A budapesti közlekedés távlati koncepciói
Gyorsabb összeköttetés az agglomerációval
A fejlesztendő terület az északkelet-budapesti közlekedési folyosóban helyezkedik el, amely a főváros második legforgalmasabb elővárosi tengelye. Az érintett agglomerációs települések: Gödöllő, Csömör, Kerepes, Kistarcsa, Mogyoród és Nagytarcsa lakosainak száma az elmúlt két évtizedben radikálisan megnőtt. A HÉV már egy ideje nem tudja maradéktalanul kielégíteni az utazási igényeket, ezért a HÉV-vonallal párhuzamosan buszjáratok is közlekednek, az Örs vezér terén pedig kedvezőtlenek a kényszerű átszállási kapcsolatok.
Az „M2 metró és a gödöllői HÉV-összekötés, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal kialakítása” című projekt keretében jelenleg a fővárosi szakaszok – azaz a metró és a HÉV-nyomvonalak összekötése gödöllői ágának Pillangó utca és Cinkota közötti szakasza, valamint a rákoskeresztúri szárnyvonal – tervezése folyik, tájékoztatta lapunkat a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). 2017-ben megtörtént a 2015-ben készült részletes megvalósíthatósági tanulmány felülvizsgálata, amelynek alapján még szintén 2017-ben új tanulmányterv készült. A projekt keretében 2018 végén a fővárosi szakaszokra vonatkozóan a bírálati engedélyezési tervek elkészültek, és a terveket elbírálták. Jelenleg e tervek javítása van folyamatban.
Kétfeszültségnemű – 750 (825)/1500 V DC – járművek közlekednek majd a teljes, összekötött M2-es metró- és a H8/H9-es HÉV-vonalon. Az Örs vezér téri szakasz látványterve.Tervezetten a metró- és HÉV-üzemben is közlekedni képes új, egyterű, átjárható, az M2-es metróvonal állomásainak 1100 mm-es peronmagasságához igazodó padlómagasságú, kétfeszültségnemű – 750 (825)/1500 V DC – járművek közlekednek majd a teljes, összekötött M2-es metró és H8/H9-es HÉV-vonalon. Az új járművekkel párhuzamosan a meglévő Alstom szerelvények a Déli pályaudvar és Rákosfalva állomás között közlekednének, illetve a rákoskeresztúri ág megépülése esetén Rákoskeresztúr központig. Az új járműre a hatóság már kiadta az elvi előzetes típusengedélyt. Az új jármű feltételes közbeszerzésének kiírása érdekében az érintett potenciális üzemeltetőkkel, valamint a hatóságokkal folyamatosak az egyeztetések.
A tervek szerint számos fejlesztésre kerülne sor a meglévő H8-as HÉV-vonalon. Egyebek között több állomás – Nagyicce, Sashalom, Mátyásföld, repülőtér, Mátyásföld alsó – elhelyezkedése is a múltbéli igényeknek felel meg. Ezeknek az állomásoknak a gyorsabb, kedvezőbb elérése érdekében szükséges a budapesti megállóhelyek újraosztása. Például megállóhely létesítése az Egyenes utcai lakótelepnél, amely átszállási lehetőséget biztosít a körvasúton közlekedő vonatokra, illetve a XVI. kerületi lakótelepeket kiszolgáló Sashalom–Thököly út és Mátyásföld, Jókai Mór utca állomás kialakítása. Mindez együtt jár a felszíni ráhordó autóbusz- és trolibuszhálózat átszervezésével is. A projekt keretében megvalósulna a vasúti pálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények teljes átépítése, a peronok akadálymentesítése, fedett utasvárók kialakítása, egy korszerű utastájékoztatási rendszer létesítése is. A tervek szerint a vonalon P+R és B+R parkolók épülnek majd, és ahol szükséges, külön szintű közúti, gyalogos és kerékpáros átjárókat alakítanak ki. Jelenleg a projekt az előkészítő fázisban van.
A fővárosi fejpályaudvari és a HÉV-rendszer fejlesztését érintő kormánydöntések végrehajtása érdekében a munka késlekedés nélkül megkezdődött az érintett közlekedési intézmények bevonásával – tudtuk meg a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjától (KKBK). Ennek eredményeképpen a H5-ös (szentendrei), a H6-os (ráckevei) és a H7-es (csepeli) vonalakon a pálya és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra tervezése az 1565/2018. Kormányhatározat szerinti tartalommal, gyorsvasúti üzemmóddal történik. A KKBK tájékoztatása szerint ezeken a vonalakon felsővezetékes rendszerű, kötöttpályás közlekedés valósul meg továbbra is, a mai 6 kocsis HÉV-vonatokhoz hasonló hosszúságú és férőhelyű, minden tekintetben korszerű, új szerelvényekkel, a vonatsűrűség függvényében egyes vonalszakaszokon és helyszíneken – a gazdasági racionalitás alapján – a szintbeni közúti átjárók bizonyos részét továbbra is megtartva. A tervezés alatt álló pálya tartalmaz bizonyos műszaki egyszerűsítéseket, könnyítéseket az országos nagyvasúti üzemhez képest – például nem kell gyakori teherforgalomra méretezni –, de kialakításában ahhoz hasonló, annak egyes szakaszain a jövőben némely nagyvasúti elővárosi motorvonatok is meghatározott keretek között közlekedhetnek, egyesítve az egyes hálózatokon nyújtott szolgáltatásokat. A szerelvények a fejlesztések megvalósítása után, az egyes vonalszakaszokon eltérő mértékben, jellemzően a mainál gyakrabban fognak közlekedni.
A H6–H7-es HÉV vonalán, amelyen naponta közel nyolcvanezer ember közlekedik, minőségi ugrás következik be. Nem csupán a vonalak teljes felújítására és járműcserére kerül majd sor, de a vonalak mélyvezetésben elérik a Kálvin teret, így végre megvalósul a régóta várt metrókapcsolat is. A fejlesztéssel nemcsak kényelmesebben, de egyszerűbben, kevesebb átszállással közlekedhetnek a budapestiek és a környéken élők a város déli része, a dél-pesti agglomeráció és a Belváros között. A közlekedésen túl a környezet is teljesen megújul, és a Duna-part ismét benépesül: a Müpa és a Nemzeti Színház előtti szakaszon megszűnik a HÉV-sín, a helyén parkok, kávézók, vendéglők lesznek.
Mint a KKBK-tól megtudtuk, a tervezési munka többlépcsős, végrehajtása folyamatban van. A munka része a H6-os és H7-es vonalak teljes korszerűsítésének engedélyezési és kiviteli szintű terveinek elkészítése a meglévő vonalszakaszokra, valamint a Kálvin tér–Közvágóhíd közötti hosszabbításra vonatkozóan is.
A rekonstrukció műszaki tartalma, részletei a tervek elfogadása után válnak véglegessé, a pontos költségek csak a kivitelezésre vonatkozó uniós közbeszerzési eljárás lezárását követően adhatók meg, miután aláírták a szerződést a legalacsonyabb árat ajánló kivitelezővel. Az 1565/2018. Kormányhatározat értelmében a megvalósítás szakaszosan történhet, a 2021–2027 között rendelkezésre álló európai uniós források terhére.
Megújul a Kisföldalatti
A Kisföldalatti – amely az európai kontinensen az első, a világon pedig a második metróvonal – az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült el, maga az építkezés mindössze 21 hónapig tartott, és meglepő módon nem fúrták az alagutat, hanem egyszerűen felbontották a mai Andrássy utat, majd miután végeztek a munkálatokkal, újraburkolták. A Kisföldalatti 70 éven keresztül bal oldali közlekedésű volt, az oldalváltásra csak az 1970-es felújítás és pályahosszabbítás alatt került sor. Így alakult ki a mai, Vörösmarty tértől a Mexikói útig tartó nyomvonal, összesen 11 megállóval. Az Andrássy út és a Millenniumi Földalatti Vasút 2002 óta a világörökség része.
A Kisföldalatti meghosszabbításának és felújításának tervezési feladataira 660 millió forintot biztosít a Magyar Állam a Fővárosi Önkormányzat és a BKK között megkötött támogatási szerződésen keresztül. A beruházásra elsősorban a Kisföldalatti elavult járműparkja, illetve az egyes gerincvonali villamosjáratokkal való nem elégséges kapcsolata miatt van szükség. A vonal jelenleg nem felel meg a 21. századi akadálymentességi követelményeknek sem, és az Andrássy út világörökségi státusza miatt az akadálymentesítés rendkívül körültekintő tervezést igényel.
Az M1-es metróvonal északi meghosszabbításának terveA Főmtervvel készíttetett tervek között három fejlesztési ütem szerepelt. Az elsőben kerülne sor a meglévő vonal fejlesztésére és a Vigadó térig történő meghosszabbítására; a második ütemben a Kassai térig, az M3-as villamos majdani új szakaszáig történő meghosszabbítására, a harmadikban pedig a Marcheggi hídi csomópontig (körvasútig) való meghosszabbítás valósulna meg.
Az M1-es metróvonal északi végállomásának látványterveA BKK a 2013-as tanulmánytervezés során megkapta az új járműtípus elvi előzetes típusengedélyét is, ami a támogatási szerződés alapján a járműkoncepció alapját képezi. Eszerint új, 34 m hosszú, egyterű járművek közlekednének, amelyekben a jelenlegi 161 helyett minimum 200-an utazhatnak majd. Ez a növekedés biztosítja a szükséges kapacitást a majdani vonalmeghosszabbítás miatti utasszám-növekedéshez. Az új járművek prototípusának tervezését és gyártás-előkészítését a kormány a Nemzeti Kötöttpályás Cselekvési Terven keresztül támogatja, a járműprojektet pedig a BKV Zrt. koordinálja. A tavaly kiírt közbeszerzést elnyerő tervező feladata a Vigadó téri hosszabbítás vizsgálata. Esetleges további tervezésről a vizsgálati anyag elkészülte után születhet döntés az első ütem keretein belül. A feladatot definiáló kormányhatározat a Vigadó téri hosszabbítást és a Hungária körúti megállót együtt nevesíti.
A Kisföldalatti meglévő és tervezett új állomásai
A Vigadó téri új állomás kijáratainak felszíni látványterveMeghosszabbítanák a 42-es villamos vonalát
A 42-es villamos jelenlegi végállomásától (Kispest, Tulipán utca) a Havanna lakótelepen át a Gloriett lakótelepig történő, 2,7 km hosszú meghosszabbításának szükségességét elsősorban az indokolja, hogy az érintett lakótelepi területek feltárása jelenleg magas kihasználtságú, zsúfolt autóbuszokkal történik. Az autóbuszok a torlódó közúti forgalomban haladnak, az utak többnyire egysávosak, emiatt a zavarokra igen érzékenyek. A közúti torlódások mellett az autóbuszok a lajosmizsei vasútvonal szintbeni keresztezése miatti időszakos sorompós zárások következtében jelentős késésekkel közlekednek, ezért a menetrendszerűség és a járatok megbízhatósága nem megfelelő. A villamosvonal meghosszabbításához szükséges szabályozási tervi munkarészek elkészültek, az engedélyezési tervezés megkezdéséhez forrást kell biztosítani. A BKK tájékoztatása szerint amennyiben a forrás rendelkezésre áll, a tervezés elindulásától számított 2-2,5 éven belül kezdetét veheti a kivitelezés. A fejlesztésnek köszönhetően öt új megálló és a Gloriett-telepi végállomás épülne ki, a projekt a jelenlegi és új szakaszon összesen kilenc jelzőlámpás csomópontot érint. Természetesen a vonalhosszabbítás többletjárműveket igényelne, ezek típusa azonban jelenleg még nem ismert.
A fővárosi hajózás fejlesztése
A dunai hajózás az 1960–70-es években élte virágkorát, amikor az ágazat utasforgalma elérte az évi 2 millió főt. A rendszerváltás után lassú leépülés kezdődött, a hajózás hivatásforgalmi jellege megszűnt. A folyamat visszafordítására a BKV 2009 és 2012 között – európai uniós támogatással – 9 kikötőt alakított ki, illetve újított fel, melyeket a BKK három hajóval (D11, D12, D13) kapcsolt be a közforgalmú közlekedés hálózatába. A járatok a Haller utcától Rómaifürdőig, illetve Újpest-Árpád útig közlekednek.
