2011. augusztus 5.

Szerző:
Szegedi Imre

Új atomerőmű-korszak kezdődhet

A Paksi Atomerőművet nyilvánvalóan nem kell cunami ellen méretezni. Vizsgálni lehet azonban az erőmű védelmét extrém áradásokkal vagy szélsőséges meteorológiai eseményekkel szemben, akárcsak az esetleges súlyos balesetek kezelésére kidolgozott eljárásokat. Ezeket a vizsgálatokat korábban már elvégezték az erőműre, a mostani felülvizsgálat során a korábbi elemzések eredményeit más, az európai nukleáris hatóságok által felállított szempontrendszer alapján értékelik, nyilatkozta magazinunknak Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Bencsik János klíma- és energiaügyi államtitkár júliusban egyértelművé tette, hogy az Orbán-kormány nem állt be a nukleáris energia felhasználását ellenzők táborába. A Paksi Atomerőmű továbbra is fontos szerepet játszik az ország energiaellátásában.


Ismerjük, hogy milyen vélemény alakult ki Németországban, Olasz­országban az atomenergia haszno­sí­­tásával kapcsolatban, illetve ar­ról is érkezett hír, hogy Franciaország­ban is gondolkodnak egy atom­erőmű­mentes jövőképen. Elérkezett az atom­erőmű-korszak vége?
– Japánban, a fukusimai atomerőmű-baleset több szempontból is jelentősen megváltoztatja az atomenergetika jövőjét, de semmiképp nem jelenti annak végét. A németországi döntés nem nevezhető váratlannak, hiszen ott az atomenergia-ellenesség egyfajta nemzeti hagyomány, amely a mai napig a civil mozgalmak erejének jelképe. Olaszországban hasonló a helyzet, ott a csernobili baleset után – egy népszavazást követően – zárták be az ország atomerőműveit, így a mostani referendum nem újabb bezárásról döntött, hanem arról, hogy nem kezdenek új atomprogramot. Franciaország teljesen más energiapolitikát követ, hiszen az ország villamosenergia-termelésének háromnegyedét adják az atomerőművek, s jelenleg is épül egy újabb blokk a Flamanville telephelyen. A jövőre esedékes választások eredménye természetesen erősen befolyásolhatja a francia energiapolitikát is, a nukleáris erőművek teljes kivonása azonban valószínűtlen. A jelenlegi kormány mindenesetre támogatja az atomenergia arányának fenntartását. Emellett meg kell említeni, hogy Sarkozy elnök néhány hete jelentett be egy egymilliárd eurós nukleáris kutatási programot, melynek célja az új, negyedik generációs erőművek fejlesztése. De meg lehet említeni Finnországot, Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát vagy épp Litvániát, ahol az atomerőmű-építési tervekben nincs változás. Összességében tehát látnunk kell: az atomenergiától elforduló országok döntései alapvetően politikai hátterűek, nem valós biztonsági vagy energetikai indokok határozzák meg. A fukusimai baleset hatása minden bizonnyal érezhető lesz az atomerőmű-építések számán, de semmiképp nem jelenti az „atomkor” végét.

Az 1959-ben üzembe helyezett első atomreaktor a KFKI területén

Milyennek tartja a hazai helyzetet?
– A július elején elfogadott Nemzeti Energiastratégia több forgatókönyvet is vizsgált, s ezek közül a kormány azt jelölte ki megvalósítandónak, amelyik a továbbiakban is preferálja az atomenergia használatát, emellett támogatja a megújuló energiaforrásokat, valamint a hazai szénvagyonon alapuló erőműépítést. Ez viszonylag szerencsés megosztás, mivel a hazai energiaforrások igen korlátozottak, a felsorolt többi forráslehetőség pedig segíthet az ellátás diverzitásának megőrzésében.
Ön szerint a magyar kormány kinek a véleményére hallgat? A zöldek nem mindig racionális, ám annál hangosabb tiltakozására vagy azokéra, akik tisztában vannak a veszélyekkel, de azzal is, hogy amíg nincs jobb, szükség van a paksi blokkokra?
– Az energiastratégia alapján jelenleg úgy tűnik, hogy elsősorban a gazdasági racionalitások alapján döntött a kormány az energetika jövőjéről. Ilyen szemszögből az atomenergetika pozitív jövőképe megkérdőjelezhetetlen. Természetesen alapvető fontosságú a társadalom véleményének meghallgatása is, különösen a hosszú távra kiható döntéseknél. Hazánkban az atomenergia támogatottsága viszonylag stabil és kiemelkedően magas Európán belül, noha nemrég jelent meg olyan felmérés is, amelyik szerint Fukusimát követően csökkent a hazai elfogadottság. Kérdéses azonban, hogy ez a csökkenés átmeneti vagy tartós marad. Érdemes visszaemlékezni, hogy a 2003-as paksi üzemzavart követően átmenetileg csökkent az új atomerőművi blokkok építésének támogatottsága, a már üzemelő blokkok leállítását azonban akkor sem követelte a hazai társadalom.
Veszélybe került-e a paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítása?
– Az üzemidő-hosszabbítás jelenleg sem gazdasági, sem pedig ellátásbiztonsági szempontból nem megkerülhető. Ez tükröződik az energiastratégiában is: a vizsgált lehetséges forgatókönyvek mindegyike tartalmazta a jelenlegi négy blokk üzemidő-hosszabbítását…
És az új blokkok építése?
– Az atomerőmű bővítése ellátásbiztonsági, energetikai és klímavédelmi szempontból mindenképp kívánatos lenne. A nukleárisenergia-termelés gazdaságosan megvalósítható, a beruházók megnyeréséhez azonban stabil jogi, engedélyezési és gazdasági háttér szükséges. A társadalmi elfogadottsághoz pedig nyílt, átlátható projektirányítás és lakossági párbeszéd kell. Ezeknek a módját érdemes ellesnünk, az új blokkok építésében már előrébb járó országoktól, például Nagy-Britanniától, ahol kimondottan interaktívan zajlik az új atomerőművi blokkok engedélyezése, illetve az egész energiapolitikai párbeszéd. Itthon az új blokkok építésének új lendületet adhat a németországi és a svájci lemondás az atomerőművek alkalmazásáról, hiszen az komoly keresletet eredményez az európai árampiacon. Ebben a helyzetben ésszerű lehet nemcsak a hazai piacra, hanem exportra is termelni az áramot. Most úgy tűnik, hogy a kedvező árú, stabilan termelt villamos energia keresett, exportképes termék lesz a jövőben is. Ráadásul a magyar ipar fejlődéséhez is kell a megbízhatóan rendelkezésre álló, kedvező árú áram.
Létezhet-e hazai energetika paksi blokkok nélkül úgy, hogy nem növekszik drasztikusan az ország által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége?
– A mainál sokkal drágábban létezhet, de nem biztos, hogy szeretnénk, ugyanis a magasabb ár mellett instabilabb ellátást is eredményezne. A sokat emlegetett megújuló források – például a nap-, a szélenergia – rendelkezésre állása ingadozó, ezek kiegyensúlyozására további elemeket kell a villamos rendszerbe építeni, hogy a jelentős arányú instabilitásokat megelőzzük. Így tovább emelkedik ezek amúgy is magas egységköltsége. A fosszilis energiahordozók alacsony szénkibocsátású felhasználási formái – a tisztaszén-technológia – vagy a szén-dioxid megkötése szintén igen drága, s egyelőre csak kutatási szinten álló módszerek. Kissé cinikusan azt is mondhatjuk, hogy majd a németek tesztelik a közeljövőben, hogy működőképes-e a nagy arányban megújuló energiákra alapozott villamosenergia-rendszer. Ezeknek a mainál nagyobb szerepet kell kapniuk itthon is az áramtermelésben, de az atomenergiát gazdaságosan kiváltani nem tudjuk.

