Adatközpontok, hálózatok, alkalmazások: a műegyetemi felhősök

A hálózati és felhő­technológiák elmúlt év­tizedben látott robbanás­szerű fejlődése utat nyitott az alkalmazások egy új generációjának. Ezek az alkalmazások hatalmas társadalmi és gazdasági lehetőséggel bírnak különböző felhasználási területeken.


A „végtelen” számítási kapacitás – amelynek egy része a felhasználók­hoz közel is elérhetővé válik (perem­számítás) az 5G/6G hálózati megoldások segítségével – lehetővé teszi a késleltetésre érzékeny, akár valós idejű alkalmazások számára is, hogy bizonyos szoftver­komponenseket a felhő­infrastruktúrán fut­tassanak. Ebben az új világban a lazán csatolt, elosztott szoftverek különböző hálózati meg­oldásokkal össze­kapcsolt felhő­platformok felett működnek, újfajta fejlesztési és üzemeltetési módszereket igényelnek, és lehetőséget adnak teljesen új, innovatív alkalmazások megvalósítására is.

Ezt az új világot kutatja és építi a Budapesti Műszaki és Gazdaság­tudományi Egyetem (BME) Villamos­mérnöki és Informatikai Karán működő HUN-REN Felhő­alkalmazások Kutató­csoport Cinkler Tibor professzor vezetésével. A Magyar Kutatási Hálózat tagjaként, hazai és nemzetközi szinten is kiemelkedő kutatásokat végző csoport sikeresen kombinálja az elméleti munkákat az alkalmazott kutatással és innovatív fejlesztésekkel. Ennek a munkának része a Sonkoly Balázs docens irányításával futó Proof of Concept projekt (ELKH-PoC-2023-054), amely egy késleltetés­érzékeny alkalmazások működteté­sére is képes integrált peremfelhő­szolgál­tatási platformot valósít meg. Az elmúlt évek során kutatási fókuszuk a hálózati és felhő­infrastruktúra felől fokozatosan tolódott az alkalmazási réteg irányába, és ennek eredménye­ként kézzelfogható módon képesek szemléltetni a platform „belsejében” történő innováció hatását a fel­használók számára is látható szolgáltatásokban.

Jelenleg két felhasználási területet vizsgál a csoport, ahol valós idejű alkalmazá­sok nagy számítás­igényű feladatait akár igény szerint, dinamikusan kell mozgatni a peremfelhő­­platformra. Az egyik irány az autonóm járművek számára szükséges szolgáltatá­sok fejlesztését célozza. Ennek egyik fontos eredménye a Toka László docens által vezetett, indiai–magyar alap­kutatási együtt­működés keretében (2019-2.1.13-TET_IN-2020-00021 és 2019-2.1.11-TÉT-2020-00183) megvalósított, 5G hálózattal elérhető peremfelhő­platformon működő, mesterséges intelligencia (MI) és federált tanulás alapú közösségi HD-térkép-építési rendszer.

Autonóm járművek számára szükséges szolgáltatá­sok fejlesztése.Vezetéstámogató rendszerektől az önvezető funkciókig. (Forrás: Shutterstock.com/metamorworks)

A másik célterület a kiterjesztett valóság és annak külön­böző változatai. Ez a sci-fi világból indult technológia ma már „valóság”, de Sonkoly Balázs szerint a peremfelhő­vel való si­ke­res integráció hozza meg az áttörést, aminek segítségével meg­valósíthatóvá válnak a sok­felhasználós, kollabo­ratív, nagy földrajzi térben is működő, valósághű élményt nyújtó alkalmazások olyan felhasználási területeken, mint az egészség­ügy, az Ipar 5.0, az építőipar vagy a szórakoztató­­ipar. 

Kiterjesztett valóságKevert valóság: amikor a virtuális valóság találkozik a fizikaival. (Forrás: Shutterstock.com/khoamartin)

A kulcs a késleltetések megfelelő kezelése akár 5G/6G megoldá­sok­kal, akár MI-algoritmusokkal, amelyek képesek elfedni a késlelteté­sek negatív hatását. A kutatócsoport ezt is vizsgálja egy EU Horizon projekt keretében.•

Címlapkép forrása: Shutterstock.com/khoamartin


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka