Fehér könyv segíti a kutatás-fejlesztési projekteket

Az elmúlt években számot­tevően emelkedett a kutatás-fejlesztési (K+F) minősítést kérő vállalkozások száma, ezért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) egy Fehér könyvet készített, amely a kutatás-fejlesztésben részt vevő vállalatok­nak és az ezzel a minősítés­sel meg­szerezhető adó­kedvezményekre be­nyújtott pályázatok el­bírálóinak egyaránt út­mutatást ad. Minderről Pomázi Gyula, a hivatal elnöke tájékoztatta lapunkat.


A K+F minősítési rendszer célja, hogy ösztönözze a hazai innovációt, elősegítve a hazai GDP növekedését is, egyúttal jog­biztonsá­got teremtve a piacon. A K+F minő­sítés sok hazai pályázat esetében felté­tel­ként szerepel a kiírásban, de ha ez a szem­pont nincs is nevesítve, akkor is verseny­előnyt jelenthet a cégeknek. A minősítési rendszer segíti a kutatás-fejlesz­téssel összefüggő pályázati források és adó­kedvezmények igénybe­vételét.

Éppen ezért egyebek között gazdasági racionalitás is vezérli azokat a vállalkozá­sokat, amelyek kutatás-fejlesz­tési projekteket indítanak, hiszen az ilyen típusú kezdemé­nye­zé­se­ket az állam adó­kedvezménnyel, valamint európai uniós vagy hazai költség­vetésből finanszíro­zott támoga­tással is ösztönzi. Az ehhez elenged­he­tetlen K+F minősí­tés kiadása már kilenc éve a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalá­hoz tartozik. Pomázi Gyula a minősítés folyama­tával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy első­sorban azt vizsgálják, hogy a projekt megfelel-e a KFI törvényben foglalt elvárások­nak és az ott meg­fogalmazott metodikák­nak. „A hivatal kutatás-fejlesztési minősí­tése biztosítja, hogy az EU-s források kiosztása meg­felelően történik, az állami támogatá­sokat valóban kutatás-fejlesz­tési célokra fordítják, és egyben arra is garancia, hogy a kutatás-fejlesztési adó­ösztönzők fel­haszná­lása, valamint a külföldi vállalatok magyar­országi kutatás-fejlesztési beruházá­sainak támoga­tása meg­alapo­zott. Az elemzés során azt is nézzük, hogy az adott tevékeny­ség alap­kutatásnak, kísérleti fejlesztésnek vagy éppen alkalmazott kutatásnak minősül, ugyanis kategóriától függően más-más támogatási intenzitás rendelhető hozzá” – avatott be a részletekbe az elnök.

Mint folytatta, az adó­kedvezmé­nyek tekintetében érvényesít­hető kedvezmények százalékos arányainak alakulása azt mutatja, hogy a szociális hozzá­járulás esetében a cégek akár minden tizedik munka­vállaló bérét meg­takaríthatják. A társasági adónál például 10 millió forintonként 1 milliót, vagy 100 millió forintonként 10 millió forintot spórolhatnak meg a fejlesz­té­­sek­kel foglal­kozó cégek. „A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által kiadott minő­sítés erős garanciát jelent, ugyanis az ellen­őrző hatóságok ilyen esetben egy egyszerűsí­tett eljárásban vizsgálják az adott projektet” – érzékeltette a hivatal munkájának súlyát Pomázi Gyula.

Az elnök tájékoztatása szerint az elmúlt években jelentősen megnőtt az SZTNH-hoz benyújtott K+F minősítés iránti kérelmek aránya. A tavalyi év első negyed­évében 70 száza­lék­­nál magasabb erősö­dést tapasztaltak, 2021-ben pedig a 2019-es számokhoz képest két és fél­szeres növekedés volt meg­figyelhető. A pandémia alatt meg­emelkedtek a be­jelen­tési számok a járvány által érintett ágazatokban. A legtöbb minősítési kérelem az informati­kai szektorból érkezett, első­sorban a banki informatika és a mestersé­ges intelligen­cia területéről, ezt követi az egészség­ipar, és kiemelked­nek a műszaki jellegű fejlesztések is, leg­inkább a jármű­ipari vállalkozások részéről.

Pomázi Gyula szerint az ilyen jellegű kutató­munkát még haté­ko­nyabbá teheti, ha a vállal­ko­zá­sok a projektekre már a munka meg­kezdése előtt minősítést kérnek, ezért is volt fontos, hogy a cégek olyan támogatást kapjanak, amivel a jövőben már a projekt meg­kezdése előtt pontosan látják a minősítéshez szükséges elvárásokat. A hivatal által készített Fehér könyv nemcsak a kutatás-fejlesztést végzőknek, de a pályázatok el­bírálóinak is útmutatást jelent.

Az SZTNH kutatás-fejlesztési minősíté­seket végző szervezeti egysége a minden­napi gyakorlat alapján készítette el a pályázók­nak szóló Fehér könyv – Módszer­tani útmutató pályázatok KFI szempontú értékelé­sének elkészíté­séhez című kiadványt. A hivatal hon­lapján közzé­tett húsz­oldalas dokumentum a kutatás-fejlesztés fázisaira és feltételeire vonatkozóan részletes, közérthető formában ad útmutatást, és példákkal segíti a pályázó­kat a projekt tervezésétől egészen a meg­valósításáig. A kiadvány információi alapján a vállalkozá­sok kiküszöböl­hetik a minősítés során felmerülő hiányossá­gokat és típus­hibákat, ugyan­akkor a döntés­hozókat is segíti az egységes irány­elvek szerint történő projekt­értékelés­ben. Pomázi Gyula ez utóbbival kapcsolatosan felhívta a figyelmet arra is, hogy korábban több minősítési eljárás – az erre szánt forrás kiírójától függően – volt pár­huzamo­san érvényben, és a Fehér könyv ezeket a metódusokat kívánja egységesíteni, és egy módszertanhoz kötni.

Az elnök kitért arra is, hogy a hivatal már a pandémiát megelőző időben is törekedett arra, hogy minél több szolgáltatása digi­tálisan is elérhető legyen. Mint mondta, áprilistól a ku­ta­tás-fej­lesztési minősítés területén is bővült az online benyújt­ható igénylések száma, így már kutatás-fejlesztési szakértői véleményt is kérhetnek az ügyfelek a hivatal elektro­ni­kus ügy­intézési felületén. Az erre a célra létrehozott elektronikus űrlap haszná­la­tá­val az ügyfelek hivatalos azonosítás segítségével, információ­bizton­ság szem­pontjá­ból is védett csatornán keresztül nyújthatják be szakértői­vélemény-kérelmüket.

Tavaly az SZTNH az ügyfeleket az általa már korábban kialakított elektronikus ügyintézés (például: elektronikus bejelenté­sek, elektronikus kapcsolat­tartás) és szolgálta­tások (például adat­­bázisok használata) irányába tudta terelni, és ezt a trendet a jövőben is szeretné fenn­tartani, hogy minél inkább digitális hivatallá váljon. „Az adatok jó irányba mutatnak, hiszen 2020 első negyed­évében az összes beadvány 43 százaléka érkezett elektronikus úton, idén ez a szám már 74 százalék. Míg a 2020-as havi átlag elektroni­kus bejelentés 990 volt, addig az idei átlag havonta 1400. Összesen 11 852 e-bejelentés érkezett a hivatal­hoz 2020-ban, 2021 első negyed­évében pedig már 4200-at regisztráltak, ami magasabb, mint a tavalyi első három hónapban érkezett elektroni­kus bejelentések száma” – mondta Pomázi Gyula.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka