Hogyan hat az MI az oltásellenességre?

A hiteles forrásokat nélkülöző információk hatszor gyorsabban száguldanak a közös­ségi médiumok révén, mint a valódiak. A hacke­rek ráadásul MI-algo­ritmusok és botok se­gít­ségével lovagolják meg a fake newsban rejlő lehetősé­­ge­­ket – még a koronavírus esetében is. Egyebek között az ilyen posz­tok és álhírek miatt emelkedett meg az oltás­ellenesség világszerte.


Szerencsére a mesterséges intelligencia (MI) az álhírekkel szemben is a segítségünkre lehet. A technológia ugyanis a meg­felelő algoritmus használatával képes különbséget tenni az emberek és a gépek alkotta szövegek között: a helytelen nyelvhasználat, a meg­szokot­tól eltérő szóminták, de akár a nagybetűk túlzott használata is lebuktathatja a csalást.

A mesterséges intelligencia abban is segíthet, hogy az általunk hitelesnek ítélt, ám hamis információkat megjelenítő híroldalakat, forrásokat, közösségi profilokat megjelölje és kiszűrje. Ezzel számos, fake news terjesztő felület iktatható ki. A weboldalak pontozására alapuló technológiát a Google is alkalmazza. Miután a fake news terjedését sok esetben a speciális célokkal létrehozott botok segítik, a techcégek olyan MI-eszközöket vetnek be, melyek a közösségi média felhasználói fiókjait profilozzák a kommentjeik, aktivitásuk és felhasználói adataik alapján. Ennek segítségével pedig már viszonylag könnyen kiszűrhetik a hamis fiókokat. A Hoaxy, Snopes, Meedan, Google Trends, Pheme, Politifact, FactCheck már több mint 80 százalékos hatékonysággal jelzik, ha egy hírforrás nem megbízható.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka