2026. június 5.

Kép/ábra:
mta.hu/Szigeti Tamás

Megválasztották az MTA új elnökét

A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlésén, május 5-én új vezetőket választottak. Az Akadémia elnöke Pósfai Mihály, főtitkára Kecskeméti Gábor, főtitkárhelyettese Kovács Ilona lett. Az új vezetés célja a magyar tudomány nemzetközi súlyának további erősítése, a fiatal kutatók elvándorlásának megállítása, a kutatóhálózat visszaszerzése és a kutatói szabad­ság biztosítása.


Pósfai Mihály és Freund TamásAz új elnök, Pósfai Mihály átveszi elődjétől, Freund Tamástól az Akadémia 1832-ből származó pecsétnyomójának hű másolatát.

Az elnöki posztért Pósfai Mihály geológus mellett Borhy László régész, Miklósi Ádám biológus és Perczel András kémikus indult. Közülük Pósfai Mihályt választották három évre az Akadémia elnökének. Az élettudományi alelnök Hunyady László endo­krinológus, a társadalomtudományi alelnök Borsos Balázs etnográfus, a természettudományi alelnök Kiss Rita építőmérnök lett. Élettudományi elnökségi taggá Csákiné Michéli Erika agrármérnököt, társadalomtudományi elnökségi taggá Kenesei István nyelvészt, természettudományi elnökségi taggá Kamarás Katalin fizikust választották.

A tisztújító közgyűlés résztvevőiA Magyar Tudományos Akadémia 200., tisztújító közgyűlése.

Pósfai Mihály Széchenyi-díjas geológus, mineralógus, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja. 1994-ben lett a veszprémi Pannon Egyetem docense, 2006 óta egyetemi tanára. 1996 és 1998 között az Arizonai Állami Egyetem geológia tanszékének kutatója volt. 2004 és 2005 kö­zött a Cambridge-i Egyetemen kutatott. 2004-ben az MTA doktora, 2010-ben az MTA levelező tagja, 2016-ban az Akadémia rendes tagja lett. Kutatási területe a kör­nyezeti ás­ványtan, a tavi karbonátképződés, a biogén ere­detű mágneses nanokristályok tulajdonságai és képződésük folyamata, az egyedi légköri aeroszol részecskék fizikai és kémiai tulajdonságai és éghajlati hatásai, vala­mint a szulfidásványok kristálykémiája.

Az új elnök beszédet mondAz új elnök megválasztása után beszédet mond az Akadémián.

Az új elnök programjának központi eleme a teljes tudományos közösség, azaz a 19 ezer fős köztestület aktívabb bevonása az Akadémia munkájába, illetve a „kutatói derékhad” támogatása. Ez utóbbit új, rövid futamidejű, ki­sebb összegű pályázatokkal és kutató-támogató mű­he­lyek létrehozásával segítené.

Kecskeméti Gábor főtitkár azt reméli, hogy a kutató­hálózat a jövőben ismét az Akadémia égisze alatt működhet. Szerinte azok a változások, amelyek a szervezeti élet irányításában végbementek, az előző időszakban felgyorsultak, és nagyon kontraproduktívvá váltak. Ő maga csak az elmúlt hat évben – miközben ugyanott dolgozott – öt kü­lönböző nevet viselő intézetnek volt a munkatársa. A főtitkár szerint a folyamatos átszervezések és a fokozott adminisztrációs teher hátrányosan érintette a tudomá­­nyos munkát, és a fiatal kutatókra sem tudtak elegendő fi­gyelmet fordítani. A legfontosabb feladatnak a kutató­­háló­zat sorsának minden fél bevonásával, kiérlelt, fenn­tart­ható, megnyugtató módon való rendezését tartja.

Kovács Ilona pszichológus, az MTA új főtitkárhelyet­tese szerint eljött a cselekvés ideje az akadémiai szabad­ság visszaállítása érdekében. Szorgalmazta, hogy az Akadémia a jelenleginél is szorosabb kapcsolatokat alakítson ki az egyetemekkel. Emellett prioritásként nevezte meg a posztdoktori pályázati lehetőségek bővítését.

A megválasztott vezetők június 1-jén léptek hivatalba.•

Címlapkép: mta.hu/Szigeti Tamás


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025  2026
Címkék

Innotéka