A Magyarországot választó befektetők 108 projekt megvalósításáról hoztak döntést 2025-ben a HIPA támogatásával, aminek eredményeként 7,069 milliárd euró, azaz mintegy 2700 milliárd forint tőke érkezik a nemzetgazdaságba, és 18 227 új munkahely jön létre. A befektetési volument és a munkahelyteremtést tekintve a tavalyi a HIPA történetének harmadik legjobb éve.
„A HIPA soha annyi kutatás-fejlesztési projektet nem hozott Magyarországra, mint 2025-ben; rekordot döntött az üzleti szolgáltató központhoz kapcsolódó fejlesztések által létrejövő munkahelyek száma is, és soha annyi magyar tulajdonú vállalat sem döntött beruházás mellett a mi közreműködésünkkel, mint tavaly” – hívta fel a figyelmet az elmúlt év legnagyobb eredményeire Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója.

A befektetők egy év alatt tizennégy kutatás-fejlesztési (K+F) projektről hoztak pozitív döntést a HIPA támogatásával, együttvéve csaknem 570 millió euró (270 milliárd forint) beruházási értékben. Ez a projektek száma és volumene alapján egyaránt rekord a HIPA történetében. A beruházások közel 600 kutató-fejlesztői munkahelyet teremtenek.

A nyelveket beszélő diplomás fiataloknak kitűnő hazai karrierlehetőségeket kínáló üzleti szolgáltató központok (Business Service Centers; BSC) területén szintén történelmi csúcsot értek el a befektetők a HIPA-val együttműködésben. Egy év alatt tizenhárom új beruházásról hoztak döntést, amelyek révén 3236 munkahely jön létre. Ez a szektor eddigi legjobb éves eredménye.

A K+F- és a BSC-beruházások erősödése azt mutatja, hogy a nemzetközi befektetői közösség a termelés mellett az innovációban is egyre inkább támaszkodik hazánkra. A nemzetgazdaság diverzifikálódását, egyre több erős pilléren nyugvó szerkezetét pedig az jelzi, hogy a biotechnológiától az elektronikáig és az orvostechnikától a csomagolóiparig tizenhét ágazatban valósulnak meg beruházások a tavaly hozott befektetői döntések alapján.

„A folyamatosan változó globális gazdasági körülmények ellenére Magyarország továbbra is befektetőbarát ország marad, ennek köszönhetően az utóbbi négy év a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve a külföldi működő tőke beáramlása és a beruházások szempontjából” – emelte ki Joó István.
„Ezeket az eredményeket azért tudtuk elérni, mert a magyar kormány az elmúlt tizenhat évben felépítette Európa legversenyképesebb befektetési és üzleti környezetét. Az alacsony adók, a jól képzett munkaerő, a fejlett logisztika, a fizikai és jogbiztonság, valamint az energiaellátás biztonsága mind hozzájárult ahhoz, hogy a Magyarország iránti befektetői bizalom töretlen” – tette hozzá a befektetésösztönzésért és kiemelt magyarországi nagybefektetések megvalósításáért felelős kormánybiztos.

A HIPA első számú feladata a globális FDI-áramlások Magyarországra csatornázása, vagyis a külföldi befektetők ösztönzése a beruházásokra. Ingyenesen igénybe vehető, egyablakos ügyintézési szolgáltatásával a telephely-kiválasztástól a beszállítói hálózat kialakításáig a beruházások minden eleméhez segítséget nyújt, és pénzügyi támogatást is biztosít, szigorú feltételekkel.

Ez a támogatási rendszer a hazai vállalatoknak is elérhető, és 2025-ben minden korábbinál többen tudtak élni a lehetőséggel. Magyar tulajdonosi hátterű vállalatokkal egy év alatt huszonnégy befektetésről sikerült megállapodni, ezzel Magyarország az első a támogatott projektek származási országa szerinti rangsorban. A beruházások 1423 munkahelyet teremtenek, és 540,35 millió euró (mintegy 210 milliárd forint) összesített értéket képviselnek.
A hazai vállalatok projektjeivel együtt három kontinens tizenhét országából érkeznek beruházások a HIPA 2025-ben kötött megállapodásai alapján, ami szintén azt támasztja alá, hogy a befektetők továbbra is bíznak Magyarországban.

A beruházások volumene alapján Kína, Szingapúr, Magyarország, az Egyesült Államok és Dél-Korea áll az első öt helyen, míg a projektek száma alapján Magyarország, Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország a sorrend.