A dunai hajójáratok a tavaszi–nyári időszakban igen népszerűek. A kedvező időjárás beköszöntével ezeket egyre többen veszik igénybe, ami nyáron naponta átlagosan több mint 2000 utast jelent. A hajójáratok a budai és a pesti oldalon is több forgalmas és turisztikailag vonzó helyszínt érintenek, kikötnek például az Országház és számos munkahely közvetlen közelében a Kossuth Lajos téren, a Várkert Bazárnál, illetve a Gellérthegy lábánál és a Szent Gellért téren is; továbbá elérik a kulturális élet meghatározó központját, a Művészetek Palotája és a Nemzeti Színház együttesét. Ez alapján a fővárosi hajózás egyik fontos eleme a rövid távú utazások, kifejezetten a Duna két partja közötti átkelés biztosítása.
A Kopaszi-gát, BudaPart–Rómaifürdő között közlekedő D12-es járat a Margitsziget Centenáriumi emlékmű megállónálA flotta átlagosan közel harmincéves hajói menetdinamika és akadálymentesség szempontjából egyaránt alkalmatlanok a korszerű városi közlekedés elvárásainak teljesítésére. A hajópark fejlesztése, ahogy a BKV Zrt.-től megtudtuk, folyamatos feladat, most is több járművön végeznek gépészeti korszerűsítést, valamint a hajók esztétikáját és utaskomfortját javító beavatkozást. Ezeket a munkálatokat főleg a kis forgalmú téli időszakra ütemezte a társaság. Folyamatban van teljesen új gyártású, a 21. századi elvárásoknak minden tekintetben megfelelő hajók beszerzésének előkészítése is. Ezzel párhuzamosan folyik a kikötői létesítmények fejlesztése, melynek során a Duna vízállásváltozásaihoz jobban igazodó úszóműrendszer jön majd létre, ezért a beszállás kényelmesebb és biztonságosabb lesz. A BKV tájékoztatása szerint jelenleg is vizsgálják újabb megállók létesítésének lehetőségét.
Az új Škoda Solaris trolibuszKoncepció a Fogaskerekű fejlesztésére
Összeállításunk végén egy távlati koncepciót mutatunk be. A 60-as villamos vagy közismert, régi nevén a Fogaskerekű Vasút a XII. kerület hegyvidéki részét – a Svábhegyet és a Széchenyi-hegyet – köti össze a Városmajorral. A járatot napi rendszerességgel igénybe vevők száma csekély. Ennek legfőbb oka, hogy a vonal sem menetidejét, sem hálózati kapcsolatait tekintve nem jelent valódi alternatívát a térségben közlekedő 21 és 21A autóbuszoknak. A vonal rossz műszaki állapota miatt a járatok átlagsebessége alacsony, a menetidő tehát hosszú.
A fejlesztést megalapozó koncepció már 2013 februárjában elkészült, melynek eredményeként a Fogaskerekű a Szilágyi Erzsébet fasoron keresztül, a meglévő villamosvágányokon haladva érné el a Széll Kálmán teret. A mai Széchenyi-hegyi végállomástól a Normafáig a jármű villamosként közlekedne, mivel a meghosszabbítás magassági vonalvezetése nem teszi szükségessé fogasléces pálya kiépítését. A tervek szerint jelentősen nőne a szerelvények átlagsebessége (hegymenetben 40, völgymenetben 30, villamosként közlekedve 50 km/h), ezáltal csökkenne a menetidő, megújulna a városmajori járműtelep, javulnának a kerékpárszállítás feltételei.
A Fogaskerekű fejlesztésének megkezdéséhez az anyagi fedezet még nem áll rendelkezésre, tudtuk meg a BKK-tól, a vonal üzemeltetésének fenntartásához szükséges beavatkozásokat ugyanakkor a BKV Zrt. folyamatosan elvégzi. A Fogaskerekű rekonstrukciója és meghosszabbítása kapcsán a BKK és a XII. Kerületi Önkormányzat 2015-ben együttműködési megállapodást kötött a projekt mielőbbi megvalósítása érdekében. A felek közötti együttműködés a tervek elkészítése, az engedélyezési eljárások lefolytatása során és jelenleg is folyamatos. A szolgáltatási színvonal emelése érdekében a BKV saját forrásból kisebb beavatkozásokat eddig is elvégzett és elvégez a teljes rekonstrukcióig, így az infrastruktúra színvonala fokozatosan javul. A Fogaskerekű új járműprototípusának tervezési előkészületei is zajlanak állami támogatásból, a BKV Zrt. koordinálásában.•
