Az M4-es autópálya Püspök-ladány–Berettyóújfalu közötti szakaszának tanulmányterve és környezeti hatásvizsgálata
Dél-Hajdúság úthálózata kétszer egy sávos főutakból és mellékutakból áll. Az ártándi határátkelő jelentős nemzetközi (főleg teher-) forgalma a településeken átmenő fő-, illetve mellékutakon bonyolódik, jelentős zaj- és levegőszennyezettséget okozva az ott élőknek. Az M3-as és M5-ös autópályák ollójában jelentkező kelet–nyugati irányú forgalomáramlás gyors és kevesebb környezetterheléssel járó levezetéséhez szükséges gyorsforgalmi úthálózat teljes mértékben hiányzik. A jelenlegi úthálózat hiányosságai a gazdasági élet területén is éreztetik hatásukat. A nem megfelelő úthálózat is szerepet játszik a térség hátrányos gazdasági helyzetének kialakulásában.

Az M4-es autópálya Püspökladány–Berettyóújfalu közötti szakasza a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) egyik fontos eleme, amely a romániai, észak-erdélyi autópálya folytatásaként épül, nyugati irányú továbbvezetésével pedig megvalósul Szolnok és Budapest gyorsforgalmi úti elérése. A szakasz része annak a horizontális (M8–M4) TEN-T folyosónak is, amely Budapestet elkerülve összeköti az ország nyugati és keleti részét.
Előzmények
Az M4-es autópálya Püspökladány és Berettyóújfalu közti szakasz tanulmánytervi és környezetvédelmi vonatkozású tervezése több mint tíz éve folyik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irányításával. Először a meglévő 42-es számú főút gyorsforgalmi úttá fejlesztésének vizsgálata történt meg, valamint a főúttól délebbre haladó változatoké, azonban ezek egyike sem kapott környezetvédelmi engedélyt. Ennek fő oka az volt, hogy a 42-es úttól délre Natura 2000 jelölőfajokban gazdag, összefüggő természetvédelmi területek vannak, amelyek keresztezése jelentős élőhely-megszüntető vagy szegregációs hatású lett volna. Emiatt megvalósításra csak a 42-es számú főúttól északabbra fekvő folyosóban volt lehetőség. 2015 nyarán végül környezetvédelmi engedélyt kapott a közel 30 kilométer hosszú autópálya-szakasz, amely a 42-es számú főúttól északra vezetve, Kaba várost délről, Tetétlen és Földes településeket pedig északról megkerülve halad. A környezetvédelmi engedély az összes érintett település önkormányzatának jóváhagyásával született meg, az érintettek nyomvonallal kapcsolatos véleményüket lakossági fórumon fejthették ki.
Az autópályáról röviden
Az M4-es autópálya Püspökladány és Berettyóújfalu közti szakaszának kezdete a 42-es számú főútnál létesülő autópálya-csomópont és az ezzel egybeépített, úgynevezett „komplex” (elsősorban töltőállomás, pihenő és étterem-szolgáltatásokat nyújtó) pihenőhelynél van. Itt csatlakozik a megelőző, Fegyvernektől induló szakaszhoz. Végszelvénye csatlakozik a Berettyóújfalu–országhatár közti szakaszhoz, ami egyben az M35-ös autópályával alkotott építési engedéllyel rendelkező csomópont. Az autópályáról egyébként két helyen lehet majd lehajtani: Kaba keleti határában, ahol a 4-es számú főútra lehet majd fel-le hajtani egy a MÁV-vonal felett létesített felüljárón átvezetett úton, továbbá Földes település északi határában, ahol a 4805-ös jelű, Debrecen–Bihartorda közti összekötő út kap majd csomóponti kapcsolatot.
A tervezett nyomvonalnak a műszaki feltételek mellett számos egyéb feltételt is teljesítenie kell. Fokozott figyelmet kellett fordítani a Natura 2000 területekre, amelyek jelentős része Kaba délkeleti határában található. Ezek egyrészt védett szikes gyepek (SCI), másrészt fokozottan védett madárfajok (SPA) élőhelyei. Ez utóbbiak jórészt a Kabai Cukorgyár melletti felhagyott víztározók területeit ölelik fel. Itt, az autópályát egy közel 100 méter hosszú szakaszon lábakra fogják helyezni a röpképtelen védett madárfajok átjárásának biztosítása érdekében. Hasonló céllal létesül madárvédő fal az autópálya mentén mindkét oldalon a tervezett kabai csomópont és a cukorgyár közti közel 2 kilométer hosszon is.
A természet értékeinek védelme mellett legalább annyira fontos az alapvetően agrárjellegű tájegység mezőgazdasági területeinek védelme. Emiatt a jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területeket, ahol lehet, szintén elkerüli a nyomvonal.
Összegzés
A tárgyi engedéllyel egy időben kapott környezetvédelmi engedélyt az M4-es Tornyiszentmiklós-kelet és Püspökladány közötti szakasza is. Így, a hosszas előkészítő munka eredményeként, ma már egészen az országhatárig biztosított az a folyosó, amely mentén megépülhet Budapesttől Ártándig az ország kelet–nyugati horizontális tengelyét alkotó, nemzetgazdaságilag kulcsfontosságú gyorsforgalmi út, amely közösségi szempontból egyben a Balti-tengert a Fekete-tengerrel összekötő gyorsforgalmi úthálózat újabb eleme.•