2012. január 3.

Szerző:
Paulik Katalin

Biotechnológia + pénz = siker?

Miközben az orvosi kutatásokban részt vevő klaszterek tagjai többségükben a kis- és középvállalkozások közül kerülnek ki, és folyamatosan nő a versenyképesség fokozására, az innováció elősegítésére és a piacon elfoglalt pozíciójuk erősítésére szerveződő vállalkozói hálózatok száma, mégis csak kevesen jutottak el közülük a kooperáció magas fokát jelző akkreditált innovációs klaszter címig. A kevesek közé tartozik a Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter (BIB) és az Orvosi Biotechnológiai Innovációs Klaszter (OBIK).


A Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter (BIB) az elsők között nyerte el az akkreditált innovációs klaszter címet. Dr. Szekeres György ügyvezető igazgatóval beszélgettünk a kutatás-fejlesztés és az innováció támogatásáról.

Sokat hallani a kutatás-fejlesztés, innováció támoga­tásáról. Hogy áll ezzel a biotechnológia?
− Sok szó elhangzik, jónak látszó kezdeményezések is vannak, de nem özönlenek az eredmények. Eredményen a piaci sikert kell érteni, a versenyképesség nemzetközi láthatóság szintjét elérő fejlődését. Jó példák vannak, de átfogó sikerről nem beszélhetünk. A támogatás szó sem szerencsés. Ez nálunk elsősorban pályázati, vissza nem térítendő pénzt jelent. Az iparnak viszont tőke kell, nem bürokratikusan agyonellenőrzött juttatás.

Dr. Szekeres György

Akkor milyen finanszírozási lehetőségeket kellene a cégeknek biztosítani?
− A működő tőke valamennyi formáját; kezdő és induló tőkére van szükség ahhoz, hogy egy projekt és induló vállalkozás már a döntés- és gyártás-előkészítés, a piackutatás, a fejlesztés során nyugodtan működhessen. Kell a későbbiekben fejlesztési tőke a beruházásokhoz, majd a versenyképesség megszilárdításához, a piaci terjeszkedéshez is pénz kell, és ha mindez megvan, akkor a tőzsdére jutáshoz is pénz kell. Sajnos manapság már felmerül a nehézségek megoldására történő tőkebevonás igénye. Hasznos lehet a menedzsment leváltásának finanszírozása, kivásárlása is. Fejlesztési tőkére már van példa (ilyen a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. által kínált megoldások köre), és már vannak ismert Jeremie típusú és magánkezdeményezésű programok is. A befektetőkben él az az elképzelés, hogy a mi cégeink csak alapanyag-beszállítók, szolgáltatók lehetnek, kész termék előállítását nem szeretik, mert nem hisznek a piaci hasznosíthatóságban. Persze mi is hibásak vagyunk, hogy nem tudjuk meggyőzni őket az üzleti tervek valóságtartalmáról. Mintha a tőkét nem kockázatinak hívnák, minden kockázatot a régi tulajdonosokra hárítanak, és a – pedig „fejlett” – bankhitelnél is keményebb kondíciókkal kérnek biztosítékokat.

És ezek a bankhitelek?
− Szinte láthatatlanok. A bankok a támogatott kamatozású és állami garanciavállalással segített hitelekhez is nagyon magas fokú garanciális elemeket kérnek, melyek gyakorlatilag teljesíthetetlenek, illetve a hitelbírálat, a kockázatelemzés folyamatához képest a pályázatkezelés során észlelhető adminisztratív nehézségek szinte eltörpülnek.

Akkor a harmadik szint a pályázati támogatás lenne mégis?
− Igen. Jól megtervezve, egyes projektekben nagyon sokat segíthetne, de a bürokratikus háttér és az elszámolások kiszámíthatatlansága inkább hátrányt jelent. Növeli a kockázatokat, hogy a pályázatoknak nincs kompetens szakmai bírálata. Híve vagyok az objektív, pontozásos megoldásoknak, de a szakértők nem kikerülhetők. Megpróbáltam a nyilvános adatok alapján megítélni, hogy mik kaptak támogatást az utóbbi időben; egy kisebb innovációs tartalmú kategóriát választottam ki, de a 24 nyertes projekt egyikénél sem töltötték ki a rövid összefoglalót, a címek többsége alapján pedig nem lehet következtetni a lényegre, hogy mi is az a termék. Az „innovatív fejlesztés”, esetleg „innovatív élelmiszer” önmagában még lehet jó, de hátterük – ezek szerint – nem tartozik a nagyközönségre.

Tehát vannak lehetőségek, de nem tudunk élni velük?
− A súlypontok csúsztak el. Túl sokat várunk a pályázati támogatásoktól, holott a nálunk alkalmazott támogatási intenzitás – a jelen külső gazdasági környezetben pláne – a kis- és középvállalkozói szektort rákényszeríti, hogy hitelt és/vagy tőkét vonjon be a projekt időben történő sikeres megvalósításához. Elsőnek kell lennie a tőkebevonásnak, például a fejlesztési tőkével a szükséges beruházást meg lehetne valósítani, amihez a már tőkeerős cég hitelt vehet fel, ezután körülnézhet, hogy van-e a projekthez illeszkedő pályázati támogatás például a munkahelyteremtéshez.

