A HIPA 11. alkalommal rendezte meg a Business Services Hungary Konferenciát, melyen ismertették a magyarországi üzleti szolgáltató központok bevonásával készült, az egész szektor működését átfogó felmérésük legfontosabb megállapításait. Az idei felmérésben – melyet a HIPA, az AmCham Hungary és az ABSL Hungary közösen készített el – összesen 57 vállalat vett részt különböző ágazatokból, amelyek mintegy 44 ezer magyarországi munkavállalót képviselnek. Az eredmények világosan megmutatják, hogy a hazai BSC-szektor érett és kiegyensúlyozott szakaszába lépett. 

Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója a konferenciát megnyitó beszédében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek munkájának köszönhetően mára egy folyamatosan fejlődő, válságtűrő és egyre összetettebb ökoszisztémát sikerült felépíteni. Ennek egyik kézzelfogható eredménye, hogy az ágazat a magyar gazdaság egy olyan kulcsfontosságú szereplőjévé lépett elő, mely több mint 3 százalékkal járul hozzá a magyar GDP-hez.

2030-ra 300 szolgáltató központ fog működni Magyarországon, a munkavállalók száma pedig el fogja érni a 150 ezret.

„Ez az ágazat az elmúlt években nemcsak megőrizte lendületét, hanem minden kihívás közepette képes volt megújulni, és alig néhány év alatt megduplázta a számait” – jegyezte meg a HIPA vezérigazgatója. Joó István azt is elmondta, hogy míg 2019-ben 120 üzleti szolgáltató központ 55 ezer főt foglalkoztatott hazánkban, addig a magyarországi üzleti szolgáltató központok mára 245 vállalatot számlálnak, és több mint 120 ezer, magasan képzett szakembernek adnak munkát. Ebben a fejlődésben a HIPA is oroszlánrészt vállalt: 2014 óta 116 BSC-beruházást támogattak, és ezzel több mint 22 ezer új munkahely megteremtéséhez járultak hozzá. „A BSC-szektor így a harmadik a támogatott projektek száma alapján vezetett ágazati ranglistánkon, a járműgyártás és az elektronika mögött” – tette hozzá. A kormánybiztos szerint a jövőt illetően magabiztosak, hiszen az elmúlt években folyamatosan nő az érdeklődés az ország iránt, és jelenleg is 15 vállalattal folytatnak előrehaladott tárgyalásokat. Joó István kitért arra is, hogy a magyar tulajdonú központok aránya is folyamatosan emelkedik, és a befektetések „származását” tekintve ma már a harmadik helyen állnak.

Joó István kormánybiztos, a HIPA vezérigazgatója a konferenciát megnyitó köszöntőjében az üzleti szolgáltató központok dinamikus bővüléséről, és a szektor egyre érettebb ökoszisztémájáról beszélt.

A HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség újabb célokat fogalmazott meg a szektor jövőjével kapcsolatban, vállalásuk szerint 2030-ra 300 szolgáltató központ fog működni Magyarországon, a munkavállalók száma pedig el fogja érni a 150 ezret. Szintén fontos törekvés a földrajzi kiegyensúlyozottság erősítése. A fővároson kívüli BSC-munkahelyek aránya már most meghaladja a 20 százalékot, és az olyan egyetemi városok, mint Debrecen, Pécs vagy Szeged, erősödő regionális központokká váltak. „Az el­múlt években határozott lépéseket sikerült tennünk e tekintetben, de ezt a folyamatot trenddé kell erősíteni, ami nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is kulcsfontosságú, hiszen így találhatja meg helyben a jövőjét minél több fiatal” – szögezte le a vezérigazgató, aki vé­gül elmondta azt is, ahogy a technológia fejlődik, úgy kell a BSC-szektornak is „szintet lépnie”, belépve a mesterséges intelligencia által vezérelt generatív üzleti szolgáltatások világába. „Ebben pedig Magyarország nem követni, hanem alakítani szeretné a trendeket” – hangsúlyozta.

Folyamatos és dinamikus fejlődés

A konferencián bemutatták a felmérés eredményeiről készült videót is, melyből egyebek között kiderült, hogy az elmúlt évtizedben hazánk megerősítette szerepét az üzleti szolgáltatások vezető nemzetközi központja­ként a közép- és kelet-európai régió szívében. A szektorban regisztrált közel 8 százalékos létszámnövekedés pedig arra világít rá, hogy a befektetők mindinkább támaszkodnak az ország folyamatosan növekvő vonzerejére, di­namikus üzleti környezetére és stratégiai jelentőségére a regionális gazdasági térképen. A felmérés szerint a hazai üzleti szolgáltató központok elsősorban a pénzügyre, a számvitelre és kontrollingra, az emberierőforrás-menedzsmentre, az informatikára és az ügyfélszolgálatra összpontosí­tanak. Különösen izgalmas a kutatás-fejlesztési tevékenységek növekvő jelenléte. Ez utóbbi terület egyre nagyobb lendületet vesz.

A HIPA éves felmérése világosan megmutatja, hogy a nemzetközi befektetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak Magyarország BSC-szektorára. A növekedés üteme pedig arról árulkodik, hogy hazánk megbízható és folyamatosan fejlődő környezetet biztosít az üzleti szolgáltató központok számára.

Ami a központok felépítését illeti, 55 százalékuk captive centerként működik, azaz kizárólag az anyavállat szá­mára nyújt szolgáltatást, 32 százalékuk hibrid modellt követ, 13 százalékuk pedig kiszervezett partnerként te­vékenykedik. A magyarországi üzleti szolgáltató központok erősek a többnyelvű támogatásban, több mint húsz nyelven nyújtanak szolgáltatásokat. Ez a nyelvi sokszínűség komoly tőkét jelent a nemzetközi piacok hatékony kiszolgálásában. A videóból kiderült az is, hogy az iparág fej­lődésével párhuzamosan a BSC-k tevékenysége a rutinfeladatoktól a nagy értékű, tudásalapú szolgáltatások felé tolódik el. A megkérdezett vállalatok 54 százaléka már jelenleg is azt mondja, hogy ezek a funkciók portfóliójuk több mint felét teszik ki, 79 százalékuk pedig további bővítésüket tervezi. Ezek a központok elkötelezettséget mutatnak az egyenlő foglalkoztatási esélyek elősegí­tése iránt, a válaszoló vállalatok adatai alapján több mint ezer, megváltozott munkaképességű kolléga dolgozik náluk. A szektor munkavállalóinak átlagéletkora ráadá­sul alig haladja meg a 35 évet, és körülbelül 81 százalékuknak van egyetemi vagy főiskolai diplomája. A külföldi munka­vál­lalók a felmérésben részt vevő vállalatok munkaerő-állományának 25 százalékát teszik ki. 

A BSC-k 20 százaléka tervezi új szolgáltató egységek indítását Magyarországon a következő egy-három évben.

Magyarország kiemelkedő helyszín az üzleti terjeszkedéshez, ugyanis csúcsminőségű irodák változatos portfólióját kínálja Budapesten és a regionális nagyvárosokban.

A felmérés szerint a BSC-k 20 százaléka tervezi új szolgáltató egységek indítását Magyarországon a következő egy-három évben, és a válaszadók 11 százaléka a fővároson kívüli dinamikus helyszínen kíván terjeszkedni. Egyre több üzleti szolgáltató központ aknázza ki a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, és tesz konkrét lépéseket az alkalmazása felé a folyamatos kihívások ellenére. A válaszadók jelentős aránya, 59 százaléka rendelkezik már egyértelmű MI-tervekkel, ami az előnyeibe vetett növekvő bizalmat tükrözi, bár a válaszadók mintegy harmadának még mindig nincs stratégiája. Az alkalmazott megoldások közül jelenleg a robotizált-folyamatautomatizáció vezet 39 százalékkal, amelyet szorosan követ a gépi tanulás és a természetes nyelvi feldolgozás 38-38 százalékkal. A generatív MI gyor­san hódít teret, a szervezetek 38 százaléka használja már, ami rávilágít az erőteljes elmozdulásra az innovatív, következő generációs megoldások irányába. Összegezve: az adatok azt mutatják, hogy a cégek egyre jobban támaszkodnak a mesterséges intelligenciára a termelékenység javítása, a pontosság fokozása, a költségek, valamint a kézi munka csökkentése érdekében, megerősítve kulcsszerepét a működési kiválóság előmozdításában.

A BSC-közösség idei díjazottjai

A szakma – a konferencia hagyományait követve – idén is díjakkal ismerte el a BSC-közösség legkiemelkedőbb teljesít­ményt nyújtó tagjait. 

A BSC-közösség legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó tagjairól idén is online szavazáson döntöttek a szakmai konferencia résztvevői. Az idei esztendőben a díjakat Ahmed Ismail, a Sanofi Budapest Hub vezetője, Fodor Gabriella, a Lexmark Budapest Competence Center ügyvezető igazgatója és Prabal Datta, a Tata Consultancy Services vezérigazgatója vehette át.

Az online szavazás eredményei alapján Az Év Befektetője díjat a Sanofi nyerte el. A francia gyógyszergyártó cég Budapest Hubja a vállalat teljes központi ökoszisztémájával együtt a Sanofi globá­lis átalakulásának motorja a tudományvezérelt, mesterséges intelligenciával támogatott, vezető biofarmakoló­giai vállalattá válás útján. A Budapest Hubban a Sanofi forradalmasítja a hagyományos megosztott szolgálta­tási szerepeket, stratégiai szerepkörökké alakítja a tranzakciós szerepköröket, és kategóriájában a legjobb vállalati megoldásokat nyújtja a csoport számára világszerte. A 66 nemzetiséget felvonultató, sokszínű csapat az innováció motorja a digitalizáció, a gyártás és ellátás, a kutatás-fejlesztés, a pénzügy, a beszerzés területein. 
Az Üzleti Kiválóság és Innováció kategória díjazottja a Lexmark Budapest Competence Center lett. Bár a cég nem autógyártással foglal­kozik, a Lexmarknál mégis úgy gondolkodnak, mint egy autógyárban. Megalkották a cég eszközkihelyezési programját a technológia valósághű teszteléséhez. Ahogy egy autót tesztvezetésre visznek, és megnézik, hogyan működik és milyen érzés vezetni, úgy az ügyfelek mostantól saját környezetükben is kipróbálhatják a cég eszközeit teljes támogatással, mielőtt döntést hoznának. Hogy a program még tökéletesebb legyen, a vállalat világszerte több mint negyven érdekelt felet hozott össze egy gyorsabb, intelligensebb, automatizált program létrehozása érdekében, amelyet a Power BI, a Power Apps és a D365 működtet. Hosszadalmas jóváha­gyások, következetlen kommunikáció és nem harmonizált folyamatok helyett ma az ügyfelek akár 40 százalékkal alacsonyabb működési költségeket, 15 nappal gyorsabb szállítást és a zökkenőmentes folyamatból adódó magabiztosságot élvezhetnek az elejétől a végéig. 
Az Oktatás és Tehetségfejlesztés kategóriában pedig a Tata Consultancy Services (TCS) Hungary érdemelte ki a BSC-szektor 2025-ös díját. A „Kulcs a karrierhez: az osztályteremtől a vállalati IT-rendszerekig – a TCS Hungary live gyakor­noki élménye” egy innovatív IT-gyakornoki program, amely jól szemlélteti a TCS szilárd elkötelezettségét az IT-szakemberek következő generációjának kinevelése iránt, az okta­tás hangsúlyának eltolásával a foglalkoztatás felé.
A stratégiai tehetséggondozó folyamatnak szánt „Kulcs a karrierhez” kezdeményezés évente száz, kiemelkedő teljesítményt nyújtó diáknak kínál egyedülálló lehetőséget, hogy valós, vállalati szintű IT-projektekben vegyenek részt tapasztalt TCS-szakemberek mentorálása mellett. A „Kulcs a karrierhez” program egyedisége öt területében rejlik, mindegyik terület arra sarkallja a hallgatókat, hogy valós alkalmazásokat fedezzenek fel, dinamikus csapatokban működjenek együtt, és alkalmazzák az iparágat előremozdító, innovatív gondolkodást. Végezetül a program a helyi tehetségek stratégiai támogatását is szolgálja, ami elősegíti, hogy a TCS versenyképes maradjon a régióban az oktatási eredmények és az iparági igények összehangolásával. Ez a jól bevált modell a fenntartható növe­kedést, a készségfejlesztést és a kölcsönös értékteremtést is segíti.

Lenk István, az ABSL Hungary elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a BSC-szektor régen túllépett a hagyományos támogató szerepen, egyre inkább üzleti kiválósági központként és digitális szolgáltatási központként működnek. A BSC-szektor egész Európában „stratégiai növekedési motor”, Magyarország helyzete pedig igen kedvező. 
Janza Ákos, az AmCham Hungary elnöke azt emelte ki, hogy az amerikai befektetői közösség érdekképviseleteként működő kamara tagságának jelentős része éppen a BSC-k területén tevékenykedik. Hozzátette: a szektor fenntartható fejlődésének érdekében kiemelten fontos az oktatás és a képzés, a munkaerő stratégiai fejlesztése.

A válság sem hat rájuk

„Növelni kell a szektor munkaerőpiaci ismertségét, amire kiváló alkalom, hogy 2026-ban Budapesten rendezik az ABSL globális kitekintésű, nemzetközi konferenciáját” – minderről már Shadeh Fadi, a HIPA menedzsere beszélt előadásában. Véleménye szerint a magyarországi üzleti szolgáltató szektorban továbbra is hatalmas növeke­dési potenciál rejlik. Magyarázatképpen hozzátette: je­lenleg több mint 300 ezer ember dolgozik olyan munka­körökben, amelyek könnyen átültethetők az üzleti szolgáltató központok tevékenységeibe.

2026-ban Budapesten rendezik az ABSL globális kitekintésű, nemzetközi konferenciáját.

„A növekedés kulcsa az összefogás és egy erős szektoridentitás kialakítása, amely képes megváltoztatni a döntéshozók, a diákok és a pályaváltók gondolkodását” – szögezte le Shadeh Fadi, rámutatva: az emberek ágazatról alkotott képét sok esetben még mindig az SSC-múlt (Shared Services Center; Megosztott Szolgáltató Központ – a szerk.) határozza meg.

Elias van Herwaarden, a Locationperspectives ágazati tanácsadó cég vezetője által moderált panelbeszélgetésen a többi között szót ejtettek a globális üzleti szolgáltatások központjainak környezetét alakító kritikus trendekről, és megvizsgálták a működési rugalmasságot és a stratégiai fejlődést befolyásoló főbb tényezőket. A diskurzus résztvevői Agnieszka Kaczmarczyk, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetítéssel foglalkozó GiGroup Holding igazgatója, Sandeep Shanbhag, a JP Morgan BSC-kkel foglalkozó tanácsadó részlegének vezetője és Declan Kane, a Citi banki szolgáltató értékpapír-üzletágának európai vezetője voltak.

Elias van Herwaarden, a Locationperspectives ága­zati tanácsadó cég vezetőjének adatai szerint a világ 94 országában összesen mintegy tízezer szolgáltató központ működik, együttvéve nagyjából 12 millió munka­vállalóval. A holland szakember vezette panelbeszélge­tésen Sandeep Shanbhag, a JP Morgan – a legnagyobb amerikai bank – BSC-kkel foglalkozó tanácsadó részlegé­nek vezetője, ráerősítve a HIPA vállalásaira, úgy fogalmazott, az utóbbi évek eredményei alapján jók az esélyei annak, hogy 2030-ban 300 üzleti szolgáltató központ működ­jön Magyarországon. Declan Kane, a több mint 180 országban működő – amerikai központú – Citi banki szolgáltató értékpapír-üzletágának európai vezetője elmondta, hogy a társaság magyarországi BSC-je, a budapesti Citi Solutions Center nyolc munkatárssal indult 2005-ben, és ma már több mint 3000 embert foglalkoz­tatnak. Sikereikben nagy szerepe van annak, hogy folya­matos előlépési lehetőséget, házon belüli karrierutat kínálnak a munkatársaknak. A Citi és a JP Morgan szakértője és a beszélgetés harmadik résztvevője, Agnieszka Kaczmarczyk, a munkaerő-kölcsönzéssel és -közvetí­téssel foglalkozó GiGroup Holding igazgatója kiemelte, hogy a válságok és a geopolitikai átrendeződések és feszültségek komoly lehetőséget jelentenek a BSC-szektornak. Ezt mutatta például a 2008-ban elmélyült globá­lis pénzügyi válság és a 2020-ban kitört koronavírus-világjárvány, amelyekből rendre megerősödve kerültek ki az üzleti szolgáltató központok.•

Címlapkép: HIPA