Szakmai szemmel a Balaton körül
Nagy sikerű balatoni imázsfilmje után ezúttal egy szakmai fókuszú, a technikai részletekre is kiterjedő újabb kisfilmmel jelentkezik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt.
A
belföldi turizmusban hazánk fő turisztikai vonzerejét a Balaton
jelenti, amelynek közlekedési-infrastrukturális fejlesztése kiemelt
jelentőségű. A NIF Zrt. számos fontos vasúti, közúti és kerékpáros
beruházást valósított és valósít meg, illetve tervez a Balaton
térségében.
Infrastrukturális fejlesztéseinknek köszönhetően
a Balaton zökkenőmentes elérése, valamint a tó körüli utazás is
gyorsabbá és biztonságosabbá vált és válik a jövőben is – akár autóval,
akár vonattal tervezzük az utazást.
A vasúti beruházások komfortos, utasbarát közlekedés megvalósítását tették lehetővé a Balaton körül, ezzel együtt az északi és a déli part megközelítése még gyorsabb lett a kiszámítható vasúti menetrendnek és a csökkenő menetidőnek köszönhetően. Az akadálymentesítés jegyében több balatoni állomás és környezete újult meg, és a jövőben is számos további állomás fog megújulni.
A NIF Zrt. beruházásában a fővárosból
a Balaton déli partjára vezető vasútvonal 2010 óta – több projektben –
átfogó felújításon esett át.
A Székesfehérvár–Keszthely
vasútvonal rekonstrukciója I. ütem 1. szakaszaként 2014–2015-ben
a Lepsény és Szántód-Kőröshegy közötti vasútvonalszakasz épült át. A két
állomás között újra 100 km/h-val haladhatnak a vonatok. Szabadifürdő és
Zamárdi felső között pedig kétvágányú pályaszakasz épült ki.
Szántód-Kőröshegy
és Balatonszentgyörgy között szintén helyreállt a pályasebesség,
17 állomáson új esőbeállók készültek. A projekt keretében 26 meglévő
útátjáró újult meg, 91 gyalogátkelőhely épült át teljesen, és 6 új
gyalogosátjáró is létesült, ezzel a teljes szakaszon megvalósult
az akadálymentes és biztonságos átkelés lehetősége. A beruházás zaj-,
rezgés- és partfalvédelmi létesítményekkel bővült. Az egyvágányú
dél-balatoni vonal forgalmának növelése érdekében Balatonszemes és
Balatonlelle felső állomások között 2. vágány épült.
A beavatkozásokkal a dél-balatoni települések akár fél órával gyorsabban érhetők el Budapestről.
A
Kaposvár–Fonyód vonalszakaszon szintén megszűntek
a sebességkorlátozások, megvalósult a vasúti pálya állapotjavítása,
egyúttal kényelmesebben lehet a vasutat megközelíteni, és a teljes
vonalon megújult az állomási környezet. A vonal becsatlakozott
a regionális közlekedésbe.
Várhatóan 2023-ra több dél-balatoni
település állomásépülete és azok előtere akadálymentesül és megújul. Új
parkolók épülnek ki, nő a zöldfelületek nagysága, javul az utaskomfort.
Szabadbattyán és Balatonfüred között 55 kilométer hosszúságú vonalszakasz villamosítása zajlik.
A munkálatok 2019 végén kezdődtek, és 2021 őszén érnek véget.
A beruházás során átépült Polgárdi, Balatonkenese, Balatonfűzfő és
Alsóörs állomás, ahol egyebek között 55 centiméter magas, akadálymentes
peronok létesültek, megújult, korszerű lett a térvilágítás, és hangos
utastájékoztató berendezések is helyet kaptak.
2021 nyarán már villamos üzemű vonatokkal lehet Balatonfüredig utazni.
A
dízelvontatás megszűnésével komfortos, környezet- és utasbarát
közlekedés valósul meg, a menetidő és a várakozási idő csökken. A fejlesztésnek köszönhetően az észak-balatoni települések akár 20 perccel gyorsabban elérhetők lesznek Budapestről.
A fejlesztés előkészítés alatt álló második ütemében a villamosítás tovább folytatódik Tapolcán keresztül Keszthelyre és Ukkra. A 106
kilométer hosszúságú szakaszt érintő beavatkozással a Balaton teljes
északi partja, emellett Tapolca és Sümeg térsége is környezetbarát
villamos vasúti közlekedéssel lesz elérhető. A villamosítással
lehetőség nyílik nemcsak a Balaton-parti vonatközlekedés fejlesztésére,
de akár Nyugat-Magyarország és a Balaton vasúti összeköttetésének
javítására is.
A következő két évben 15 helyszínen várható
az észak-balatoni vasútállomások és azok előterének korszerűsítése,
valamint a balatonfüredi és balatonalmádi aluljárók akadálymentesítése.
A közúti fejlesztéseknek
köszönhetően a Balaton-partra indulók jóval kényelmesebben és
gyorsabban érhetik el úti céljukat. A megépült útszakaszok, csomópontok
és a folyamatban lévő kivitelezések eredményeként enyhül
a csúcsidőszakban eddig állandósult torlódás, továbbá csökken
a balesetveszélyes helyzetek kockázata.
A Látrány elkerülő fejlesztésével a dél-dunántúliak is gyorsabban és biztonságosabban érhetik el a Balatont.
A 2007-ben megépült 67-es számú főút Látrány elkerülő út fejlesztésére
kerül sor – 2 × 2 sávos főúti kiépítéssel és vadvédelemmel. A látrányi
elkerülő út forgalomba helyezése 2024 tavaszára várható. Ezen
a szakaszon egy turbókialakítású körforgalmi csomópont létesül az M7-es
autópálya csomópontjában, illetve egy külön szintű csomópont Visznél.
Egy új földútnak köszönhetően Kaposvár irányából Rádpuszta felé is le
lehet majd hajtani.
A 2019 év végén elkészült M7–710-es számú
főúti csomópont csillapítja a dugókat az M7-es autópályán és
a balatonakarattyai lehajtónál. Emellett direkt kapcsolatot létesít
egy önálló csomóponttal a Balaton északi partjához, valamint
a fejlesztés részeként a Budapest–Balaton kerékpárút átvezetése is
megépült a 710-es úton keresztül.
A 2018 elején befejeződött Várpalota elkerülő út beruházásának eredményeként
biztonságos, egységes, emelt szolgáltatási színvonalú közlekedés
valósult meg a 8-as számú főúton Székesfehérvár és Veszprém között,
Várpalota mentesül a tranzitforgalom zajától és légszennyezésétől,
a Székesfehérvár és Veszprém között közlekedők pedig gyorsabban és
biztonságosabban érhetik el úti céljukat.
A Veszprém déli elkerülő út korszerűsítésének jóvoltából a balesetveszélyes csomópontok megszűnnek. A 8-as számú főút első ütemének forgalomba helyezése 2023 elején várható.
Az
M76-os autóút I. ütemének (M7-es és Balatonszentgyörgy közötti szakasz)
forgalomba helyezése 2020 őszén megtörtént, míg a II. ütem
(Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta közötti szakasz) forgalomba helyezése
2022 elejére várható.
Keszthely, Hévíz és Badacsony is könnyebben
megközelíthető fejlesztésünkkel, hiszen 2 × 2 sávon közvetlen kapcsolat
alakul ki a Balaton északnyugati részéhez.
A NIF Zrt. beruházásában intenzív kerékpárút-fejlesztés folyik az ország számos pontján. Magyarország egyik legszebb biciklis túraútvonala, a 205 kilométer hosszú Balatoni Bringakör már 80 kilométeren megújult, ám a fejlesztések tovább folytatódnak.
A
déli part több szakaszán már biztonságosabban és kényelmesebben lehet
kerékpározni, és az északi part fejlesztései is folyamatosan zajlanak.
Jelenleg
21 kilométeren haladnak gőzerővel a munkálatok. 4,7 kilométeren épül át
a mostani kerékpáros útvonal, hogy szélesebb és biztonságosabb legyen.
14,5 kilométeren megújul a meglévő pálya, míg 1,8 kilométeren új
kerékpárút létesül.
A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a jelenleg is meglévő körtúra lényegesen komfortosabb lesz.
99,5
kilométeren tervezési és kivitelezési munkák zajlanak, hogy még
kellemesebb legyen hazánk legnagyobb tava közelében tekerni.
Bővebben itt olvashatnak a fejlesztésről és a kisfilmről.