Az Orvosi Biotechnológiai Innovációs Klaszter (OBIK) fő célkitűzése egymást kiegészítő vállalatok hálózatának kialakítása a daganatos és gyulladásos megbetegedések gyógyításában alkalmazott egyénre szabott diagnosztika és terápia, illetve a regeneratív őssejtterápiás szolgáltatások területén. Dr. Peták István ügyvezető igazgatót a terület helyzetéről, kilátásairól kérdeztük.

Jelenleg milyen helyzetben vannak a hazai orvosi biotechnológiai cégek?
− Klaszterünk az elmúlt évben újabb vállalatokkal bővült, ami azt mutatja, hogy az orvosi biotechnológia a gazdasági válság ellenére olyan terület, amely bővül. Éppen ezért javasolta a Biotechnológiai Nemzeti Technológiai Platform tanulmánya, hogy a kormány stratégiai ágazatként kezelje a biotechnológiát, illetve ezen belül is az orvosi biotechnológiát, amire az egészségipar épülhet. Nagyon fontos, hogy az egészségügyre ne csak költségvetési kiadásként gondoljunk, hanem olyan gazdasági ágra, amely bevételt is hozhat az országnak. Az orvosi biotechnológiai ipar azon túl, hogy exportbevételeket hoz, Magyarországra vonzhatja a preklinikai és klinikai kutatásokat, s az egészségturizmust is fejlesztheti.

Dr. Peták István

A hazai gyógyszergyártók és orvosegyetemek mellett még mindig a leginkább hiányzó láncszem az innováció folyamatából a kis- és középvállalkozói szektor, de hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évtizedben jelentős fejlődés ment végbe ezen a területen. Ezt bizonyítja a Magyar Biotechnológiai Szövetség és az OBIK taglétszámának növekedése is.

Milyen lehetőségek, trendek figyelhetők meg ebben a szektorban?
− Az élettudományok és az orvostudományok fejlődése nagyon kedvez az orvosi biotech cégeknek, mert a genomika, a perszonalizált genomika és a személyre szabott orvoslás korában felértékelődtek a molekuláris diagnosztikai cégek, továbbá az olyan gyógyszerkutató cégek is, amelyek jól meghatározott molekuláris célpontokra fejlesztenek gyógyszereket. A nagy gyógyszergyárak világszerte és nálunk is leépítik a kutatási infrastruktúrájukat, és egyre inkább külső meg­bízásokkal és fejlesztésekkel, valamint cégek felvásárlásával biztosítják a maguk számára az új termékeket. Az is új trend, hogy lerövidül a preklinikai stádiumtól a klinikai alkalmazásig eltelt idő, mivel a személyre szabott kezelések során a molekuláris diagnosztikával kiválasztott betegcsoportban kis betegszámon is igazolható a terápiás hatás. Például egy három éve felfedezett molekuláris célpontra, amely a tüdőrákok öt százalékában fordul elő, már forgalomba került gyógyszermolekulával rendelkezünk. Egy másik trend, hogy az orvosi biotechnológia gyorsan hasznosítja az új tudományterületek eredményeit. Erre példa a klaszterünk tagjaival és egyetemi, akadémiai résztvevőkkel végzett kutatási projekt (Nanodrug), amelyben a nanotechnológia, a molekuláris diagnosztika, az analitikai fejlesztések egy projekten belül kapcsolódtak össze sikeresen.

Az idei magyar EU elnökség kapcsán magyar biotech vállalkozások (Solvo, Biotalentum, Nangenex, KPS) mutatkoztak be az olaszországi Ispra melletti Joint Research Centerben nagy sikerrel. Megható történet, hogy amikor egy ott dogozó kutató tüdőrákban szenvedő édesanyjának nem tudták helyben elvégezni a molekuláris vizsgálatát, hozzánk küldték, Budapestre. Örömmel segítettünk, kimutattuk egy célzott gyógyszer célpontját, így a beteg megkaphatta a számára legmegfelelőbb célzott kezelést, s ma már szépen javul az állapota. Ez az eset is azt mutatja, hogy az innováció segítségével a magyar egészségügyi szolgáltatások külföldön is sikeresek lehetnek, és a betegturizmus egyik lehetséges új formája, amikor a beteg mintája érkezik hozzánk.

Milyen változásokra lenne szükség?
− A kiszámítható kutatás-fejlesztési támogatások mellett nagyon fontos lenne az is, hogy a már kifejlesztett termékeket, szolgáltatásokat a magyar piacon is értékesíteni tudja a hazai vállalkozás, mert e nélkül kisebb az esélye annak, hogy külföldön versenyképes lesz az olyan cégekkel szemben, amelyeknek stabil honi piaci hátterük van. Ehhez az kell, hogy a hazai innovatív vállalatok eredményeit használjuk, és merjünk abban hinni, hogy valamiben elsők is lehetünk, és nem kell arra várnunk, amíg egy újítás külföldről megérkezik hozzánk.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka