John O’Keefe (bal oldalon), Edvard Moser és May-Britt Moser agykutatók 2014-ben kaptak orvosi Nobel-díjat

Buzsáki György Agy-díjas kutató

A pécsi Kodály Központban – több mint 400 agykutató, továbbá több száz egyetemi munkatárs és meghívott előtt – ünnepi ülés­sorozaton mutatták be a díszvendégek és a NAP Irányítótestület tagjai az agykutatás és ezen belül a NAP aktuális eredményeit. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntője után itt jelentette be a Nemzeti Agykutatási Program meghosszabbítását további négy évvel.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke

A NAP 1.0 mérlege

A magyar kormány az agykutatást a társadalom, a gazdaság és az állam számára egyaránt fontos és ígéretes területnek tekinti, amelynek fejlesztése hasznosítható eredményeket valószínűsít. Ezért indította el és működteti 2013 és 2017 decembere között a Nemzeti Agykutatási Programot. A jelentős nemzetközi programok sorába illeszkedő NAP 1.0-át a kormány kezdeményezte, tehát nem érdekcsoporti lobbizás eredménye a máig legnagyobb, egy – igen szerteágazó – tudományterületre koncentrálódó hazai finanszírozású kutatási projekt.

A NAP szervezésére, irányítására sajátos rendszer épült föl, amelynek élén Freund Tamás elnök áll. Ő vezeti a kutatási területeket és a részt vevő kutatóhelyeket képviselő, vezető szakemberekből álló irányítótestületet. A NAP IT határozza meg a kutatási prioritásokat, tesz javaslatot a támogatásban részesítendő kutatócsoportokra, értékeli a kutatások előrehaladását és kezdeményez szükség szerinti módosításokat, forrásátcsoportosításokat.
Tíz tagból álló konzorcium és még átfogóbb, országos kiterjedésű kiválósági hálózat fűzi egybe a támogatott kutatócsoportokat befogadó intézményeket és a velük együttműködő kutatóintézeteket, egyetemeket, orszá-gos intézeteket, kórházakat és innovatív vállalkozásokat. Az elmúlt négy évben a NAP sajátos szervezete és működése bevált, átvétele más tématerületek kiválósági hálózatai számára is javasolható.

Freund Tamás, a Nemzeti Agykutatási Program elnöke, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet igazgatója

A NAP 1.0 fő céljait elérte. A legkiválóbb és fejlődőképes hazai agykutató csoportok jelentős részének adott esélyt, és külföldről hazatérő és határterületi tehetségek alapíthattak általa kutatócsoportot. Többségük nagyon jól élt a lehetőségekkel. Igen sok tehetséges és ambiciózus fiatal jutott be a területre, amit elősegített a számottevően bővülő, legkorszerűbb lehetőségeket nyújtó infrastruktúra. A vezető (Q1/D1) lektorált folyóiratokban megjelenő nagyszámú publikáció tanúsága szerint a NAP-kutatóhelyek élénken együttműködő kiválósági hálózattá fejlődtek. A konzorcium tagjainak többsége prioritásává tette az idegtudományi kutatásokat. Az e területen hagyományosan erős, de átmenetileg meggyengült intézmények felzárkóztatását is elősegítette a NAP B alprogramja. Eredményesnek mutatkozott az a törekvés is, hogy a gyógyító- és oktatómunka mellett az egyetemi kutatás is megerősödjön.

Az interdiszciplináris, transzlációs, multiszektoriális, ex­panzív, a fejlett európai és globális kutatási és innovációs térségbe ágyazott, versenyképes agykutatási és neurotechnológia-fejlesztési tevékenység számos konkrét kutatási és fejlesztési eredményt hozott. A legígéretesebb eredményeket az Innotéka 2016. decemberi számában összefoglalóan bemutattuk, és szinte minden lapszámban van részletes ismertetés NAP-támogatással született eredményekről.

A folytatás indokoltsága…

A nagy külföldi kutatási programokat legalább 8-10 évre tervezik, mert csak így biztosítható az eredményességük. A NAP útnak indításakor Orbán Viktor miniszterelnök is kilátásba helyezte a program négy éven túli meghosszabbíthatóságát, amennyiben igazolja a hozzá fűzött vá­rakozásokat. A NAP 1.0 végéhez közeledve megállapítható, hogy a támogatott kutatócsoportok jelentős része „felszálló ágban” van. A folytatás esetén meg kell tartani a kiválóságra, versenyképességre törekvés lendületét, és további forrásbevonásra is ösztönözni kell az elkényelmesedés kizárása érdekében. Egyben kell tartani a kiváló­sági hálózatot, a konzorciumot, megőrizve kohézióját, dinamizmusát, és mobilizálni kell fejlődési tartalékait.

A jövő egyik legnagyobb kihívása az eredmények transzlációja, azaz a gyakorlati alkalmazás, a hasznosítás elősegítése, ami a NAP célirányos fejlesztését, az innovációs rendszer és a kormányzat együttműködését, új mechanizmusok, források, partnerek bevonását igényli.

NAP 1.0 versus NAP 2.0 számokban

…és lehetősége: a NAP 2.0

Pálinkás József, az NKFIH elnöke javaslatára 2017 elején a kormány döntött a Nemzeti Agykutatási Program meghosszabbításáról. A sikeres pályázást követően várhatóan 2017. december 1. és 2021. november 30. között működik majd a NAP 2.0 az NKP_17 A alprogramjaként, 6,5 milliárd forint támogatásból. Az NKFIH vezetése határozott elvárásokat fogalmazott meg a kiíráskor, ami az új kutatócsoportok kiemelt támogatását biztosító NAP B alprogram és az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája segítségével működtetett támogatási mechanizmus megszüntetésével, a vidéki kutatóhelyek fővárosiakhoz képest csökkentett arányú részesedésével járt együtt, de a minőség- és hatékonyság-optimalizáló NAP sajátos szervezetét és működését továbbra is igénylik.

A NAP 2.0 szerveződése

A NAP Irányítótestülete a NAP 2.0 előkészítése során fenntartotta a kiválók előnyben részesítésére vonatkozó törekvését. A támogatói elvárások tiszteletben tartása mellett síkraszállt a NAP Konzorcium együtt tartásáért, amely kiegészült az élbolyhoz felzárkózó Eötvös Loránd Tudományegyetemmel. Si­került megoldást találni a nem konzorciumi tagnál működő kiváló kutatócsoportok megtartására is. A további infrastruktúra-bővítésről a meglévő csúcs-infrastruktúra optimális kihasználására került a hangsúly. A csökkenő források miatt „átmenetileg” felfüggesztődik a társadalmi hatásokat feltáró 5. pillér támogatása. A legfontosabb szervezeti és működési változásokat, a NAP 1.0 és 2.0 legfontosabb mutatóit táblázatban és ábrán mutatjuk be. A NAP 2.0 támogatásra javasolt kutatási témáit pedig keretes írásunkban foglaltuk össze.

NAP-fordulóhoz közeledve

A NAP-rendszer egy pillanatra sem állhat meg. Most egyszerre feladatunk a NAP 1.0 eredményes lezárása és a NAP 2.0 elindítása. Itt nagy feladat az EPTK (Elektronikus Pályázó Tájékoztató és Kommunikációs – a szerk.) Rendszer alkalmazása, a szerződéskötés, a rendszer igazodása a módosuló keretekhez. Tervezzük a NAP kutatási infrastruktúra kihasználásának értékelését is. Készülünk az eredmények hasznosíthatóságának felmérésére, a NAP szervezetének és működésének fejlesztésére, bővítésére a transzláció elősegítése érdekében. Célunk a NAP-kutatócsoportok ösztönzése további pályázati források szerzésére. Büszkék vagyunk arra, hogy több, NAP által támogatott kutatócsoport European Research Council pályázatot is nyert, a NAP konzorciumvezető Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetből kettő is. A „NAP-fordulóra” el kell készülnie a NAP konzorciumi tagok kiválósági hálózatbeli szerepvállalása és fejlődési potenciálja értékelésének is, amit meg kell tárgyalnunk az érintett intézményi vezetőkkel, akiknek a támogatása és együttműködése nélkülözhetetlen a NAP sikerességéhez és az eredmények közérdekű hasznosításához.•

2017. november