Hogyan illeszkedik az innováció, a piacosítás egy orvostudományi egyetem alaptevékenységei közé?

– Ma már minden egyetemmel szemben alapvető elvárás, hogy az oktatás és a kutatás mellett a kutatás eredményeit az egyetem hasznosítani is tudja, különösen annak fényében, hogy nemzetközi szinten és Magyarországon is a kormányzatok az egyetemeknek központi szerepet szánnak a tudás létre­hozása és hasznosí­tása terén. Ebből automatikusan követ­kezik, hogy az egyetemek köré tudás­centrikus gazdasági ökoszisztéma épüljön. Ráadásul az egészség­tudomány és a bio­technológia Magyar­országon kiemelt jelentőséggel bír, mint ahogy erre a mostani COVID-19 világ­járvány is ráirányította a figyelmet, így a magyar­országi orvos­tudományi képzést folytató egyetemek szerepe is meg­kerülhetetlen.

Dr. Szigeti Gyula Péter

Mi a Semmelweis Egyetem különlegessége az innováció terén?

– Egyetemünk olyan innovációs öko­szisztémát kezdett kiépíteni, amelyben a tudás létre­hozása, illetve e tudás hasznosítása és oktatásba való vissza­csatolása gördüléke­nyen történik. A Semmelweis Egyetem nemcsak Magyar­országon, de Kelet-Közép-Európában is vezető szerepet játszik az egészség­ügyi felső­­­ok­tatásban. Dr. Merkely Béla rektor úr is a tervei között fo­galmazta meg, hogy a Semmelweis Egyetemnek a világ száz legjobb egyeteme közé kell kerülnie, Európában pedig az öt leg­jobb orvos­tudományi egyetem közé. Ezek ambiciózus cé­­lok, elérésükhöz elengedhe­tetlen az egyetemi innovációs kész­ségek fejlesztése. Nem utolsó­sorban azért, mert az egye­temek nemzet­közi meg­­ítélésé­ben – és ennek megfelelően a rang­­sorokban való előrejutásban – egyre nagyobb hangsúlyt kap az innovációs potenciál.

Milyen hatást gyakorol az innováció az egyetemre?

– Az innovációs megközelítés alapjában változtatja meg a kutatói-fejlesztői és oktatói gondolkodást, ezen keresztül kiemelt a haszna az egyetem működésében is. Az egyetem megítélése szempontjából is elemi érdekünk az innovációs potenciálunk erősítése. Kétség­telen, hogy e hozzáállásban bizonyos tekintetben ütközik a múlt a jelennel és a jövővel. A múltban ugyanis az akadémiai előmenetelt szem előtt tartó kutatók nem fordítottak elegendő figyelmet a megszerzett tudás alkalmazására, hiszen ez nem volt a szakmai előmenetel feltétele, a piaci igények ilyen tekintetben másodlagosak voltak. Mára ez mindenhol a világban megváltozott. Most már rendkívül fontos az egyetemi szellemi tulajdon – például a szabadalmak – gondos és felelős kezelése, oltalma, illetve az ehhez kapcsolódó piaci árbevétel. Mivel tehát az egyetemek szerepvállalása iránti 21. századi igényeknek már nem minden tekintetben felel meg az évtizedek óta változatlan akadémiai rendszer, nekünk, akik az egyetemi innovációt igyekszünk erősíteni, az az elsődleges célunk és feladatunk, hogy ezt az ellentmondást próbáljuk feloldani, és összehangolni egymással az akadémiai (alapkutatás) és a fejlesztői szférát.

Kutatási, fejlesztési és innováció-menedzsment szolgáltatások a Semmelweis Egyetemen

Hogyan lehet összeegyeztetni az alapkutató kar­riert és az innovációt?

– Fontos lenne, hogy az akadémiai elő­menetel során vegyék figyelembe, ha valaki a piaci igényeknek meg­felelő kutatás-fejlesztési tevékeny­séget végez, illetve teremtsük meg annak lehetősé­gét a kutatói közössé­gen belül, hogy át lehessen járni mindkét irányba a kutatói és a piaci terület között. Jelenleg falak állnak a két terület között: ha valaki elindul az akadé­miai pályán, de azt idő­közben elhagyja a piac és az alkalmazott fejlesz­tés kedvéért, nagyon nehéz később vissza­kerülni a tudományos (alap)kutatások világába. Még nehezebb előre­jutni tudományos értelemben, ha valaki az iparból érkezett, hiszen ez azt jelenti, hogy korábbi karrierje során nem teljesítette az akadémiai érvényesülés feltételeit. Így gyakran közel nulláról kell újra­kezdenie a karrierjét. A Semmelweis Egyetemen elkezdett innovációs öko­szisztéma építése során próbáljuk elérni, hogy a kutatók vegyenek figyelembe piaci igényeket kutató-fejlesztői tevékenysé­gük során, végezzenek szolgáltatási tevékenységet, és váljon lehetségessé az egyetemi és ipari lét közötti átmenet.

Mi a Semmelweis Egyetem innovációs törekvéseinek középtávú célja?

– Az egyetem hosszú távon gondolkodik, és ennek meg­felelően az innovációs fej­leszté­seket is hosszú távon szeretné megvalósítani. Ennek a törekvésnek a zászlós­hajója lesz a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Köz­szolgálati Egyetem rész­vételével létre­hozni tervezett tudományos és innovációs park. Ebben az egészség­­ipari innovációs fejlesztés­ben a Semmelweis Egyetem kulcs­szerepet kaphat, a jelenlegi egyetemi törekvések csúcsa lesz ennek a science parknak a – várhatóan 2025–2030 közötti – megvalósulása.

Mely tudományterületeket tartja a legfontosabbnak az egyetem szempontjából?

– A Semmelweis Egyetem innovációs programjai szem­pontjából négy szakterületet határoz­tunk meg prioritásként. Az első az orvosi kép­alkotó rendszerek diagnosztikai fejlesztése, a második a bionika, vagyis az ember és a gép közötti kap­csoló­dási pontok fejlesztése. Itt például a testen hordható, a szerve­zetbe beépíthető eszközök, illetve a szen­zorok­kal ellátott, úgy­nevezett okos mű­vég­tagok, amelyek működését már a mestersé­ges intelligen­cia is befolyásolja. A harmadik szak­területet a digitális bio­marke­rek kutatásának hívom, amely a biológiai jelző­anyagok elemzése révén elősegíti a terápiák és a beteg­utak optimalizálá­sát. Az utolsó kiemelt szak­terület pedig a klasszikus bio­technológia. Az elmúlt két évben már jelentős fejlesztések indultak el ezeken a területeken a Semmelweis Egyete­men, de a jövőben e kutatások a tudományos és innovációs parkban fognak ki­telje­sedni. Jól érződik, hogy ezek a fejlesztések már elsődle­gesen nem alap­kutatási projek­tek, hanem a piaci igényeket elégítik ki. Az egyetem ezen a ponton „billen át” a múltból a jelenbe és a jövőbe, ezáltal megfelel a 21. századi társadalmi elvárásoknak.•