2011. december: jegyzet, portré, tudomány, nanotechnológia, innováció, biotechnológia, egyetem, közlekedés, logisztika, fenntarthatóság, zöldkörnyezet, megújuló energia, vízgazdálkodás, it, okostechnológia, agrárium

Biotechnológia és innováció

Idén júniusban kezdtünk egy sorozatot az Innotékában azzal a céllal, hogy a biotechnológia tudományos-szakmai és nem szorosan természettudományos környezetét a Biotechnológiai Innovációs Bázis klaszter (BIB) tagvállalkozásainak tapasztalatai alapján vizsgáljuk. Az egyik tagvállalkozás, a Soft Flow Hungary Kft. idén elnyerte a Dél-dunántúli Régió Innovációs Díját az egészségipari vállalkozás kategóriában. Miért, miért nem, a cikksorozatot nem az innovációval kezdtük, holott a biotechnológia az egyik leginnovatívabb terület. Sokak szerint. Vagy mégsem?


Mi az innováció jelentősége a biotechnológián belül? Röviden: a piacra jutás alapja. Ha kicsit belegondolunk, akkor elbizonytalanodunk, mert belebonyolódunk, és más ágazatokhoz hasonlóan, illetve talán kicsit erősebben is, a kutatás, kutatás-fejlesztés és innováció határán eltévedünk. A helyes válasz a piac felől közelíthető meg. Az innováció a biotechnológiában is azt szolgálja, hogy egy termék vagy szolgáltatás piacképes legyen.

A biotechnológiai termékeknek tehát meg kell határozni a piacát? Nem, a piac mondja meg, hogy mi legyen a termék. Az iparjogvédelem biztosít megbízható hátteret az egyediség megítéléséhez; eleve fel kell tenni a kérdést, hogy mennyire saját egy fejlesztés. Innen kiindulva kell a megvalósíthatóságot felmérni, nem mellékesen annak költségeivel együtt. Lényeges, hogy a vevők mennyit hajlandók fizetni a termékért, tehát haszonnal értékesíthető-e. A marketing-, a kommunikációs és üzleti tervek ezekre a kérdésekre adnak választ.

Baranya megye Innovációs díját 2002-ben elnyert
szöveti mikrosorozat-készítő kézi műszer

Igen, ez egy szép elmélet, de mit lehet a Dél-Dunántúlon ebből megvalósítani? A díjazott partnercég innovatív előnye abban áll, hogy magas szinten valósítja meg az interdiszciplináris fejlesztést, komplex értékláncot tud biztosítani a biológia, a biofizika és az informatika összehangolásával. További kapcsolatok a klaszteren belül hasonló innovációs értékeket mutatnak fel: a bioinformatika (tipikus képviselője a DSS Consulting Kft.) és a gyógyszergyártás/diagnosztikumok közötti technológiai kapcsolatok kihasználása (partnerünk a PannonPharma Kft.) jellegzetes ipari innovációs potenciált jelentenek. Például a Hisztopatológia Kft. piaci igények alapján fejlesztette ki a mikropolimer alapú HISTOLS® védjeggyel bíró reagens családot, amelynek első forgalmi adatai már értékelhetőek, az innováció alapja a molekuláris szinten megjelenő lehetőségeket használja ki, amit a kutatás-fejlesztés már korábban is bizonyított, de ipari szintre emelni és in vitro diagnosztikus (IVD) orvostechnikai eszközként regisztráltatni csak innovatív aktivitással lehetett. Az is bizonyos számunkra, hogy az orvos-biológiai kutatásokon alapuló termékek milyen innovációs tevékenységek hozzáadásával jelenhetnek meg a piacokon, ha igénylik azokat. Az alkalmazott technológiák és az azokat kiszolgáló reagensek, műszerek nemcsak az orvoslásban alkalmazhatók, hanem sok más területen, így az agráriumban, élelmiszer-ipari, kozmetikai ipari, környezetipari kutatások során is; a szükséges adaptációs tevékenységek igazi innovációs kihívások az egészségipar számára.

És az innovációt miből finanszírozzák a kisvállalkozások? Az innováció sokak szerint drága. Szerintünk jól megtervezett folyamatok költséghatékony innovációt biztosítanak. Fontos a piaci megtérülés gyorsasága. Tőkeszegény kis- és középvállalkozások a jelen gazdasági környezetben csak így juthatnak pénzhez.

Nekünk az IVD orvostechnikai eszközökkel szerencsénk van, mert két-három, de legkésőbb öt év alatt IVD CE regisztrált termék vihető piacra. Addig sincs elveszett idő: kutatási felhasználásuk (RUO = research use only) céljából forgalmazhatók. A gazdaságfejlesztési operatív programok és a Széchenyi Terv keretében meghirdetett pályázati támogatások beépíthetők a fejlesztések és az innováció költségvetésébe (megjegyezzük: sajnos még nem tervezhető módon). A díjazott Soft Flow Hungary Kutató Fejlesztő Kft., de mások is, ezeket egyes részfeladatok, műszerbeszerzések megvalósításához ki is használják. Sokat várunk a fejlesztési és működőtőke-lehetőségektől. Előbbi beruházások céljára nagyságrendjében ideális a kis- és középvállalkozásoknak.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványon keresztül el is indítottunk az alap kezelője, a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. felé egy projektet. A másik a Széchenyi Tőkealap lehet, s ne feledkezzünk meg a Jeremi program lehetőségeiről. A külföldi befektetők sem tűn­­-tek el, csak visszafogottabbak.•

 
Innotéka