CATL-gyár, Debrecen

Egy év eleji posztjában arról írt, hogy rendkívül erős bejelentéssel indult ez az év a magyar járműgyár­tás szempontjából.

– Valóban, egy különleges hírt oszthattam meg a közösségi oldalamon: a Mercedes vezetése úgy döntött, hogy a kedvező körülmények okán Kecskemétre helyezik át Németországból az A osztály gyártását. Január közepén megkezdődött a tisztán elektromos csúcsmodell, a GLB gyártása is a világon második legnagyobbnak számító Mercedes-gyárban. Ráadásul tavaly jelentettük be, hogy egy erős nemzetközi verseny eredményeként a gyártás mel­lett immáron prototípus-fejlesztés is fog zajlani a kecskeméti üzemben. A Mercedes-Benz szorosan együtt­működik a Neumann János Egyetemmel, új projektjével pedig tovább erősíti az ipar és a felsőoktatás kapcsola­tát, és új lehetőségeket teremt a mérnökhallgatóknak a gyakorlati tudás elsajátításához. Nem véletlenül szok­tam úgy fogalmazni: először gyártás, és utána következ­het a kutatás, a fejlesztés és az innováció.

Joó István vezérigazgató arra hívta fel a figyelmet, hogy a HIPA tevékenységének köszönhetően markánsan erősödött Kelet-Magyarország gazdasága, az új fókusz pedig a déli országrészekre irányul.

Ezek a fejlemények annak fényében biztatóak, hogy eközben az európai járműipar legerősebb szereplőitől is rendkívül aggasztó bejelentéseket olvashatunk…

– Az elmúlt évek rossz politikai döntései miatt az Európai Unió verseny­képessége hatalmasat zuhant, és ennek a folyamatnak az egyik legnagyobb vesztese a járműgyártás. Az eddig ismert bejelentések alap­ján több mint tízezer állás szűnt meg a szektorban, és ez a szám 2030-ig a többszörösére emelkedhet. Ehhez képest Magyarországon – míg 2022-ben átlagosan valamivel több mint 150 ezer embert foglalkoztatott a járműgyártás – 2025 első háromnegyedévének átlaga megközelíti a 170 ezret. Ennek ismeretében is ér­demes vizsgálni, hogy a Volkswagen-cégcsoport egymaga 35 ezer fős le­építéssel számol, míg a kínai Geely-cégcsoporthoz tartozó Volvo Cars világszerte háromezer fő elbocsátását jelentette be, mintegy két­harmadát Svédországban. Hason­ló­an nehéz helyzetbe kerültek a gépjárműalkatrész-gyártók, a vegyipar, a nehézipari vagy az elektronikai szektor szereplői. De hogyan is maradhatnának versenyképesek, ha az ameri­kai és kínai riválisaiknál a többszörö­sét fizetik az energiáért?

Ebben az esetben mi szól hazánk mellett?

– Az a következetes gazdaságpolitika, mellyel a magyar kormány az elmúlt több mint másfél évtizedben megvalósította Európa legversenyképesebb befektetési és üzleti környezetét. Az alacsony adók, a jól képzett munkaerő, a fejlett logisztika, a fizikai és jogbiztonság, valamint az energiaellátás biztonsága mind hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar­ország iránti befektetői bizalom töret­len. És minderről már nemcsak zárt ajtók mögött, egymás között beszélnek a befektetők, hanem nyilvános rendezvényeken is. Legutóbb éppen egy hazánkban befektető német óriás­­vállalat, a Rheinmetall egyik ve­zetője Szegeden fogalmazott úgy, hogy a beruházásaikba vetett biza­lom elsősorban abból táplálkozik, hogy Magyarország erőteljes, és igazán lenyűgöző jövőképpel rendelkezik. Véleménye szerint a német prémiummárkák éppen a versenyképesség meglévő feltételei okán választották hazánkat, és ilyen környezettel nem sok országban találkoznak mostanság a kontinensen. De láthatóan a be­ruházásösztönzési politikánk is egy­re ismertebb a nemzetközi tér­ben. A 13 ezer kilométer távolságban lévő ausztrál klíma- és energetikaügyi kutatóintézet, a Climate Energy Finance tavaly decemberben publikált egy 63 oldalas jelentést a kínai kifekteté­sek szerepéről a zöldátállás megvaló­sításában. A dokumentum több or­szág példájára hivatkozva azt java­solja, hogy Ausztráliának nyitnia kel­lene a kínai befektetők felé, és kü­lön fejezetben mutatja be Magyarország sikeres befektetésösztönzé­si poli­tikáját Kína kapcsán, megemlítve az elmúlt időszakban bejelentett beruházásokat, mint a BYD és a CATL.

Magyarország erőteljes, és igazán lenyűgöző jövőképpel rendelkezik.

A kínai tőke kényes téma. Nyugat-Európában sokan ellenzik a kínai térhódítást. Mi szól mellette?

– Ehhez képest Emmanuel Macron francia elnök alig egy hónapja szólította fel a kínai vállalatokat, hogy fektessenek be többet Európába, ideértve a technológiai transzfereket is. A kontinens országainak jelentős része azért dolgozik a színfalak mögött, hogy a kínai befektések hozzájuk érkezzenek. Ez az érdeklődés nem véletlen: Kína az elmúlt években számos kulcsfontosságú területen szerzett vezető pozíciókat a világ­piacon. A legtöbb kritikus technológiai ökoszisztémából az ázsiai óriás világelső. Mindössze két évtized alatt robbanásszerű fejlődés ment végbe a nagy falon túl. Míg a 2000-es évek elejéig a kínai vállalatok csak szórványosan fektettek be külföldre, addig az UNCTAD (United Nations Conference for Trade and Development; Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája – a szerk.) adatai alapján 2024-re már a globális működőtőke-állomány több mint 7 százalékát Kína tette ki. És nemcsak a zöldmezős beruházások révén szereztek pozíciókat, hanem felvásárlásokkal is. Ez egyértelmű jele annak, hogy a kínai tőke hasznos, és sok európai piaci szereplő a gyakorlatban is a lehetőséget látja benne. Mi, magyarok is. Véleményem szerint az Európai Uniónak is az együttműködés fejlesztésére kellene fókuszálnia, hiszen a nyugati és keleti vállalatok összefogva még erősebbé és versenyképesebbé tudnak válni. Hazánk a gazdasági és beruházási semlegesség stratégiai célt követve éppen ennek a folyamatnak az élére kíván állni. Európában 2000 óta az Egyesült Királyságba, Franciaország­ba és Németországba áramlott a kí­nai befektetések több mint fele, azon­ban Magyarország is komoly szeletet hasított ki magának ebből. 2024-ben már a kontinensre irányuló kínai beruházások 31 százaléka érkezett hazánkba. A keleti és benne a kínai tőkéről történelmi hiba lett volna le­mondani. Néhány hónappal ezelőtt – zárt ajtók mögött – egy német vál­lalat vezetője úgy fogalmazott nekünk, hogy az elmúlt negyven évben mi vittük a tudást és a technológiát keletre, most viszont pont fordítva lesz, és ehhez alkalmazkodnunk kell.

Joó István, a HIPA vezérigazgatója a CATL gyárában tett látogatáson. A Debrecenben készülő akkumulátorok a legismertebb autómárkákban fognak szolgálatot teljesíteni, és nélkülözhetetlenek az elektromos átálláshoz, valamint a környezet védelméhez.

Ez a dinamika a 2025-ös eredményekben is tetten érhető?

– Teljes mértékben. Ugyanakkor ki kell emelni: a keleti nyitás továbbra sem jelent nyugati zárást, azaz tavaly is arra törekedtünk, hogy megerősítsük Magyarország szerepét a keleti és nyugati tőke és technológia találkozóhelyeként. 2025-ben a HIPA támogatásával 108 beruházásról született pozitív döntés, mintegy 2700 milliárd forint értékben, és ez több mint 18 ezer új munkahelyet eredményezett. A beruházások volumene alapján Kína, Szingapúr, Magyarország, az Egyesült Államok és Dél-Korea áll az első öt helyen, míg a projektek száma alapján Magyarország, Kína, Németország, az Egyesült Államok és Franciaország a sorrend.

Tavaly is arra törekedtünk, hogy megerősítsük Magyarország szerepét a keleti és nyugati tőke és technológia találkozóhelyeként.

Hogy látja, a HIPA 2025-ös teljesítményét hova lehet elhelyezni a rangsorban?

– A befektetési volument és a munkahelyteremtést tekintve 2025 a HIPA történetének harmadik legjobb éve. Mégis számos szempont­ból a tavalyi a rekordok éve volt. A számok alapján még soha ennyi beruházást nem hoztunk Magyaror­szágra, továbbá minden korábbinál több magas hozzáadott értékű beruházásról sikerült megállapodni, rekordot regisztrál­hattunk az üzleti szolgál­tató központok szektorában teremtett munkahelyek számában, és soha annyi magyar tu­lajdonú vállalat nem döntött beru­há­zás mellett a HIPA közreműködé­sé­vel, mint tavaly. A befektetők egyet­­len év alatt tizennégy kutatás-fej­lesz­tési projekt elindítása mellett döntöttek, csaknem 270 milliárd forint értékben. Ez a projektek száma és vo­lumene alapján egyaránt rekord a beruházásösztönzés történetében.

Top 3 beruházó ország a projektek száma alapján

Az üzleti szolgáltató központok (Business Service Centres; BSC) te­rü­letén tizenhárom új beruházást in­dí­tottunk el, amelyek révén rekordszámú, közel 3500 magas hozzá­­adott értékű munkahely jön létre. Azért rend­kívül fontos ez a szám, mert ezek a központok a nyelveket beszélő dip­lomás fiataloknak kínálnak kitűnő hazai karrierlehetőséget – nemzetközi környezetben. Külön öröm, hogy a szektor munkavállalóinak negyede vidéki egyetemi városokban dolgozik, azaz nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a vidéken élő fiatalok is megtalálják számításaikat Budapesten kívül. De­cemberben született meg a döntés például, hogy hazánkban alakítja ki új központját a Janus Henderson glo­bális alapkezelő vállalat. A csaknem 500 milliárd dollárnyi vagyont kezelő társaság legnagyobb európai irodája épül meg, világszinten pedig a harmadik lesz. Ezek a sikerek világosan megmutatják, hogy a nemzetközi be­fektetői közösség az innovációban is egyre inkább támaszkodik hazánkra.

És a magyar beruházók?

– Magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező vállalatokkal huszonnégy befektetésről sikerült megállapodni, ezzel Magyarország az első a támogatott projektek származási országa szerinti rangsorban. A beruházások több mint 1400 munkahelyet és mintegy 210 milliárd forint beruházási volument képviselnek. De hogy teljes legyen a kép: a hazai vállalatok projektjeivel együtt három kontinens tizenhét országából érkeztek beruházások, ami szintén azt mutatja, hogy – a folyamatosan változó globális gazdasági körülmények ellenére – a befektetők továbbra is bíznak Magyarországban.

Milyen szektorok voltak népszerűek a befektetők körében a már említett üzleti szolgáltató központokon kívül?

– Az elektromos átállás javában zaj­lik szerte a világon, ennek meg­fele­lően az elektronika és a járműipar továbbra is domináns, ugyanakkor az infokommunikációs technológia tíz beruházással vette ki a részét a ta­va­lyi eredményeinkből, és az élel­miszeripar is szépen teljesített. A 2025-ben hozott befektetői döntések alapján tizenhét ágazatban valósulnak meg beruházások.

És melyik befektetői döntés áll a legközelebb a szívéhez?

– A szingapúri Vulcan Shield Global (VSG) beruházása. Egyrészt mert egyedülálló csúcstechnológiát képvisel, másrészt meg azért, mert egy olyan régióba sikerült vinnünk, aho­vá régóta kerestünk egy nagy volumenű befektetőt. Nem volt könnyű dolgunk, négy ország is versenyben volt, azonban a kormányzat és a helyi szereplők összefogásával sikerült megnyerni Békéscsabának. A VSG 280 milliárd forint értékű fejlesztése gazdaságtörténeti jelentőségű a térség életében, hiszen az egész vármegye népességmegtartó képességét erősíti. Az ultramagas hőmérsékletnek is ellenálló szigetelőanyagok szingapúri specialistája 2500 munkahelyet teremt, ami egy új ajánlat mindenki számára, aki Békéscsabán él, és ott szeretne boldogulni. A vállalat 1600 Celsius-fokos hőmérsékletnek is ellenálló szigetelőanyagokat készít majd, a termékeket pedig egy sor ágazatban, köztük az űriparban és a napelemgyártásban is használják.

Békéscsabán, 2025 szeptemberében jelentették be az egyedülálló csúcstechnológiát képviselő szingapúri Vulcan Shield Global beruházássorozatát. A vállalat termékeit számos ágazatban, köztük az űriparban és a napelemgyártásban is használják.

Az ország déli területeinek ipa­ro­sítása jelenleg a kormány gazdasági célkeresztjében szerepel. Mi­lyen eredményeket tudnak ezen a téren felmutatni?

– Az előző évekhez képest érzékel­hető a fejlődés. Békés és Csongrád-Csanád egyaránt öt beruházást jegyez, és ne feledjük, hogy Szegeden gőzerővel épül a BYD első európai üzeme, ahol évente 300 ezer elektromos járművet fognak gyártani. A területi eloszlásról összességében elmondható, hogy az ország minden vármegyéjébe eljutottunk, ugyanis a beruházási helyszínek 84,4 százaléka található vidéken.

Ha már szóba került a BYD. A kele­ti vállalatokkal kapcsolatban gya­kori kritika, hogy minimálisan integrálódnak a helyi gazdaságba, és elsősorban a saját, ázsiai be­szál­lítóikkal dolgoznak együtt. Lehet számítani változásra e téren?

– A HIPA a kezdetektől azon dolgo­zik, hogy a BYD autói ne csupán Magyarországon gyártott autók legyenek, hanem magyar autók is, amelyek a magyar emberek szakértelmével és munkájával, a hazai beszállítóvállalatok tudásával, termékeikkel és szolgáltatásaikkal készülnek. Ennek érdekében több mint száz magyarországi vállalat számára kétnapos beszállítói fórumot tartottunk a székházunkban. Amit megígértünk, meg is csináltuk. Idén januárban vált publikussá, hogy a BYD kiválasztotta az első magyarországi beszállítóját a szegedi üzeméhez, és számos tárgyalás van még folyamatban. A győri QP Zrt. gyári szerelési eszközöket szállít az elektromos autógyártó részére. Beszállítói fórumsorozatunk idén is folytatódik, március elején el­sősorban a békési vállalatoknak biztosítunk lehetőséget, hogy bemutatkozhassanak a Békéscsabán 2500 új munkahelyet létrehozó VSG-nek. De hogy egy másik típusú példát is említsek arra, miképp nyerhetnek el megrendeléseket a magyar gazdaság szereplői a beruházásösztönzésnek köszönhetően: a projektek megvalósítási szakaszában a HIPA törekszik arra, hogy a hazai építőipari, generál­kivitelező- és projektmenedzsment-szolgáltatást nyújtó vállalatokat is megismerjék a beruházók. A kínai CATL debreceni üzemének építése kapcsán az eddig tendereztetett munkálatok 70 százalékát vitték el magyar vállalatok. Az ugyanabban az ipari parkban megépült, szintén kínai Semcorp esetében ez az érték közel 100 százalék.

A BYD kiválasztotta az első magyarországi beszállítóját a szegedi üzeméhez.

Tavaly év végén írták alá a HIPA által koordinált századik stratégiai együttműködési megállapodást. Milyen erőt képviselnek ezek a szövetségek?

– Ez a száz vállalat kiváló látleletet nyújt Magyarország és a magyar gazdaság fejlődéséről. A megállapodá­sok aláírásakor a Kormányzat és a vállalatok között hidat képviselő HIPA rögzíti, és azt követően folyamatosan nyomon követi a stratégiai partnerek legfontosabb gazdasági mutatóit. Ezek alapján világosan látszik, hogy hosszú távú stratégiai gondolkozás, folyamatos fejlesztések és bővülés jellemzi a tevékenységüket. Mindez tetten érhető az árbevételekben és a foglalkoztatási adatokban is. Csak néhány példa: a világ egyik legnagyobb acélgyártója, a német thyssenkrupp közel 2200 fővel, az indiai multinacionális technológiai vállalat, a Tata mintegy 1100 fővel bővítette a megállapodás aláírása óta a magyarországi munkatársai számát. Árbevétel tekintetében pedig csupán egyetlen esztendő alatt, tavaly 644 milliárd forint pluszt könyvelhettek el az érintett vállalatok. Stratégiai partnereink alkotják a magyar gazdaság „artériáját”: közel 200 ezer embernek adnak munkát, és együttesen közel 25 ezer milliárd forint nettó árbevételt realizáltak 2024-ben. Az összeg volumenét jól érzékelteti, hogy Magyarország GDP-je 2024-ben nem sokkal haladta meg a 80 ezer milliárd forintot. Ugyancsak nem elhanyagolható szempont, hogy ezek a vállalatok – termékeik és szolgáltatásaik révén – nagyban erősítik Magyarország gazdaságát, hiszen termelésük exportaránya megközelíti a 70 százalékot.

Tavaly ősszel írták alá a Külgazdasági és Külügyminisztérium épületében a századik stratégiai együttműködési megállapodást a magyar építőipar óriásával, a Masterplasttal (a képen balra Tibor Dávid elnök-vezérigazgató és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter). Ezzel komoly mérföldkőhöz érkezett a 2012 júliusában elindított kezdeményezés.

Mik a tervek, mire fognak fókuszálni 2026-ban?

– Beruházásösztönzési szempont­ból egyrészt lokális célokat fogal­maz­tunk meg magunknak. Össze­állí­tottunk egy hét várost tartalmazó prio­ritási listát – Ózd, Salgótarján, Szerencs, Orosháza, Nagykanizsa, Pécs és Szekszárd –, és ezekbe a térségekbe mindenképpen szeretnénk munkahelyteremtő beruházásokat vonzani. Másrészt tovább szeretnénk erősíteni a magas hozzáadott értéket a magyar gazdaságban. Ennek megfelelően már a tavalyi évben finom­hangoltuk a támogatási rendszerünket. Az új szabályok szerint a korábbi száz helyett az ötven főt foglalkoztató cégek is pályázhatnak kutatás-fejlesztési támogatásra, vagyis szélesedett a kör, és a magyar vállalatok közül is nagyon sokan beleférnek. Fontos fejlemény, hogy már tíz új kutatás-fejlesztési munkahely létrehozásához is lehet pályázni EKD- (Egyedi Kormánydöntés – a szerk.) támogatásra. 

A tavalyi évben finomhangoltuk a támogatási rendszerünket.

A nagyobb, külföldi tár­saságokat pedig arra ösztönzik az új szabályok, hogy Magyarorszá­gon je­gyezzék be szabadalmaikat. Mindezek mellett a már hazánkban működő vállalatoktól azt várjuk el, hogy tovább mélyítsék kapcsolatrendszerüket a magyar beszállítói kör résztvevőivel, valamint a felsőoktatási és szakképzési intézmények­kel. Gőzerővel zajlik a magyar gazdaság dimenzióváltása, és a HIPA markáns szerepvállalással kívánja kivenni a részét ebből a folyamatból.•

Címlapkép: HIPA/Horváth Viktor