2011. december 2.

Szerző:
Láng György Géza

Nyolcvanévesen is fiatalosan

Elődeink, akik a múlt század húszas éveiben megvalósították a magyar műtrágyagyártást, jó helyre telepítették a péti gyárat. Közel volt a Bakony dolomitja és lignitje, vagyis a két legfontosabb nyersanyagunk. A német—magyar technológia pedig akkor a legfejlettebb volt a világon. Nyolcvan esztendővel megalapítása után a péti Nitrogénművek Zrt. a műtrágyagyártásban a technológia élvonalát képviseli — állítja Blazsek István vezérigazgató.


Blazsek István

A nyolcvan évvel ezelőtt bevezetett technológia egyébként annyira élvonalbeli volt, hogy közel ötven éven át működött; természetesen úgy, hogy folyamatosan fejlesztették, korszerűsítették. Maga a vezérigazgató is ezzel a technológiával találkozott még, amikor 1971-ben először lépte át a gyárkaput, miután vegyészmérnökként végzett a Veszprémi Vegyipari (ma Pannon) Egyetemen. A gyár szakadatlanul fejlesztette technológiai színvonalát, alkalmazkodott a kor követelményeihez. Fő terméke olyan „karriert” futott be, ami nem sok cégnek adatik meg; hasonlóan ahhoz, ahogy a xerox a fénymásoló vagy a patyolat a ruhatisztító szinonimája lett, úgy jelentette sokáig magát a műtrágyát a pétisó.
– Kezdettől fogva ez a nitrogén alapú műtrágya volt a fő termékünk – mondja Blazsek István. – Igaz, a nyolcvanas évek elején egy korszerű NPK-üzem is munkába állt, de tizenöt év után leálltunk a komplex műtrágyák nagy tömegű gyártásával. Megjegyzem, hogy a Bige Holding egy másik vállalata ma gyárt ilyen termékeket. A Péti Nitrokomplex Kft. révén pedig üvegházak, kiskertek, gyümölcsösök számára speciális szereket is készítünk, így az értékesítést segítő Genezis partnerhálózatunkon keresztül továbbra is a műtrágyák teljes választékát tudjuk partnereinknek kínálni.

 

Az új hűtővízellátó egység tornyai

A gyár 2002-ben került egy magyar családi vállalkozás, a Bige Holding tulajdonába. Blazsek István szerint ez azért volt fontos fejlemény, mert a rendszerváltás után a Nitrogénművek Rt. hamarosan nagy multinacionális cégek birtokába került, amelyek környezetvédelmi, energiafelhasználást csökkentő, termékminőség-javító beruházásokat végrehajtottak ugyan, de szigorúan csak az adott évi eredmények terhére, és hosszú távú céljaik nem voltak a vállalattal.

Az új műtrágyaüzemi épület (Granuláló pétisó üzem)

– A komolyabb fejlesztések előtt 2002-ben nyílt meg a lehetőség, amikor egy magyar család birtokába kerültek a részvények. 2005 és 2007 között százmillió euróért lecseréltük a költségalapon már versenyképtelenül termelő salétromsav üzemet, és építettünk egy új granuláló üzemet. Ily módon megújítottuk a technológiát egy olyan időszakban, amikor senki nem épített Európában két üzemet egyszerre.

Az új salétromsav üzem

Magyarországon ez az egy, nitrogén alapú műtrágyát gyártó nagyvállalat működik, amihez nem lenne gazdaságos önálló kutató-fejlesztő bázist létesíteni. Ezért a K+F területén elsősorban külső partnerekkel együttműködve igyekszünk az élvonalban maradni. Több egyetemmel és kutatóintézettel vagyunk kapcsolatban, amelyek elvégzik a termékeink minősítését a növénytermesztés szempontjából, s a fejlesztéseinkhez szükséges alapvető kutatási munkákat. A gyártásközi és a végtermék-ellenőrzéseket magunk végezzük el, és az ehhez szükséges labortechnikára alapozva kisebb kutatásokat is elvégzünk. A mindennapokban elsősorban magyar egyetemekkel és kutatóintézetekkel működünk együtt, a nagyüzemek fejlesztési és beruházási munkáiba azonban külföldi nagy mérnöki cégeket is bevonunk.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka