktív kommunikációval kívánják bevonni a K+F+I területen érdekelt feleket a szakterületi problémák feltárásába és a megoldási lehetőségek megfogalmazásába, lehetőséget biztosítva számukra az érdekartikulációra; továbbá az obszervatórium által nyújtott szolgáltatásokkal elő kívánják segíteni a partnerkeresést és a hálózatosodás folyamatát, akár nemzetközi szinten is.
A megfogalmazott célok szellemében a szerződést aláírók a TéT Obszervatórium megvalósítását a NIH koordinációjával kívánják elérni úgy, hogy a regionális K+F+I tevékenységekhez kapcsolódó felada­tokat a RIÜ-k végzik.

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka