A régmúlt – előzmények

A Prolan Zrt. jogelődjét, a Prolan Kft.-t 1990-ben alapította egy villamosmérnökökből álló csoport. Az alapító tulajdonosok célul tűzték ki, hogy olyan eszközkészletet fejlesszenek ki, amely versenyképes a világpiacon megtalálható irányítástechnikai berendezésekkel.

A cég első saját fejlesztésű terméke egy PC alapú helyi adatmegjelenítő (HAM) rendszer volt, amely transzformátor alállomások helyi kezelési feladatait tudta ellátni.

1992-ben a társaság egy saját gyártású adatgyűjtő terminál kifejlesztése mellett döntött, amelyet speciálisan a villamosenergia-elosztó hálózatok transzformátor alállomásain történő felhasználásra szánt.

A ProField elnevezésű, modulokból építkező terminálokkal már 1993-ra megvalósultak az első referenciarendszerek. A ProField fejlesztéssel párhuzamosan folytatódott a HAM megjelenítő továbbfejlesztése.

1995-ben a magyar villamosenergia-rendszernek az egyesített európai villamosenergia-rendszerhez csatlakoztatása előkészítéseként a Magyar Villamos Művek világbanki finanszírozású tendert írt ki. A projekt keretében a Prolan közel hatmillió dollár értékben szállított ProField alállomási RTU-kat (helyi adatmegjelenítőket) a tendergyőztes amerikai cég alvállalkozójaként. Mára Magyarországon a transzformátor alállomási irányítástechnika területen a Prolan piacvezető.

A helyi adatmegjelenítő kisközpontok üzemi tapasztalataira alapozva 1995-ben kezdődött el a Linux operációs rendszer alatt futtatható XGRAM megjelenítő kifejlesztése. Az XGRAM bázisán épülhettek fel azok nagy teljesítményű, duálszerveres, hálózatos, SCADA rendszerek, amelyek előbb regionális villamosenergia-elosztó központok, majd vasúti (KÖFE: Központi Forgalom Ellenőrző; KÖFI: Központi Forgalom Irányító) távvezérlő központok létesítését tették lehetővé.

A felhalmozódott tudás és eszközbázis hasznosításának lehetősége, valamint egy határozott piacbővítési szándék fordította a társaság menedzsmentjének figyelmét a vasút felé.

Fonyód, KÖFI központ

A közelmúlt – csak a szépre emlékezünk

A Prolan első vasúti rendszerszállítási eredményeit szakmailag „ismert” terepen érte el. A hegyeshalmi vonal FET (Felsővezetéki Energia Távvezérlő) rendszerének kiépítésekor (1995–96) a vontatási alállomások RTU-it a társaság szállíthatta.

A vasút-automatizálást ténylegesen üzletággá fejlesztő döntést 1998-ban hozta meg a Prolan, amikor többségi tulajdonosként megalapította vasútirányítási szakcégét, a Prolan Alfa Kft.-t.

Az időközben (1997) részvénytársasággá alakult Prolan és leányvállalata között sajátos kooperáció alakult ki. Az Alfa az igények ismeretében specifikálta és kezdeményezte a fejlesztést. Az anyavállalat pedig, stabil pénzügyi hátteret nyújtva, minőségi humánerőforrásait mozgósítva, azt végrehajtotta. Az Alfa elvégezte az adott feladat megvalósításához szükséges rendszer- és gyártmánytervezői munkát, a gyártást, a paraméterezést és a helyszíni üzembehelyezési munkát.

Ilyen munkamegosztással jött létre a Pro­lan „ELPULT” rendszere, amelynek bázisán több olyan jelentős projektet lehetett eredményesen végrehajtani, mint

• a GYSEV Zrt. Győr–Sopron vonala vasútirányító (KÖFE-KÖFI-FET) rendszere (2001–2004),
• a MÁV Zrt. soroksári KÖFE rendszere (2003–2005),
• a Neusiedler Seebahn FET rendszere (2005),
• a MÁV Zrt. érdi és szabadbattyáni alállomási irányítórendszerei (2005–2006),
• a MÁV Zrt. szegedi KÖFE-KÖFI-FET rendszere (2007–2009),
• a MÁV Zrt. Mezőtúr–Gyoma vonalának KÖFI-FET rendszere (2009–2010),
• valamint a dél-balatoni vasútvonal KÖFE-KÖFI rendszere (2010–2011).

ELPULT állomási távvezérlők

Az alállomási, illetve FET projektekben a Prolan jól bevált „Zeusz” SCADA rendszerét lehetett alkalmazni.

Az első GYSEV-projektben szerzett jó referencia tette lehetővé, hogy a Prolan részt vehetett és részt vesz az Alcatel Austria AG, illetve a Thales Austria GmbH magyarországi elektronikus biztosítóberendezéseinek megvalósításában; az ember-gép kapcsolatot biztosító kezelőberendezések szállításával (Vecsés–Monor–Üllő, Komárom, Bük, Hodos–Zalalövő–Boba, Körmend).

Kapcsolókerti automatika szekrény

A pályavasúti rendszerek fejlesztése mellett a társaság nem hanyagolta el a gördülő vasúti fejlesztést sem. A Prolan eredményesen pályázott a MÁV-Trakció Zrt. közbeszerzési eljárásán, ami 1500 db saját fejlesztésű és gyártású MFB (Mozdony Fedélzeti Berendezés) felszerelését tette lehetővé a dízel- és villamos mozdonyokra. Számtalan egyéb feladat mellett az MFB-k szolgáltatta adatok bázisán működik a MÁV-Start Zrt. online járatinformációs rendszere.

A jelen – sok munka, de megéri

2012. január 1-jétől indult útjára a Pro­lan Zrt. Vasúti Üzletága, egyesítve a Prolan Alfa Kft. tervezői, alkalmazói és a Zrt. vasúti szoftverfejlesztéssel foglalkozó osztályainak humánerőforrásait. Az így létrejött 80 fős egység, benne egy 70 fős fejlesztő-alkalmazó-karbantartó mérnöki állomány, a korábbiaknál is összetettebb vállalkozási és fejlesztési projektek lebonyolítására is képes. Ezt jól demonstrálja a jelenleg futó két nagy, EU-s finanszírozású GYSEV-projekt, amelyekben a távvezérléshez kötődő feladatokat a Prolan végzi alvállalkozóként, illetve fővállalkozói minőségben.

A GYSEV Zrt. 16-os vonalának (Moson­szolnok–Csorna–Porpác) villamosításához kapcsolódóan létesült – nyolc állomásra kiterjedő – KÖFE-KÖFI-FET rendszer, beleértve az automatikus hangos utastájékoztatás, a váltófűtés és térvilágítás vezérlésének, felügyeletének megvalósítását.

Folyamatban van, 2016. évi befejezéssel, a társaság eddigi történetének legnagyobb projektje, a GYSEV Zrt. ún. „Nagy KÖFI” rendszerének kiépítése. Ennek során további hét állomás (17-es és 20-as vonal) távvezérlésére lesz lehetőség, és egységes vasútüzemi felügyelet alá kerül a vasúttársaság 44 vasútállomása, valamint 42 megállóhelye. A rendszer a távvezérlés (KÖFI) szempontjából „kétközpontú” lesz (Csorna, Szombathely), a FET rendszer irányítása, a forgalom tervezése és ellenőrzése (KÖFE) továbbra is a megújuló soproni központból történik.

A MÁV Zrt. folyamatban levő korszerűsítési projektjeinek is közreműködői vagyunk, így meg kell említeni a:

• Piliscsaba–Esztergom vonal három állomásának új biztosítóberendezéseit távvezérlő ELPULT rendszerünket
• és a dél-balatoni vonal pályabővítési feladataihoz kapcsoló hardver-szoftver kiegészítő munkáinkat.

A MÁV-Start Zrt. 2015 szeptemberében döntött úgy, hogy a részére folyamatosan végzett MFB karbantartási tevékenység el­látása és a beérkező FLIRT szerelvényekhez megrendelt MFB-k szállítása mellett a Prolan lássa el az Elektronikus Menetrend és az eVTK (elektronikus vonatterhelési kimutatás) megjelenítéséhez kötődő fejlesztési feladatokat.

MFB (Mozdony Fedélzeti Berendezés) motorvonaton

Kifejezetten vasúti célú, az európai vas­út­biztonsági szabványoknak megfelelő fejlesztést indított el a Prolan 2012-ben, amely­nek célja egy SIL4 követelményeknek megfelelő gyártmánycsalád kialakítása volt. A ProSigma elnevezésű rendszer első specifikus alkalmazásának gyártóművi tesztelése 2015 májusában kezdődött. A Thales Austria GmbH megrendelésére egy olyan hardver-szoftver komplexumot kellett kialakítani, amely – egy vonali ETCS-2 rendszer részeként – Kő­bánya-Kispest vasútállomás objektumállapotait juttatja el az előírt SIL4 biztonsági szinten, a rendszer RBC-jéhez (Radio Block Center).

Az új berendezés helyszíni próbáinak, tanúsításának, engedélyeztetési eljárásának végrehajtása a 2016 első felének feladata.

A jövő – reményeinknek és erő­feszítéseinknek megfelelően fényes

Reméljük, hogy a hazai vasúttársaságok – a már működő rendszerek szolgáltatta tapasztalatok és elemzések birtokában – folytatják a hatékonyságot és biztonságot fokozó távvezérlő rendszerek építését és fejlesztését, a kapcsolódó IKOP pályázatok kiírását. Ezeken indulni fogunk, és nyerni is szeretnénk.

Fejlesztési erőforrásaink jelentős részét továbbra is a ProSigma generikus alkalmazások fejlesztéseire allokáljuk, hogy új, SIL4-es megoldást követelő, a vasúttársaságok igényeit kiszolgáló alkalmazásokat alakítsunk ki.•