Az első atomreaktor vezérlőterme

Milyen hatása lehet a paksi blokkok stressztesztjének?
– Az atomenergetika egyik fő célkitűzése a nukleáris biztonság folyamatos javítása. Ennek szellemében a nemzetközi nukleárisipar tanulni igyekszik a tapasztalatokból, például az üzemzavarokból, a legfrissebb fukusimai balesetből is. A stresszteszt, vagyis – „szebb” elnevezéssel – a célzott biztonsági felülvizsgálat célja az, hogy megvizsgálják: az európai atomerőművek mennyire bírnának el egy a japán cunami károkozásához hasonló extrém külső eseményt, milyen biztonsági tartalékokkal rendelkeznek egy esetleges súlyos balesetnél. A Paksi Atomerőművet nyilvánvalóan nem kell cunami ellen méretezni. Vizsgálni lehet azonban az erőmű védelmét extrém áradásokkal vagy szélsőséges meteorológiai eseményekkel szemben, akárcsak az esetleges súlyos balesetek kezelésére kidolgozott eljárásokat. Ezeket a vizsgálatokat korábban már elvégezték az erőműre, a mostani felülvizsgálat során a korábbi elemzések eredményeit más – az európai nukleáris hatóságok által felállított – szempontrendszer alapján értékelik. Ha a teszt nem-megfelelőséget talál, intézkedni kell a hiányosságok megszüntetésére.

A közeljövőben a kormány elé kerülő Nemzeti Energiastratégia az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzésével, a hazai szénbázisú villamosenergia-termelés részarányának szinten tartásával és a zöld technológiákból származó villamosenergia-termelés arányának és mennyiségének növekedésével számol. A Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbításának így nincsen alternatívája. Az atomtörvény módosítása és a folyamatban lévő atomerőművi stresszteszt növeli a nukleáris biztonságot Magyarországon, hangsúlyozta Bencsik János klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár a Paksi Atomerőműben tartott legutóbbi sajtótájékoztatóján.
A 15 éve megszületett atomtörvény első, átfogó módosítását – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előterjesztése alapján – nyár elején fogadta el az Országgyűlés. A jogszabályok korrekcióját, a jelentős mértékben megváltozott nemzetközi előírások és a hazai gyakorlati tapasztalatok tették szükségessé. Az eredeti törvényhez hasonlóan, annak módosítása is a nukleáris biztonság mindenekfelett álló szempontját állítja a középpontba. Bencsik János szerint a magyar kormány érdekelt abban, hogy a célzott biztonsági felülvizsgálaton az európai uniós tagálla­mok összes atomerőműve átessen. A Pakson már megkezdett felülvizsgálat alapvető célja a biztonsági tartalékok újraértékelése. Az esetlegesen előírt biztonságnövelő rendelkezések alapján indokolttá váló intézkedéseket végre kell hajtani. Számunkra ez azért is fontos, mert hazánk villamosenergia-ellátásának biztonsága a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítása nélkül aligha garantálható.

Van-e jövője az atomenergetikának?
– Úgy vélem, feltétlenül van. A fukusimai baleset után meg kell állnunk egy pillanatra, és a tanulságok levonásával, új szempontok alapján is értékelni kell az atomerőművek biztonságát, de ez amúgy is szükséges a további fejlődéshez. Várható, hogy az előkészítés alatt álló projektek csúsznak a felülvizsgálatok miatt, ez azonban nem jelenti az építkezések leállítását. Több európai ország vezetése is kiállt az atomerőmű-építések folytatása mellett, így például Szlovákia, Franciaország és Finnország is folytatja a megkezdett projekteket. De említhetném Litvániát, ahol épp a napokban született meg a döntés: japán gyártmányú, továbbfejlesztett forralóvizes reaktort építenek a korábban leállított ignalinai atomerőmű helyett. Érdemes kitekintenünk Európából is: az atomipar bővülését fenntartja Kína – ahol jelenleg 27 atomerőművi blokkot építenek –, és Oroszország is határozottan állást foglalt a további atomreaktorok építések mellett.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka