2012. június 1.

Szerző:
B. Szabó Edina

Húszéves a HSNLab

A Budapesti Műszaki Egyetem, az Ericsson céggel karöltve, 1992-ben megalapította a Nagysebességű Hálózatok Laboratóriumát (High Speed Network Laboratory), amely immár húsz esztendeje a magyarországi tudományos kutatás egyik kompetenciaközpontja.


1995-ben végzett az első PhD-hallgató a kutatóközpontban, a mára tudományos műhellyé fejlődött HSNLab azóta az egyetem más tanszékeivel, tudósokkal és hallgatókkal, szakemberekkel egyaránt együttműködik. Az Ericsson globális tudáshálózatához egyetemi kooperációk eredményeként három további technológiai kutatólaboratórium létesült a BME-n és az ELTE-n.

Az elmúlt húsz évben több mint nyolcvan PhD-hallgató szerzett tudományos fokozatot itt, harminc technológiai szabadalom, hatszáz tudományos publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kapcsolódik a kutatóhelyhez. Az Ericsson Magyarország a telekommunikációs ipar egyik legnagyobb munkáltatójaként 1700 munkatársat, köztük 1200, kifejezetten K+F tevékenységet végző mérnököt foglalkoztat.

Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország K+F központ­jának vezetője és Péceli Gábor, a BME rektora a vállalat és az egye­tem közös kutatási programjairól, a további együttműködés lehetősé­geiről beszélt. Charlotte Karlsson a sajtótájékoztatón elmondta: „Az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek, a BME és az ELTE közötti együttműködés példája kíván lenni a modern műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a 21. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi trendeket ismerő és azok iránt érzékeny felsőoktatási intézmény kapcsolatának.”

Pálinkás József, az Akadémia elnöke elmondta: „A Magyar Tudományos Akadémia valamennyi rendelkezésére álló eszközzel támogatja kutatóközpontjai, a felsőoktatási intézmények és az innovatív gazdasági vállalkozások között létrejövő kapcsolatokat, hiszen az iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező kutatásokból, és egyedül a korszerű, minőségi kutatással összefonódott felsőoktatási rendszer képes a tu­dás alapú gazdaság számára innovatív munkaerőt kibocsátani.” Az elnök azt is hozzátette, hogy a versenyszektorban működő cégek által fejlesztett termékek minősége, piaci értéke és profittermelő képessége nagymértékben függ a hozzáadott termék újdonságtartalmától, amelyet a kiválósági alapokon nyugvó tudományos kutatások eredményei biztosíthatnak. Meggyőződése, hogy ezekre az adottságokra építve az innovációig bezárólag a folyamat ívét együtt képesek teljessé tenni. A húsz évvel ezelőtti telekommuniká­ciós és internettel kapcsolatos eszközök és technológiák lélegzetelállító fejlődésen mentek keresztül, s e folyamat részének lenni bizonyára felemelő érzés a labor munkatársai számára.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára kiemelte, hogy Magyarország gazdasági sikere három tényezőn múlik: a pénzügyi stabilitáson, a versenyképességi reformokon és a magas hozzáadott értékű termelésen. Az elmúlt két esztendőben bevezetett reformokat követően az új szakaszban az NGM a magas hozzáadott értékű termelés elősegítésére fordíthatja figyelmét.

Péceli Gábor, a BME rektora hangsúlyozta, hogy az Ericsson-modellre építő ipari campus nagy jelentőségű a felsőoktatás és az ipar kapcsolatában, így nagy öröm, hogy az NGM által nyár közepén kiírásra kerülő Kutatási és Technológiai Innovációs Alap pályázatok lehetőséget adnak ennek megvalósítására.

Sallai Gyula, a Nagysebességű Hálózatok Laboratórium elnöke elmondta: az elmúlt húsz év fényesen bizonyította, hogy egy vállalati K+F szervezet és egy egyetemi kutatólabor együttműködése kiemelten sikeres és tartós lehet, ha mindkét oldalon erős szakmai csapatok vannak. Ha az elmélettől az alkalmazásokig terjed az együttgondolkodás, ha mindkét fél folyamatosan igényli, hogy a technológiai fejlődés élvonalában legyen, és ha jól kialakultak a szerepek és abban mindkét fél nyertesnek érzi magát.

A sajtótájékoztatón kapcsolatba léptek a Masat–1 műhold földi irányítóközpontjával

A sajtótájékoztató idején a BME egyik legújabb sikere, a Masat–1 műhold földi irányítóközpontja sms-ben gratulált a HSNLab munkatársainak. Magyarország első műholdját az egyetem hallgatói és doktoranduszai alkották meg; a munka egy része az Ericsson Komplex Hardverfejlesztő Laboratóriumában folyt.•

A Masat–1 műhold felvételei a Földről

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka