A fukusimai atomerőműben történt természeti katasztrófa után, érthető módon, hazánkban is központi kérdéssé vált Paks biztonsága. Mennyire biztonságos a magyar atomerőmű?
– A Paksi Atomerőműben a technológiai rendszerek (csővezetékek, tartályok, szerelvények, szivattyúk, hőcserélők) jelentős része nagy nyomás alatt (123 bar) és nagy hőmérsékleten (250–300 °C) működik, és a biztonságos üzemük fenntartásához számos analízis mellett időről időre roncsolásmentes anyagvizsgálatnak kell ezeket alávetni. Az ipari diagnosztika az orvosi röntgen- és ultrahangos vizsgálatokhoz hasonlóan dolgozik, azzal a különbséggel, hogy az említett berendezések integritására legveszélyesebb anyaghibákat, azaz a repedéseket kell a vizsgálatok során megtalálni és méretüket megmérni. Az időszakos roncsolásmentes vizsgálatok rendszere műszaki szabványokon alapul, amelyek meghatározzák, hogy mely berendezéseken, milyen időközönként, milyen vizsgálatokat kell elvégezni. A magyar hatósági követelmények jelenleg azt írják elő, hogy a rendszer legfontosabb részeit a biztonság szempontjából négyévente kell ellenőrizni. Paks azonban megfelelő háttértanulmányok és kutatások birtokában nyolc évre tolná ki ezt a határt.
Ez a ciklushosszúság nemzetközileg elfogadható?
– Az említett nyolc év nemzetközi szinten teljesen elfogadható: az amerikai, francia, japán vagy kanadai rendszerek tízéves ciklusokban dolgoznak, aminek az alapját egy világszerte elterjedt amerikai szabvány képezi. Pakson napjainkig a volt szovjet szabványbázis működik, azonban a világ fejlettebb országaiban a technika jelenlegi állása szerint ez az időtartam igazoltan elegendő ahhoz, hogy két egymást követő vizsgálat között egy esetleg már meglévő repedés ne növekedjen kritikus méretűvé a berendezésekben. Az időszakos ellenőrzés alapját képező szabványrendszer váltása azt eredményezi, hogy a tervezett leállások alatt végzendő költséges vizsgálatok száma ritkulni és a leállások időtartama rövidülni fog (egy reaktor állásidejének egy nappal történő lerövidítése körülbelül százmillió forintot jelent, nem beszélve a vizsgálat költségéről). Az egykori szovjet bázisú szabványrendszer lecserélésére a költséghatékonyság mellett azért is szükség van, mert egyebek között a törésmechanikai értékelésen alapuló összehasonlító szabványt sem támogatja. Ehhez tudni kell, hogy a berendezések szerkezeti integritásának elemzését törésmechanikai számításokkal ellenőrzik. Ez a fejlesztés tehát alapvető garanciát nyújt a Paksi Atomerőmű további megnyugtató működéséhez.
Mitől lesz megbízhatóbb az új ellenőrzési rendszer?
– Az időszakos ellenőrzési rendszer megbízhatóságához jelentős mértékben járul hozzá az úgynevezett vizsgálatminősítés. Ennek lényege, hogy minden egyes kiemelt vizsgálati feladat elkezdése előtt meghatározzák a vizsgálat célkitűzését, azt, hogy a berendezés melyik részében melyik az a legkritikusabb méretű és helyzetű hiba (repedés), amit meg kell találni. Ezt követően egy formalizált eljárás keretében egy független minősítő testület előtt kell igazolni, hogy üzemi körülmények szimulálásával, az alkalmazandó vizsgálati technológia és humán erőforrás bevonásával a vizsgáló rendszer végre tudja hajtani a kívánt érzékenységű és megbízhatóságú vizsgálatot. Pakson már jelenleg is, de az elkövetkező esztendőkben még inkább a biztonság szempontjából minden lényeges vizsgálat esetében kizárólag minősített vizsgálat hajtható végre. Ezzel a fejlesztéssel a vizsgálatminősítés is olyan szintre jutott, ami összemérhető a világ más nukleáris energiát használó országaival.

Reaktortartály ultrahangos vizsgálóberendezés előkészítése

Hazánkban hány cég szakosodott ilyen jellegű vizsgálatok elvégzésére?
– Természetesen a kulcsberendezések vizsgálatait kifejezetten erre specializálódott vizsgálócégek és szakemberek hajthatják végre, és ilyen szakszerviz Magyarországon – az ország méretéből adódóan – nem létezik. A vizsgálatokhoz rendkívül bonyolult manipulátorok és távirányítású eszközök, adatgyűjtő és kiértékelő műszerek szükségesek, amelyeket, miután radioaktív környezetben használnak, csak ennek megfelelő módon lehet kezelni és szállítani. A hatékony munkavégzés 20-25 fő, magasan képzett vizsgálószemélyzettel, három műszakkal és a kapott vizsgálati eredmények azonnali kiértékelésével végezhető el. A Paksi Atomerőmű az elmúlt időszakban rendszeresen tendereztette a legfontosabb vizsgálatait, és nemzetközileg jegyzett cégekkel végeztette, illetve végezteti el a munkát.
Maga a roncsolásmentes vizsgálati technika is rendkívül komoly fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, a készülék miniatürizálás, távirányíthatóság mellett elsősorban a jelfeldolgozás, interpretálás és kiértékelés területén. Napjainkban már számítógépes képernyőn, háromdimenziós képen jeleníthető meg egy-egy talált hiba rekonstruált képe, ami szintén hozzájárul a vizsgálatok megbízhatóságához.•