Mitől hiteles egy weboldal?

Bizonyos szakmák esetében napjainkban egyre inkább nélkülözhetetlenné válik a közösségi médiában való aktivitás fokozása, és egy szakmailag hiteles honlap létrehozása. De vajon mitől válhat valaki sikeressé az online térben? Hogyan kerülhetnek jó pozíciókba a weblapok a keresőoldalakon? És milyen megoldásokkal lehet könnyebben elköteleződést kialakítani a látogatóval? A weboldalak tervezésével és megvalósításával foglalkozó Kuzmann Eszterrel, a Nektonik webdesignerével jártuk körbe a témát.


Nézzünk egy több évtizedes sztereotípiát: egy belvárosi, polgári lakás napfényes, tágas nappalijában állunk, a szobában gondosan elhelyezett antik bútorok, tekintélyes íróasztal, egy kényelmes kanapé, a falon pedig különböző diplomák és képesítések hirdetik büszkén, ez egy elismert pszichológus „munkahelye”. De vajon feltétlenül szükség van egy felszabadító beszélgetéshez, tanácsadáshoz a személyes jelenlétre?

Ezt a kérdést nem kizárólag a pszichológusok tették fel maguknak az utóbbi években, hanem például azok a coachok, mentorok, terapeuták és tanácsadók, akik – felismerve a technológiai fejlődés adta újabb lehetőségeket – mind nagyobb számban jelentek meg az online térben.

„A »tudásukat eladó« vállalkozók számára a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy meg­győzzék az oldaluk látogatóit hitelességükről és megbízhatóságukról”
– mutatott rá az új közegben mozgó szakemberek egyik gyenge pontjára Kuzmann Eszter, a Nektonik web­designere. Véleménye szerint ebben az esetben az már nem elég, ha valaki személye­sen rendelkezik ezekkel a tulajdonságokkal, a weboldalon is meg kell teremtenie az ismeretlen látogatók számára ugyanezt az érzést. Itt pedig már nemcsak a személyes kompetenciák számítanak, hanem az azokat megmutató technikai megoldások. Magyarázat­képpen hozzátette: ezek a honlapok hasonló megítélés alá esnek a Google szemében, mint például az egészségügyi kérdésekkel foglalkozó website-ok, azaz kifejezetten fontos a szakértelem és a hitelesség. Ráadásul egy vállalkozónak nemcsak szakmailag kell megállnia a helyét az interneten, hanem fontos bemutatni önmagát is, hiszen jelen esetben ő maga a „termék”, amelyet a weboldalnak el kell tudni adni. Kuzmann Eszter szerint ebben a folyamatban jelent érzékelhető segítséget egy webdesigner.

A weblap üzlet

Minden egyes weboldal üzleti céllal jött létre, ezért befektetésként kell rá tekinteni, ami kizárólag akkor funkcionál jól, ha segít a vállalkozásnak pénzt keresni. A webdesigner tapasztalatai szerint ezt a szemléletet még sokaknak nem sikerült elsajátítaniuk, és honlapjukra úgy tekintenek, mint egy őket részletesebben bemutató névjegykártyára. Nagy, ismert márkák vagy tekintélyes szakemberek megengedhetik maguknak ugyan, hogy egy-egy weboldaluk fókuszában kizárólag az imázsépítés álljon, azonban a többség számára ez a lehetőség nem kifizetődő. „Első lépésként minden weblapnak meg kell határozni az alap­vető céljait: mit szeretnék, mit tegyenek a látogatók, ha felkeresik az adott oldalt? Iratkozzanak fel hírlevélre? Vegyék meg a termékemet vagy szolgáltatásomat? Foglaljanak időpontot konzultációra? Vegyenek részt egy eseményen, rendezvényen?” – említett néhány lényeges szempontot Kuzmann Eszter, kiemelve: egy honlap felépítését erősen befolyásolja még az is, fogják-e a jövőben hirdetni valamilyen felületen az oldalt, és amennyiben igen, pontosan milyen céllal teszik a korábban felsoroltak közül.

Ha csak a keresőkben való megjelenésben bízik valaki, akkor egyszerre van könnyű és nehéz dolga a webdesignernek. Magyarországon a keresések döntő többsége a Google oldalán zajlik, tehát azoknak a szempontoknak kell megfelelni, amelyeket a Google támaszt egy „szakmailag jó” és „megbízható” weboldallal szemben. „Fontos szem előtt tartani, hogy a Google is üzleti vállalkozás, a hirdetésekből él, viszont ahhoz, hogy megmutathassa ezeket, sok-sok felhasználóra van szüksége” – hangsúlyozta Kuzmann Eszter. Ehhez pedig nagyon jó minőségű találati oldalakat kell előállítania a felhasználóinak, hogy legközelebb is ezt a keresőt válasszák. Így, ha áttételesen is, a Google azokat az oldalakat támogatja, amelyeket a felhasználók, látogatók is szeretnek. A legjobb gyakorlat tehát olyan weboldal felépítése, amely látogatócentrikus. Egy jó webdesigner ebben is tud segíteni: meg­ismerkedik a vállalkozóval, vállalkozással, és kívülről vizsgálja, mire van szükség a sikerhez. A látogatók fejével képes gondolkozni. A szakember kitért arra is, hogy természetesen lehet trükköket bevetni ahhoz, hogy a weboldalak bizonyos keresésekben jó helyezést érjenek el, azonban hosszú távon a minőségi, látogatóbarát oldalak felépítése a fenntartható stratégia.

Ha éppen nem futnak kampányok, hirdetések, akkor a látogatószerzés legmegbízhatóbb módja a keresőkben való megjelenés, a lehető legjobb helyezéssel. Csakhogy ennek a sikernek az elérése sokak számára mágiának tűnhet. „A Google értékelési algoritmusa titkos, és ráadásul folyamatosan változik” – árulta el a webdesigner, aki megjegyezte, hogy ennek ellenére lehet tenni a jó helyezésért, mert vannak jó gyakorlatok, amelyek beváltak. A SEO (Search Engine Optimalization), vagyis keresőoptimalizálás több, egymástól többé-kevésbé elválasztható területtel foglalkozik, és hogy ezek közül egy weboldal esetében melyik a legfontosabb, azt az adott iparág és a többi szereplő, a többi vállalkozás weboldala dönti el.

A SEO (Search Engine Optimalization), vagyis keresőoptimalizálás több területtel foglalkozik, az egyik a technikai SEO (például oldal indexelhetősége, metacímkék). A másik terület a tartalom optimalizálása (például kulcsszavak, logikus felépítés), a harmadik a külső oldalakról érkező hivatkozások.

Kuzmann Eszter a részletekkel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik terület a technikai SEO, idetartozik az oldal indexelhetősége (azaz akadályozza vagy segíti-e valami, hogy a keresőrobotok bejárják az oldalt és bekerüljön a Google indexébe); milyen metacímkéket használnak az aloldalak, milyen gyorsan töltődik be az oldal, mennyire optimalizáltak a képek, hogyan vannak kezelve a törölt oldalak. Másik terület a tartalom optimalizálása. Kifejezetten sokat dobhat a megfelelő kulcsszavak kiválasztása, és ezekhez megfelelő, minőségi tartalom kidolgozása, publikálása. Fontos a weboldalon belüli tartalmak közötti kapcsolatok meghatározása, a belső linkek használata, a logikus felépítés, a nyelvezet. A harmadik nagy terület a külső oldalakról érkező hivatkozások világa. Fontos, milyen oldalról linkelnek meg egy másikat, milyen szöveggel, mennyire releváns szövegkörnyezetből. Ez a három terület igen sok apró beállításból áll, amelyek hatása nagyban meghatározhatja az eredményeket. Az egyes iparágakban meglehetősen eltérő lehet, hogy mennyire fontos, hangsúlyos egyik vagy másik terület, mekkora eredményt hoz egy-egy terület fejlesztése.

Fókuszban a felhasználó

Évek óta zajlanak kutatások a weboldalak és a felhasználók közötti interakciókról, felhasználói problémákról, kényelmetlenségekről. A szempontok és az elvárások folyamatosan változnak, ami azonban állandó: a látogatók kiszolgálásának fontossága. Miután hihetetlenül gyorsan fejlődik a technika, az online megoldások számos, korábban nehezen átléphető technikai határt elmostak, ám ezzel párhuzamosan hatalmasat nőttek a felhasználók elvárásai is. Ma már az is lényeges szempont, hogy mennyi idő alatt töltődik be egy oldal, hány kattintással lehet megvásárolni valamit, milyen korlátozásokkal férhet hozzá valaki tartalmakhoz, információkhoz, milyen eszközön lehet kényelmesen böngészni. „Ha az egyik oldalon egy kiegészítő tájékoztatásért külön e-mailt kell írnia a felhasználónak, miközben egy másik weboldalon egyből megtalálja, akkor egészen biztosan nem fogja az idejét és energiáját a levél megírására fordítani” – említett egy konkrét példát a web­designer. Ezt a kérdést hivatott megoldani a felhasználói élmény fejlesztése kifejezés, ami nem azt jelenti, hogy a látogatóknak leesik az álluk az elképesztő grafikai megjelenés láttán. Sokkal inkább arra kell koncentrálni, hogy ne vegyenek észre semmit, ami megakasztaná őket a céljaikban, ami döccenőt vagy kényelmetlenséget jelentene egy honlap használata során. A tapasztalatok szerint az interneten szörfölők a logikus, átlátható felépítést, a könnyen érthető menüpontokat, a tartalmat támogató designt, a közérthető, tagolt szöveget preferálják, ráadásul az elmúlt években számítógépek vagy laptopok helyett már a tabletek és telefonok kerültek többségbe, tehát az adott oldala­kat ezeken a platformokon is elérhetővé kell tenni.

Az interneten szörfölők a logikus, át­látható felépítést, az azonnal érthető menüpontokat, a tartalmat támogató designt, a közérthető, tagolt szöveget preferálják, ráadásul a számítógépek vagy laptopok helyett már a tabletek és telefonok kerültek többségbe, tehát az adott oldalakat ezeken a platformokon is elérhetővé kell tenni.

A szakértői weboldalakon mindezek mellett fontos szerepet kap a bemutatkozás, a weboldal tulajdonosának, munkatársainak megjelenítése fotón, esetleg a szakértelmet alátámasztó végzettségek, oklevelek, elvégzett tréningek ismertetése, illetve az ügyfél­vissza­jelzések közzé­tétele. Kuzmann Eszter véleménye szerint ugyancsak elengedhe­tet­len a közösségimédia-jelenlét is. „Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden egyes felületen jelen lenni és állandóan friss tartalmat biztosítani, azonban legalább egy-két, a vállalkozás célközönsége által preferált felületen érdemes aktivást mutatni” – jegyezte meg.

Nem is feltétlenül a tartalomkészítés gyakorisága fontos, hanem a következetesség, hogy ne tűnjön a felület elhanyagoltnak. Minderre azért van szükség, mert a látogatók az esetek többségében a közösségi médiában bizonyosodnak meg arról, hogy a vállalkozás él, és folyamatosan vannak ügyfelei. A Facebookon, Instagramon közzétett tartalmak jóval több emberhez jutnak el a beállított algoritmusok miatt, ha videó vagy hanganyag formában elérhetők, mint egy hagyományos szöveges vagy grafikus poszt. A mozgóképes tartalmak egyébként a bizalmat is sokkal jobban építik, erősítik a kötődést, elköteleződést. A személyes megjelenés a kisvállalkozásoknál roppant fontos, és erre a közösségi média kiváló terepet biztosít. A webdesigner kitért arra is, hogy ha egy weboldalhoz nem tartozik semmilyen fiók, például Facebook, Instagram, TikTok, esetleg LinkedIn, akkor a látogatók elbizonytalanodhatnak, aktív-e még az illető, ha nem hallat magáról. A rossz tapasztalatok miatt akár még az is felmerülhet egy első alkalommal odatévedő felhasználóban, hogy esetleg valamilyen rosszindulatú céllal hozták létre az oldalt, a vállalkozás pedig nem is létezik.

Ha egy weboldalhoz nem tartozik semmilyen fiók, például Facebook, Insta­gram, TikTok, esetleg LinkedIn, akkor a látogatók elbizonytalanodhatnak, aktív-e még az illető, ha nem hallat magáról, vagy esetleg valamilyen rossz­indulatú céllal hozták létre az oldalt, a vállalkozás pedig nem is létezik.

