A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőpiacra
A véleményt nyilvánítók többsége, 83 százalék ért egyet abban, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazását szabályozni kell. Abban is nagy az összhang (a válaszadók 70 százaléka gondolja úgy), hogy nemzetközileg kell kontrollálni az alkalmazást, mintegy 45 százalék úgy vélekedik, hogy mindezt szakmai szervezet bevonásával kell megvalósítani. Az MI munkaerőpiaci hatásai régóta foglalkoztatják a közvéleményt.
Forrás: levart_photographer/unsplashA kutatásban részt vevő, döntő többségükben az IT területén dolgozó több mint 200 szakember szerint az informatikai területen dolgozókra nem jelent veszélyt a mesterséges intelligencia, a szenior szinten lévőkre különösen. A kérdőívet kitöltők úgy vélik, az építész szakma van a legnagyobb „biztonságban”, és úgy gondolják, hogy az MI alkalmazása kevésbé érinti a mezőgazdaságot vagy éppen a környezetvédelmet. Az ITpeople.hu felmérése arra is választ várt: mennyire tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia öntudatra ébred. A válaszadók közel fele vélekedett úgy, hogy ez sosem fog megtörténni, ugyanakkor rossz kezekben borzalmas dolgokra lehet használni az alkalmazást. Mindössze 14 százalék véli úgy, hogy inkább szándékos hangulatkeltés tapasztalható az MI körül, valós veszély nincs mögötte.
Átalakul a munka világa!
Ugyanezt a témát boncolgatta a Stylers információtechnológiai cégcsoport legfrissebb podcast adása is, ahol egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament összeállítása szerint a jelenlegi munkakörök 14 százalékát kifejezetten könnyen lehet automatizálni, továbbiakat pedig egészen megváltoztathatnak az algoritmusok. Úgy tűnik, ezzel a cégek is egyetértenek: több mint háromnegyedük számol a mesterséges intelligencia széles körű alkalmazásával, ráadásul 50 százalékuk arra számít, hogy a technológia adaptálása újabb munkahelyeket teremt majd.
Forrás: mohamed-nohassi/unsplashA podcastben megszólaló szakértők abban is egyetértettek, hogy a pandémia hatására már az évtized elején elkezdődött a munka világának átalakulása, mivel sokan rájöttek arra, hogy a feladatok nem feltétlenül kötődnek az irodához, hogy lehet hatékonyan kommunikálni a digitális térben, sőt a csapatmunkában sem okoz feltétlenül fennakadást a távolság, sőt gyakran még a produktivitást is jobban lehet mérni. Emellett lassan idejétmúlt fogalommá válik a „munkakör” is, inkább projektekben és speciális feladatok elvégzésében kell közreműködnünk a lehető legjobb minőséget nyújtva, miközben a mennyiségi mutatókat az MI hozza. Elképesztően felértékelődnek a soft skillek, vagyis a szociális készségek, mert szinte minden másra be tudjuk majd tanítani a gépeket.
A szakértők véleménye szerint a jövő munkaadói alapvetően már nem a végzettségre vonatkozó információkat keresik majd az önéletrajzokban, hanem kiemelkedő kommunikációs készségeket, kreativitást, rugalmasságot és agilitást, illetve az újabb és újabb ismeretek megszerzésének képességét várják el a jelöltektől. Pozitív jövőképük alapján a jövő munkahelyén a humán értékteremtés lesz a középpontban, a gépek pedig nem helyettesítik a dolgozókat, hanem megsokszorozzák a bennük rejlő lehetőségeket.•
