Milyen alapötletből indult el a kutatás?

– A 21. századi állatorvosnak már nem csak az állatok gyógyítása a kizárólagos feladata, hiszen az állatokkal érintkezésbe lépő embe­reket is óvnia kell. Ez az „Egy egészség” szemlélet, az állatok és az ember összefonódó egészségének felismerése hatotta át a teljes projektet. A fertőző állatbetegségek, pél­dául a ragadós száj- és körömfájás, a madárinfluenza vagy az afrikai sertéspestis hatalmas gazdasági károkat okoznak. Hasonlóan súlyos helyzetet teremthet az antimikrobiális rezisztencia (AMR), hiszen a rezisztens baktériumok génjei az élelmiszerláncon keresztül eljuthatnak a fogyasztókhoz, ahol megtelepedhetnek, majd adott esetben nehezen kezelhető betegséget okozhatnak. E veszélyek ellen csak az állat- és humán egészségügyi kutatások összehangolásával lehet hatékonyan küzdeni.

Milyen kutatásokra került sor a projekt keretében?

– Innovatív fejlesztéseket végeztünk a fertőző állat­betegségek leküzdéséhez. Új típusú, környezetbarát fertőtlenítőszert dolgoztunk ki, számos vizsgálatot vé­geztünk az AMR-rel kapcsolatosan, ugyanis néhány évtizeden belül vezető halálokká válhatnak a minden ismert antibiotikumra rezisztens baktériumok által oko­zott fertőzések. Ezek, jelen tudásunk szerint, nem gyógykezelhetők. Elsődleges fontosságú lenne az e kórokozók megfékezésére alkalmazható alternatív straté­giák kidolgozása, mint például a bakteriofágok, amelyekkel kapcsolatosan szintén számos eredmény áll rendelke­zésünkre. A téma fontosságára utal, hogy az utóbbi években az AMR-rel összefüggő médiamegjelenések megtekinté­sei csaknem elérték a félmilliót, hiszen ez a veszély foglalkoztatja a közvéleményt.

Antibiotikum-érzékenységi vizsgálatok az Állatorvostudományi Egyetemen.

Milyen fejlesztésekre volt szükség az antibiotikumokra rezisztens baktériumok vizsgálatához?

– Komoly adatelemző kapacitást kellett kiépítenünk. A hatalmas adatmennyiség (big data) elemzése a tudomány egy teljesen új ága. A legmodernebb szenzorok által gyűjtött nagy mennyiségű adat és a legújabb adat­elemző módszerek segítségével olyan összefüggéseket tárhatunk fel, amelyeket korábban soha. Így tudtuk megvizsgálni például, hogy az állattenyésztő telepeken használt fer­tőtlenítőszerek, kesztyűk és más, fertőzés elleni intézkedések milyen hatást gyakoroltak az állati fertőző betegségek megjelenésére, terjedésére, illetve az AMR-re. A kutatásaink egyik legfontosabb innovatív eredménye egy olyan készítmény, amely ugyan állatgyógyászati szernek indult, végül azonban a humán orvoslásban alkalmazható termékké válik.

A Nemzeti Laboratórium szakmai vezetője, Jerzsele Ákos a különleges immunológiai és onkológiai vizsgálatokhoz használt ketrecrendszert mutatja be.

Milyen betegség ellen alkalmazható ez a készítmény?

– A cukorbetegség egyik leggyakoribb szövődménye, a diabéteszes retinaelfajulás ellen alkalmazható szemcsepp lesz. A retinaelfajulás ellen egyelőre nem létezik igazán hatásos és költséghatékony gyógymód (az érin­tett betegeket a szembe adott injekcióval kezelik). E komplikáció ellen fejlesztettünk ki egy szemcseppet, amely, ha a klinikai vizsgálatok is sikerrel zárulnak, akkor remélhetőleg sokkal kíméletesebben és olcsóbban fogja javítani a betegek állapotát. De ez csak egyike a vizsgálataink révén létrejött innovációknak. Kifejlesztettünk egy olyan, állattartó telepeken alkalmazható fertőtlenítőszert is, amely a levegőben, aerogén állapotban képes elpusztí­tani a baktériumokat és a vírusokat.

Hogyan lehet küzdeni az egyre terjedő antibiotikum-rezisztencia ellen?

– Sajnos be kell látnunk, hogy az antibiotikumok fejlesztése már régóta egy helyben topog, aminek az az oka, hogy a baktériumoknak már minden komponensét megtámadtuk antibiotikumokkal, és minden ilyen célpont ellen megjelent már a rezisztencia. Emiatt egyre fontosabbá válnak az új irányok, vagyis az antibiotikum-alternatívák fejlesztése. Ezek közé tartozik például a különféle illóolajok antimikrobiális hatásának vizsgálata és alkalmazása, illetve a bakteriofágok, vagyis a baktériumokat fertőző vírusok kihasználása. Ha a pályázat folytatódni fog, akkor a jövőben a bakteriofág-terápiák állategészségügyi alkalmazása lehet a kutatásaink egyik legfontosabb iránya.

Minták előkészítése a laboratóriumban.

Hogyan értékeli a Nemzeti Laboratórium eddigi általános eredményességét?

– A pályázat révén közel negyven hazai és nemzetközi együttműködést tudtunk kialakítani, így egy olyan hálózat tagjaivá váltunk, amiből nagyon sokat profitálhatunk a jövőben is. A számos tudományos publikáció mellett öt szabadalmat is bejelentettünk, és szeretnénk a jövőben a piacon is megjelenni ezekkel a termékeinkkel. Emellett intenzív tudományos ismeretterjesztő tevékenységet is végeztünk, például a helyes antibiotikum-használattal kapcsolatban mind az állatorvosok, mind a lakosság felé. A jövőbeli terveink között szerepel egy előrejelző rend­szer kiépítése, amely az állattartó telepeken gyűjtött adatok segítségével meghatározza például, hogy ott milyen valószínűséggel fog antibiotikum-rezisztencia kialakulni, és ezt hogyan lehetne megelőzni. Továbbá tervezzük a két legnagyobb antibiotikum-felhasználó állattenyésztési ágazatban, a sertés- és baromfitartásban bevezetni a bakteriofágok alkalmazását, illetve a fertőtlenítés hatásosságának fejlesztését. Ha ezeket a célokat sikerül elérnünk, akkor remélhetőleg csökkenteni tudjuk majd a betegségek megjelenését, és közvetve az antibiotikum-használatot.•

Címlapkép: ÁTE