Digitalizált logisztika

A logisztikai ágazat vezető cégei, techóriások és startupok segítségével, az el­múlt években egyre több olyan megoldást vezettek be, melyek eredménye­ként jelentősen át­alakították a piac megszokott kereteit és szabályait. Fél­automata logisztikai rend­szerek, mesterséges intelligencia, big data és robotizáció segíti gyorsabbá és hatékonyabbá tenni a szektor teljesítmé­­nyét. Milyen digitális jövő vár a logisztikára a következő években?


Napi tízezres esetszám, telített kórházak, kijárási tilalom, korlátozások mindenütt. A koronavírus-járvány miatt home office-ba kényszerült magyarok körében ugrásszerűen megnőtt az online vásárlások száma. A folyamat nem túl bonyolult, az ember, hátra dőlve a kanapéján, kezében okostelefonnal szinte pillanatok alatt leadhatja a rendelését egy új bútorra vagy éppen egy tabletre. A vírus megjelenésével azonban nemcsak az árak emelkedtek ugrásszerűen a piacon, hanem a szállítási idő is jócskán megnőtt. Nem véletlenül. Az Amerikából rendelt termékek egyes alapegységeit Távol-Keleten gyártják, az összeszerelést azonban már egy-egy szegényebb ázsiai országban végzik el, az utolsó simításokat pedig egy jóval magasabb értéket képviselő európai üzemben. A történetnek azonban még ekkor sincsen vége, hiszen csak ezután kezdődik a házhoz szállítással kapcsolatos újabb feladatok megszervezése. A Deloitte Technology Trends 2021 kutatása szerint a megkérdezettek 97 százaléka számolt be arról, hogy az ellátási láncuk valamelyik pontja sérült. Ez azt eredményezte, hogy – akár egyetlen láncszem kiesése miatt is – a végtermékek előállítása jelentős késedelmet szenvedett. A hirtelen megváltozott üzleti környezetre a hagyományosan berendezkedett logisztikai rendszerek egyszerűen nem tudtak kellő gyorsasággal és rugalmassággal reagálni. Elég csak a pánikvásárlásokra, a boltok üres polcaira gondolni.

Egyes iparági szakértők véleménye szerint az elkövetkező évtizedek elsősorban már nem az embereket, hanem a „dolgokat” fogják tovább mobilizálni, és ez a szemlélet jelentősen felértékeli a logisztika súlyát a jövőben. Egy vezető közúti szállítmányozási telematikai szolgáltató, a WebEye kutatásai egyebek között arra hívják fel a figyelmet, hogy a fókusz­ban a mindig és mindenhol elérhető információk, az ügyfelek által generált egyre növekvő adat­­igény, valamint az ezekre választ adó hatékonyabb döntési folyamatok állnak majd. Ennek meg­felelően a szállítmányo­zásban első­sorban a hatékonyság­növelés, a termék- és áru­biztonság, továbbá a minőség­biztosítás fogja katalizálni a fejlesztéseket.

Sofőrök nélkül

A jövő logisztikai folyamatait jelentősen befolyásolják más iparágak innovációs fejlesztései. Ezek közül is kiemelkedik a járműipar, ahol mind nagyobb teret nyer az elektromobilitás, az önvezető jármű fogalma, és ugyancsak hangsúlyt kaptak a hálózatba kapcsolt járművek és a drónos szállítás. Az Audinak szállítást végző Innovatív-cégcsoport tavaly ősszel állított szolgálatba Győrött egy 40 tonna össztömegű, teljesen elektromos kamiont. A magyar fejlesztésű tehergépkocsinál nincs fékhasználat, csak vészfékezés esetén, ami a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy a kamion álló helyzetben visszatölti az elhasznált energiát. A vállalat logisztikai központjá­ból 90 percenként indul útnak egy alkatrészekkel teli ka­mion, majd tér vissza az üres göngyölegekkel. Az e-kamion két töltés kö­zött 7-11 kört tud teljesíteni, és ez összesen 60-100 kilométeres távol­ságot jelent. Az elektromos jármű szolgálatba állításával egy év­ben a saját össztömegével megegyező károsanyagkibocsá­tás-csökkentés érhető el. A vállalat jelenleg tíz kamionnal szállít a német prémiummárka gyárépületei között, és a tervek szerint 2022-re a teljes flottát elektromosra cserélik.

Igen komoly előrelépést jelenthet a szállítmányozásban az ön­ve­zető járművek elterjedése és iparszintű használata, hiszen a sofőrökkel ellentétben megállás nélkül képesek üzemelni, így számottevően nő a szállítás hatékonysága. Az automatizált jármű képes előzésre, kikerülőmanőverekre, gázadásra és fékezésre. Emellett képesek egymással úgy kommu­ni­kálni, hogy a sebességüket és az útvonalukat folyamatosan optimalizálják. A mester­sé­ges intelligencia ráadásul – előre látva a lehetséges forgalmi fennakadásokat – még időben újra tudja tervezni az útvonalat. A Daimler néhány éve sikerrel tett meg egy automati­kus teszt­utat Németországban, míg a Volvo egy teljesen önjáró járművet mutatott be egy svéd bányában.

Nemrég kezdett el terjedni az úgynevezett platooning technológia, melynek lényege, hogy csak az első járműben ül vezető, a többi kamion a vezeték nélküli kapcsolaton keresztül követi a konvoj első tagját. Az innovációnak köszönhetően a járművek reakció­ideje hússzor gyorsabb, mint az emberé, ezzel a teher­gép­jármű­vek közti távolság 8-10 méterre csök­kent­­hető. Az így keletkező szél­árnyék a konvoj tagjainak a fogyasztását 15-20 szá­zalék­kal mérsékelheti, de még az első jármű fogyasztása is 5-10 százalék­kal kevesebb a hátul keletkező kisebb légörvények miatt. A meg­spórolt üzem­anyagnak köszönhetően – értelem­szerűen – a környezet­szennyezés is csökken. Nem elhanyagolható előny az sem, hogy csupán egyetlen sofőr utazik a konvojjal.

Az áruszállításban is mind nagyobb teret nyer az elektromobilitás: az önvezető járművek, a hálózatba kapcsolt járművek és a drónos szállítás. A hálózatba kapcsolt jár­művek (platooning technológia) lényege, hogy csak az első járműben ül vezető, a többi kamion a vezeték nélküli kapcsolaton keresztül követi a konvoj első tagját.

Ugyancsak a közúti szállítást támogatják az okosutak. A világ számos pontján találkozha­tunk már azokkal a meg­oldásokkal, ahol a beépített szenzorok és jelző­rend­szerek képesek jelzések, terelősávok interaktív kialakítására, a sofőrök okos­telefon­jaira kapcsolódva valós idejű közlekedési információs szolgáltatásra, sőt még akár arra is, hogy az aszfaltba épített nap­elemes panelek segítségével télen ki lehessen olvasztani az útra fagyott jeget.

Tudatos kanyarodás
A UPS futárcég sofőrei már a hetvenes évektől kerülték a balra nagy ívben kanyarodást, mivel az a meg­figyelések szerint idő- és üzem­anyag-pazarló beragadásokat okoz. A vállalat ezt az alapelvet felhasználva és továbbfejlesztve egy teljesen saját navigációs szoftvert dolgozott ki. Az Orion a járművek útvonalait folyamatosan elemezve optimalizálja magát, és így a Google-alapú navigációnál lényegesen pontosabban tud útvonalat tervezni, és nem­csak a balra nagy ívben kanyarodást kerülve, de az összes, „papíron” jó útvonalat, ahol a valóság­ban a teher­autók elakadhatnak. Az eredmény: éves szinten 400 millió dollár meg­takarítás üzem­anyag és amortizációs költségeken, továbbá 37,8 millió liter kevesebb, üresben elégetett üzemanyag.

Az önvezető technológia már vízen is hódít: Skandináviában, a Turku környékén szolgálatot teljesítő komphajót a Rolls-Royce saját fejlesztésű Ship Intelligence Technology rend­szeré­vel látták el. A berendezés egyebek között helyzet­érzékelőkből és az ütközések el­kerülé­sére szolgáló, korlátozott funkciójú mesterséges intelligenciából áll, mely autonóm navigá­ciós rendszerrel és önálló ki­kötési rendszerrel párosul. Az 53 méter hosszú Falco még a kikö­tési mozgások önálló kivitelezésére is képes, miután helyzetér­zé­kelői a környe­zet változásait minden pillanatban adatokká „fordítják le”, melyeket rádiókapcsolat segítségével a hajót navigáló cég központjába továbbítanak.

És ha már szállítás, a drónok sem maradhatnak ki a sorból. A ZF Németország első olyan vállalata, amely jóváhagyást kapott repülő robotok használatára különböző szenzorok és vezérlőegységek szállításához. A vezető autóalkatrész-gyártó vállalat által használt drónokat hat rotorral szerelték fel, újratölthető elemeivel 30-40 percnyi utat képesek egyszerre megtenni, és maximum 5 kilogrammnyi súly szállítására alkalmasak. A ZF friedrichshafeni központjában repkedő drónok fogadtatása pozitív volt, mivel jóval gyorsabban teszik meg az utat, mint a gyár területén közlekedő autók. A FedEx pedig egy olyan robottechnológia fejlesztését tervezi, mely kifejezetten a földön járó változatokra koncentrál, ezek a típusok már jóval nagyobb súlyt képesek vinni, és hosszabb távolságot is tudnak megtenni.

Robotinvázió a raktárakban

A logisztika másik nagy területe a raktározás, ahol napjainkban egyre több félautomata logisztikai rendszer működik, és egyre gyakrabban robotok segítik az emberek munkáját. Míg a 2000-es évek elején a kereskedőházak esetében lényeges szempont volt a meg­felelő hazai raktárbázis, addig mára inkább már költségnövelő tényezőként tekin­tenek rájuk, miután minden disztribútor egy-két napon belül képes eljuttatni a ki­válasz­tott termékeket a megadott címre. Egyes kutatások szerint a raktár-automati­zá­lási fejlesztések megtérülési ideje három évnél rövidebb lett. A tapasztalatok szerint, ha a robotok folyamatosan működnek, akár négyszer-hatszor is hatékonyabbak az emberek által végzett munkánál. Az Oca­do brit élelmiszer-kereskedelmi cég saját maga által kifejlesztett automata raktári rendszere, a hive-grid-machine hetente 65 ezer online bevásárlást tud összekészíteni teljesen önállóan, az összekészített termékeknek csupán a csomagolását végzik munkások.

Thomas Visti, az együttműködő autonóm mobil robotok területén meghatározó Mobile Industrial Robots (MiR) vezérigazgatója egy szakmai kiadványban írt cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai modern gyárterületek olyan forgalmas és dinamikus tereknek számítanak, ahol emberek, gépek, raklapok és egyéb akadályok vannak. Mint fogalmazott, a mobil robotok különösen jól beleillenek az ilyen zsúfolt környezetbe, ugyanis együtt­működő, önálló tájékozódá­suknak köszönhetően az anyag­mozgatás rugalmassá és könnyen irányíthatóvá válik, extra költségek vagy a meglévő folyamatok megszakítása nélkül. Ráadásul biztonságosan dolgoznak az emberek mellett is. Működteté­sük­höz semmilyen programo­zási ismeretre nincs szükség: a raktárban dolgozók egy okos­telefo­non vagy bármilyen más készüléken elérhető interfész segítségével kommunikál­hatnak a robotok­kal, és egy gomb megnyomásával útjukra indíthatják őket.

A logisztika másik nagy területe a raktározás, ahol egyre több félautomata lo­gisz­tikai rendszer működik, és egyre több esetben robotok segítik az emberek munkáját. Önálló tájékozódásuknak köszönhetően az anyagmozgatás rugalmassá és könnyen irányíthatóvá válik, extra költségek vagy a meglévő folyamatok meg­szakítása nélkül, és biztonságosan dolgoznak az emberek mellett is.

Nemrég a Whirlpool három mobil robottal gazdagította a lengyelországi Łódźban található üzemét. A robotok feladata, hogy emberi beavatkozás nélkül szállítsanak szárítógépajtókat. Egy robot 12 ajtót képes önállóan felvenni a raktár­állomáson, majd a gyártósorra szállítja azokat, ahol egy automata kocsirendszer segítségével rakja le őket. A 130 méter hosszú utat a robotok kevesebb mint négy perc alatt teszik meg, miközben szenzorok és kamerák támogatásával kerülik el az ütközéseket.

Tavaly kezdte fejleszteni a logisztikai robotok újabb generációját a BMW. A német prémium autógyártó a nagy teljesítményű számítógépes technológia előnyeit ötvözi a mesterséges intelligencia (MI) használatával, és ennek köszönhetően érzékelhetően javult a gépek koordinációja, és könnyebben megkülönböztetik az embereket és a tárgyakat. Az MI-alapú robotikai applikációk alkalmasak gépi tanulásra, így a korábban előforduló helyzetek tanulságait képesek beépíteni a jövőbeli döntéshozatalba. Figyelemre méltó előrelépés tapasztalható a virtuális logisztikai tervezés területén is. A háromdimenziós szkennerek alkalmazása lehetővé teszi, hogy szabadon mozgassák az egyes tárgyakat a virtuális térben, ennek eredményeképpen sokkal egyszerűbben lehet megtervezni a gyártó­csarnokok logisztikai folyamatait.

Közel kétmilliárdos piac
A Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2020-as globális robotikai jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy 2019 végén a logisztikai robotok eladási értéke elérte az 1,9 milliárd dol­lárt. A több mint 40 százalékos erősödés eredményeképpen a vállalatok és szervezetek világszerte 75 ezer autonóm mobil robot (AMR) és automata vezérlésű jármű (AGV) rendszert vásároltak. Az IFR a piaci igények ismeretében úgy vélekedik, hogy a szegmens értékesítésének emelkedése 2020-ban is hasonló mértékű volt. Véleményük szerint az érdeklődés elsősorban a gyártás digitalizálása, a rugalmas RaaS modellek (azaz „robot mint szolgáltatás”), illetve az autonóm fertőtle­nítés területén lesz leginkább érzékelhető.

Azt sem szabad azonban elfelejteni, hogy a digitalizáció rendkívül összetett szervezeti átalakulást követel meg a logisztikai vállalatoktól. Az automatizált rendszerek bevezetése vagy a big data analízise nemcsak új képességeket igényel, de új státuszokat is. Emellett az automatizációs technológiák komoly sztenderdizációs elvárásokat is támasztanak. Egységes kódok, méretek és szabványok használatára lesz szükség ahhoz, hogy az egyes egységekben alkalmazott rendszerek kompatibilisek legyenek egymással.

A digitális fejlődés a szállítmányozás pénzügyi elszámolását is megreformálja. Az úgynevezett blokklánc-technológia egy közös megegyezéssel létrehozott digitális főkönyv, amely az összes résztvevő számára teljesen áttekinthető, és utólag már nem megváltoztatható. Azaz olyan már-már hagyományosnak tekinthető kiskapuk bezárását teszi lehetővé, mint a vissza­dátumozás, ráadásul még a papírozást is meg lehet vele spórolni. A világ egyik legnagyobb kis­kereskedelmi lánca, a Walmart például az IBM-mel közösen dolgozott ki saját blokklánc­alapú logisztikai rendszert, amelyen keresztül az általuk forgalmazott élelmiszerek útját tudják nyomon követni a termelőktől a vásárlókig.

A blokklánc-technológia egy közös megegyezéssel létrehozott digitális főkönyv, amely teljesen transzparens, az összes résztvevő számára látható, és utólag már nem megváltoztatható. Egy blokkláncalapú logisztikai rendszeren keresztül nyomon tudják követni az áru útját a termelőtől a vásárlóig, bezárva a kiskapukat, így például a visszadátumozást.

A szakértők szerint a jövő logisztikája egyre inkább a vásárlók személyes elvárásaihoz alkalmazkodás képességére helyezi majd a hangsúlyt. A mesterséges intelligencia pedig nemcsak az ügyfélélményt, a vevőkkel való kommunikációt is forradalmasíthatja, de a vásárlási szokásokat monitorozva olyan ajánlatokat készíthet elő, amivel még gyorsabbá és kényelmesebbé teheti a vásárlást.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021
Címkék

Innotéka