Innovációs környezet és társadalmi elvárások
Hogyan illeszkedik az innováció, a piacosítás egy orvostudományi egyetem alaptevékenységei közé?
– Ma már minden egyetemmel szemben alapvető elvárás, hogy az oktatás és a kutatás mellett a kutatás eredményeit az egyetem hasznosítani is tudja, különösen annak fényében, hogy nemzetközi szinten és Magyarországon is a kormányzatok az egyetemeknek központi szerepet szánnak a tudás létrehozása és hasznosítása terén. Ebből automatikusan következik, hogy az egyetemek köré tudáscentrikus gazdasági ökoszisztéma épüljön. Ráadásul az egészségtudomány és a biotechnológia Magyarországon kiemelt jelentőséggel bír, mint ahogy erre a mostani COVID-19 világjárvány is ráirányította a figyelmet, így a magyarországi orvostudományi képzést folytató egyetemek szerepe is megkerülhetetlen.
Mi a Semmelweis Egyetem különlegessége az innováció terén?
– Egyetemünk olyan innovációs ökoszisztémát kezdett kiépíteni, amelyben a tudás létrehozása, illetve e tudás hasznosítása és oktatásba való visszacsatolása gördülékenyen történik. A Semmelweis Egyetem nemcsak Magyarországon, de Kelet-Közép-Európában is vezető szerepet játszik az egészségügyi felsőoktatásban. Dr. Merkely Béla rektor úr is a tervei között fogalmazta meg, hogy a Semmelweis Egyetemnek a világ száz legjobb egyeteme közé kell kerülnie, Európában pedig az öt legjobb orvostudományi egyetem közé. Ezek ambiciózus célok, elérésükhöz elengedhetetlen az egyetemi innovációs készségek fejlesztése. Nem utolsósorban azért, mert az egyetemek nemzetközi megítélésében – és ennek megfelelően a rangsorokban való előrejutásban – egyre nagyobb hangsúlyt kap az innovációs potenciál.
Milyen hatást gyakorol az innováció az egyetemre?
– Az innovációs megközelítés alapjában változtatja meg a kutatói-fejlesztői és oktatói gondolkodást, ezen keresztül kiemelt a haszna az egyetem működésében is. Az egyetem megítélése szempontjából is elemi érdekünk az innovációs potenciálunk erősítése. Kétségtelen, hogy e hozzáállásban bizonyos tekintetben ütközik a múlt a jelennel és a jövővel. A múltban ugyanis az akadémiai előmenetelt szem előtt tartó kutatók nem fordítottak elegendő figyelmet a megszerzett tudás alkalmazására, hiszen ez nem volt a szakmai előmenetel feltétele, a piaci igények ilyen tekintetben másodlagosak voltak. Mára ez mindenhol a világban megváltozott. Most már rendkívül fontos az egyetemi szellemi tulajdon – például a szabadalmak – gondos és felelős kezelése, oltalma, illetve az ehhez kapcsolódó piaci árbevétel. Mivel tehát az egyetemek szerepvállalása iránti 21. századi igényeknek már nem minden tekintetben felel meg az évtizedek óta változatlan akadémiai rendszer, nekünk, akik az egyetemi innovációt igyekszünk erősíteni, az az elsődleges célunk és feladatunk, hogy ezt az ellentmondást próbáljuk feloldani, és összehangolni egymással az akadémiai (alapkutatás) és a fejlesztői szférát.
Hogyan lehet összeegyeztetni az alapkutató karriert és az innovációt?
– Fontos lenne, hogy az akadémiai előmenetel során vegyék figyelembe, ha valaki a piaci igényeknek megfelelő kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, illetve teremtsük meg annak lehetőségét a kutatói közösségen belül, hogy át lehessen járni mindkét irányba a kutatói és a piaci terület között. Jelenleg falak állnak a két terület között: ha valaki elindul az akadémiai pályán, de azt időközben elhagyja a piac és az alkalmazott fejlesztés kedvéért, nagyon nehéz később visszakerülni a tudományos (alap)kutatások világába. Még nehezebb előrejutni tudományos értelemben, ha valaki az iparból érkezett, hiszen ez azt jelenti, hogy korábbi karrierje során nem teljesítette az akadémiai érvényesülés feltételeit. Így gyakran közel nulláról kell újrakezdenie a karrierjét. A Semmelweis Egyetemen elkezdett innovációs ökoszisztéma építése során próbáljuk elérni, hogy a kutatók vegyenek figyelembe piaci igényeket kutató-fejlesztői tevékenységük során, végezzenek szolgáltatási tevékenységet, és váljon lehetségessé az egyetemi és ipari lét közötti átmenet.
Mi a Semmelweis Egyetem innovációs törekvéseinek középtávú célja?
– Az egyetem hosszú távon gondolkodik, és ennek megfelelően az innovációs fejlesztéseket is hosszú távon szeretné megvalósítani. Ennek a törekvésnek a zászlóshajója lesz a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részvételével létrehozni tervezett tudományos és innovációs park. Ebben az egészségipari innovációs fejlesztésben a Semmelweis Egyetem kulcsszerepet kaphat, a jelenlegi egyetemi törekvések csúcsa lesz ennek a science parknak a – várhatóan 2025–2030 közötti – megvalósulása.
Mely tudományterületeket tartja a legfontosabbnak az egyetem szempontjából?
– A Semmelweis Egyetem innovációs programjai szempontjából négy szakterületet határoztunk meg prioritásként. Az első az orvosi képalkotó rendszerek diagnosztikai fejlesztése, a második a bionika, vagyis az ember és a gép közötti kapcsolódási pontok fejlesztése. Itt például a testen hordható, a szervezetbe beépíthető eszközök, illetve a szenzorokkal ellátott, úgynevezett okos művégtagok, amelyek működését már a mesterséges intelligencia is befolyásolja. A harmadik szakterületet a digitális biomarkerek kutatásának hívom, amely a biológiai jelzőanyagok elemzése révén elősegíti a terápiák és a betegutak optimalizálását. Az utolsó kiemelt szakterület pedig a klasszikus biotechnológia. Az elmúlt két évben már jelentős fejlesztések indultak el ezeken a területeken a Semmelweis Egyetemen, de a jövőben e kutatások a tudományos és innovációs parkban fognak kiteljesedni. Jól érződik, hogy ezek a fejlesztések már elsődlegesen nem alapkutatási projektek, hanem a piaci igényeket elégítik ki. Az egyetem ezen a ponton „billen át” a múltból a jelenbe és a jövőbe, ezáltal megfelel a 21. századi társadalmi elvárásoknak.•