A beruházások értéke alapján Kína az összesített volumen csaknem 57 százalékának megfelelő, 3,97 milliárd euróval végzett az első helyen. A második helyezést 11,4 százalékot jelentő, 794 millió euróval elérő Szingapúr és az első ötbe 4,6 százalékos részaránynak megfelelő, 324 millió euróval bekerülő Dél-Korea eredményeivel együtt kitűnik, hogy a keleti nyitás politikája 2025-ben is komoly sikert hozott a beruházásösztönzésben.

Ugyanakkor a keleti nyitás nem jelent nyugati zárást, és hazánk a konnektivitás stratégiáját követve 2025-ben is arra törekedett, hogy megerősítse szerepét a keleti és nyugati tőke és technológia találkozóhelyeként.

A nyugati befektetők ennek megfelelően továbbra is számottevő erőt képviselnek, ezt mutatja például, hogy az Egyesült Államok kapcsán tizenhat projektet jelentett be a HIPA, Németország pedig tizenöt beruházással áll a projektek száma alapján kialakuló rangsor harmadik helyén.
A tizenhat amerikai projekt történelmi csúcs, és pontosan alátámasztja a magyar–amerikai befektetési partnerség Donald Trump második elnöki ciklusával jelentősen megerősödő lendületét. Az amerikai beruházások mintegy 480 millió euró (csaknem 200 milliárd forint) volument képviselnek, és 800-nál is több munkahelyet teremtenek.

A munkahelyteremtésben az elektronika vezet 6232 új állással, ezt követi a járműipar (3620 új munkahely). A beruházások szerkezetének minőségi átalakulását jelzi, hogy a harmadik helyen álló BSC-szektor a maga több mint 3200 új állásával szorosan követi a járműipart a munkahelyteremtésben.

A kormányzati beruházásösztönzés a gazdaság területi egyensúlyának megteremtésében is fontos eredményeket ért el tavaly. A támogatott projektek több mint 84 százaléka ugyanis Budapesten kívül valósul meg, és a fejlesztések szinte az egész országot lefedik. Több vármegyében komoly beruházási hullámot eredményez a HIPA tevékenysége. Hajdú-Bihar és Bács-Kiskun vármegyébe például egyaránt kilenc projekt érkezik, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig nyolc projekt valósul meg.

Az utóbbi másfél évtized munkájának tudható be, hogy a keleti és a nyugati országrész tőke- és beruházásvonzó képessége egyre inkább egyensúlyba kerül, a beruházásösztönzés stratégiai fókusza így már a déli területekre irányul. Ebben a folyamatban 2025 fontos határt jelent, hiszen nemcsak Bács-Kiskunban sikerült jelentősen növelni a beruházási ütemet, hanem Csongrád-Csanádban és Békés vármegyében is, ahová öt-öt projekt érkezik.

Új támogatási program a tiszta energia elterjedése érdekében

„Gyorsított pálya” a tiszta energia elterjedése érdekében – Magyarország sikeresen jelentette be a tisztaipar-megállapodáshoz kapcsolódó beruházásokhoz nyújtható támogatási programját az Európai Bizottsághoz. A Bizottság jóváhagyásának köszönhetően hazánk az elsők között vezeti be a tiszta ipari megállapodást kiegészítő támogatási programot (továbbiakban: CISAF; Clean Industrial State Aid Framework), amelynek az 1/2026. (I. 12.) számú miniszteri határozat szerint a hatálybalépés napja 2025. december 18.
A CISAF támogatási program lehetővé teszi hazánk számára, hogy olyan beruházásokhoz nyújtson vissza nem térítendő állami támogatást, amelyek előmozdítják a tiszta technológiák és a tiszta energia fejlesztését az alábbiak szerint:

• a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló rendelet (Net Zero Industry Act; NZIA) hatálya alá tartozó termékek gyártása (például napelemrendszerek, hőenergia-tároló rendszerek, geotermikus erőművek gyártása);
• e termékekhez tartozó kulcsfontosságú alkatrészek gyártása;
• valamint az előbbiekhez szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok előállítása vagy visszanyerése.

A támogatás 2030. december 31-éig Magyarország egész területén elérhető a jelenlegi feltételek alapján azon vállalkozások számára, amelyek támogatás nélkül bizonyíthatóan az Európai Gazdasági Térségen kívül hajtották volna végre a beruházást.
A CISAF támogatás alatt az egy projekthez nyújtható támogatás elvi maximális intenzitása és mértéke az alábbiak szerint alakulhat a beruházás helyszínének és az igénylő vállalat méretének függvényében: 

Címlapkép: HIPA