A weblap sikeressége szempontjából kifejezetten hasznos lehet egy hírlevélrendszer felépítése és működtetése is, amennyiben megvan hozzá az erőforrás. A szakember szerint sosem volt még ennyire fontos a közösségépítés, mint most, és erre az elhúzódó járványhelyzet még jobban ráerősített. „Szinte minden vállalkozás esetében a legjobban, legkönnyebben elérhető potenciális jövőbeli vásárlók azok, akik már korábban is kapcsolatba kerültek az oldallal, és legalább minimálisan elköteleződtek” – fűzte hozzá. Minimális elköteleződést jelenthet például a hírlevélre való feliratkozás. Ha egy látogató az e-mail-címe megadásáért cserébe kap egy számára hasznos e-könyvet vagy videót, már betekintést nyerhet abba, hogy a vállalkozástól milyen minőségű, mennyire alapos munkát várhat el a későbbiekben. A webdesigner úgy tapasztalta, a ma használatos hírlevélkezelő rendszerek elég okosak ahhoz, hogy rengeteg munka­folyamat automatizál­ható a segítségükkel. Ráadásul integrálni lehet őket más, az értékesítésben használt rendszerekkel, amivel rengeteg munkát lehet megtakarítani. „Milyen hasznos például, ha a nálam vásárlókról pontosan tudom, mit és mikor vettek (természetesen a számlát és minden információt automatikusan kapták meg levelekben), és később ezek alapján az információk alapján tudok nekik további lehetőségeket ajánlani, akár azokat is teljesen automatizálva, a nap huszonnégy órájában” – konkretizálta a hírlevélből származó előnyöket.

Kuzmann Eszter szerint egy weblapot akkor érdemes auditáltatni, ha úgy tűnik, valami nem működik jól. Ha például nincs elég látogató, miközben a téma iránt sokan érdeklődnek. Vagy ha sok a látogató, azonban közülük mégis kevesen lépnek kapcsolatba a vállalkozás­sal, vagy kevesen vásárolnak. „Ilyenkor mi leszünk a »külső szem«, áttekintünk minden olyan körülményt, ami a hatékonyságot gyengítheti” – avatott be a munka­folyamat részle­teibe a szakember. Mint fogalmazott, nem általánosságban vizsgálnak egy weboldalt, hanem figyelembe veszik az érintett iparágat, amiben tevékenykedik a vállalkozás, meg­vizsgálják a verseny­társakat, figyelik a honlap céljait. „Mivel sok oldal megy át a kezünk alatt, így könnyebben meglátunk olyan változtatási lehetőségeket, amelyek esetleg egy átlagos látogatóban nem is tudatosulnak, csak rossz érzést vagy értetlenséget keltenek.” Egy jó audit nemcsak feltárja a módosítási lehetőségeket, hanem konkrét tanácsokat is ad, mit és hogyan érdemes változtatni, természetesen mindezeket tényekkel alátámasztva.

A vírus csak ráerősített

Kuzmann Eszter úgy vélekedik, hogy az elmúlt két esztendőben még fontosabbá váltak ezek a megoldások, mert érzékelhetően többen igyekeznek kihasználni az online értékesítési lehetőségeket, és ez nem pusztán a termékekre, hanem a tudás eladására is vonatkozik. A koronavírvus-járvány megjelenése előtt jóval kevesebben vettek igénybe bizonyos szolgáltatásokat online, valószínűleg lényegesen kevesebb segítő beszélgetés, tanácsadás vagy oktatás zajlott kamerákon keresztül, számítógép előtt ülve. Mára ez számottevően elfogadottabbá vált, és sokan rájöttek, hogy így szélesebb közönséget is megcélozhatnak, hiszen többé nem akadály a fizikai távolság. A tanuláshoz való hozzáállás is rengeteget változott. „Sokan rájöttek arra, mennyivel kényelmesebb otthon, a gép előtt ülve kurzusokon részt venni, ahol az elmondottakat többször is vissza lehet hallgatni – szemben egy fizikai térben megtartott előadással, foglalkozással, ahol ha csak egyszer is lemaradtál, nehéz újra képbe kerülni.” A vásárlási szokások is átalakultak, ma már teljesen bevett dolog online elérhető, digitális termékeket vásárolni, és ezekért online fizetni.

A webdesigner véleménye szerint elmúlt az az idő, amikor az volt az elvárás, hogy az interneten minden ingyen legyen. Jóllehet továbbra is számos ingyenes tudásanyag, tanács, szakértelem elérhető, azonban a minőségért, a rendszerezett és alapos tudásért már fizetni kell. És sokszor nem is keveset.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka