Okosvárosok, személyre szabott gyógyszerek

Az életminőség javulását a magyarok többsége az innovációktól várja, jelentős előrelépést remélnek a fenntartható energiák, a klímavédelem, a közlekedés, az egészségügy és a biotechnológia területén. Mindez a Bosch és a Richter közös, Innovációs toplista: ezekben az újításokban hisznek a magyarok című kutatásából derült ki.


A kutatási eredmények alapján az autógyártást tekintik a magyarok a leginnovatívabb (48%) mobilitási ágazatnak, egyúttal a leghasznosabbnak (40%) is ezt tartják. Emellett sokan tekintik előremutató­nak a városi mikromobilitás (32%) és a közösségi közlekedés (31%) fejlesztését, de a logisztika (32%), valamint a közlekedési infrastruktúra (30%) te­rületén is hasznosnak és szüksé­ges­nek vélik az innovációt.

Bosch×Richter közvélemény-kutatás, 2025

A válaszadók közel harmada (32%) szerint 10-15 éven belül az infrastruktúráink okosabbá válhatnak: megvaló­sulhat a forgalom valós idejű figye­lése és automatikus irányítása, a közle­kedési lámpák intelligens optimalizálása, az okosutak és a szabad helyeket „látó” városi parkolási rendszerek is. Minden negyedik válaszadó (23-26%) szerint a következő egy-másfél év­tizedben Európa je­len­tős részben át­áll az elektromobilitásra. Ezzel pár­hu­za­mosan az e-kerékpárok, e-rol­le­­­rek sok háztartásban ál­talánossá vál­nak. A közösségi közlekedés pedig fenntarthatóbb és kényelmesebb lesz, ezért többen fogják választani az egyéni autóhasználat helyett.

Az okosvárosok eljövetelét reálisnak látják a magyarok, és szívesen élveznék is az előnyeit (64%), és sokan (61%) él­nének olyan „15 perces” városokban, ahol gyalog vagy kerék­párral negyedóra alatt elérhetők a mindennapi szolgáltatások. A hidrogén üzemanyagcellás buszokat és vonatokat a többség (60%) akár rendszeresen is használná a jövőben. 

Ugyanakkor a válaszadók mintegy 40 százaléka ellenzi például a hangutasítással vagy agyhullámokkal vezethető járművek, illetve a városi légi taxik gondolatát, a sofőr nélküli, önvezető robotaxik használatától pedig minden harmadik válaszadó (35%) elzárkózik.

A gyógyszeripar kapcsán fő elvárásként a válaszadók több mint fele az életminősége javítását hangsúlyozza (51%), ugyanakkor sokan emelik ki az innovatív gyógyszerek hatékonyságának (37%) és biztonságának (34%) fontosságát is. 

Az új, innovatív gyógyszerek kifejlesztését elsősorban a ma még gyó­gyíthatatlan betegségek miatt tartja fontosnak a lakosság döntő többsé­ge (60%). Emellett minden második válasz­adó (51%) a gyógyszerek mellékhatá­sainak csökkentését is célként je­löli meg, de az új betegségek megjele­né­se és a régiek ellenállóvá válása miatt is szükségesnek tartják (49%) a folya­matos gyógyszeripari innovációt.

A kutatásból az is kirajzolódik, hogy miközben az egyik leggyorsabb fejlődést az mRNS-alapú technológiák­ban érzékelik az emberek (29%), a közbizalom ezek iránt a legalacsonyabb a magyarok körében, ezeket sorolják legkevesebben (17%) a leghasznosabb újítások közé. A kialakult vélemény minden bizonnyal a koronavírus-járvánnyal és a kötelező oltásokkal kapcsolatos társadalmi viták lenyomata is. Mindezzel szemben a hazai lakos­ság a legígéretesebb és leghaszno­sabb gyógyszeripari trendnek a személyre szabott gyógyszerek fejlesztését (32%), az új hatásmechaniz­mu­­sú terápiákat (26%), valamint a génszerkesztésre épülő innovációkat (24%) tekinti.

A kutatás célcsoportját, 1072 fős mintában, a 16 év feletti magyar­oszági lakosság alkotta.•

Címlapkép: Bosch×Richter


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka