Mangliár László

A feladatot Mangliár László okleveles építészmérnökre és tervezőtársaira – Takács Andrásra és Pintér Gáborra – bízták, akik a szombathelyi főtér megújításáért 2010-ben Közterület Megújítási Nívódíjat kaptak.

Hogyan kezdődött a kőszegi projekt? – kérdeztem elöl­járóban Mangliár Lászlótól.
– A kőszegi Fő tér 2006-os felújítása után Kőszeg városa is pályázott a tízezer fő alatti városok számára kiírt uniós pályázat keretében a történelmi belváros megújításának programjával. A tervek elkészítésére három tervezőt hívtak meg. Minket a szombathelyi sikerek alapján kerestek meg, és a beadott vázlattervek elbírálása után ránk esett a választás. Műszaki és anyagi okokból beton térkövet alkalmaztunk volna, de az Örökségvédelmi Hivatal a városfalakkal övezett történelmi belvárosban – a Városháza előtti Jurisics téren, illetve az azt övező utcákban – csak természetes kőburkolatot engedett betervezni. A vár melletti Diák köz sétaútján viszont szerencsére elfogadta a Semmelrock által kifejlesztett Pest Buda beton térkövet.

Hogyan jellemezné a Pest Buda követ?
– A régi szegmensívben lerakott kőburkolat modern változata, amely esztétikailag ugyanazt a történelmi hangulatot adja, miközben a megoldás műszaki előnyeit is hasznosítja. Amúgy ez a legjellemzőbb lerakása a kockakőnek. Az eredeti szegmensíves lerakás lényege az volt, hogy a bányából érkező kisebb és a nagyobb köveket is fel tudták használni. Az egyforma méretű faragott kőből épített burkolat jóval drágább volt. A szegmensíves lerakáskor ugyanis a széleken a kisebb kövek kapnak helyet, az ív közepén pedig a nagyobbak. Ilyen burkolat lerakásához eddig nem létezett beton térkő, mert azokat mindig egyforma méretre gyártották, s szegmensívet vagy legyezőmotívumot nem lehetett szépen kirakni belőlük. A Pest Buda térkőben éppen az a fantasztikus újdonság, hogy a kisebb kövektől a nagyobbakig az egész ívet legyártják. Ha ezeket egymás mellé soroljuk, szegmensíves mintázatot kapunk, ha viszont az íveket váltakozva rakjuk le, akkor hullámos mintázatot. Nem kell keresgélni a különböző méretű köveket, hiszen olyan méretben gyártják, hogy pontosan kiadja az íveket. Ráadásul olyan kötés van a kövek között, amely nagy terhelést is biztosan és tartósan kibír.

Hogyan illeszkedik a Pest Buda térkő az építészeti koncepcióba?
– A sétányt, amely a várat egykor védelmező vizesárokban fut, úgy terveztük, hogy visszaidézze az ostromot: a fekete téglaburkolatba lángnyelveket raktunk ki vörös színű téglából. A hullámvonalban lerakott – a vizet jelképező – Pest Buda térkő sötét felületében a vörös tégla lángnyelvek még jobban kirajzolódnak majd.

Hogyan fogadták a kőszegiek a látványterveket?
– Úgy láttam, hogy elnyerte a tetszésüket. Különösképpen azért, mert a tűzoltók aggódtak a tervezett téglaburkolat teherbírása miatt, hiszen nekik adott esetben ezen a sétaúton nehézjárművekkel kell megközelíteniük a várban lévő művelődési központot. Most azonban teljesen nyugodt vagyok, mert ennek a stabil, mechanikailag jól kötődő burkolatnak semmi problémát nem jelent majd az időnkénti „teherautós teszt”. Kezdődik a földmunka, reményeim szerint júniusra minden kő a helyén lesz.

A Semmelrock éppen június 8-án rendez konferenciát a Pest Buda térkő használatának tapasztalatairól…
– Azon a konferencián én is előadást tartok a térkövek műemlékvédelmi környezetben való felhasználásáról, egyebek között a kőszegi tapasztalatok alapján. Eddig sok vitánk volt az Örökségvédelmi Hivatallal a térkövek használhatósága miatt, de remélem, hogy a kőszegi munkával pont kerül majd ezeknek a vitáknak a végére is.•