A Pécsett orvosi diplomát szerző, majd ugyanitt a PhD-fokozatát megvédő Than Nándor Gábor doktori témáját vitte tovább a Semmelweis Egyetemre, azután az Egyesült Államok egyik legfontosabb egészségügyi intézményébe, a National Institutes of Healthbe (NIH), ahol végül labor­vezetőként dolgozott. A nyolc­éves amerikai ösztöndíj letelte után a Lendület programnak köszönhetően 2014-ben tért haza. „Az amerikai ösz­tön­díjam alatt dőlt el, hogy gyakorló orvos helyett ku­tató leszek. Lendület-nyertesként azért választottam a TTK-t, mert személyi állománya és infrastruktúrája kiváló hátteret adott a munkámhoz” – mondta el az ­orvos kutató, aki azt elemzi, hogy a különböző terhességi kórképek kialakulásában mely molekuláris kórfolyamatok játszanak szerepet.

A gyermekvállalás egyre későbbre tolódik, a teherbe esés esélye csökken, és a terhességi kórképek előfordulási aránya emelkedik. A korai, nem diagnosztizált eseteket is bele­­értve, a terhességek 70 százaléka, ebből a klinikailag felismert ter­hességek 15-20 százaléka megszakad, míg a kihordott terhes­ségek körülbelül 25 százalékánál lép fel az anya és/vagy magzata egészségét vagy életét veszélyeztető szülészeti kórkép. Ez utóbbiak közé sorolják a preeclampsiát vagy más néven terhességi toxémiát, a magzati sorvadást és koraszülést is, amelyeket sokféle etiológiai (az ok-okozat összefüggését tanulmányozó tudomány – a szerk.) és összetett kór­folyamatok jellemeznek, ezért is nehéz a korai diagnózisuk és megelőzésük. A preeclampsián az anya magas vérnyomásos megbetegedését értik, amely a terhesség második felében alakulhat ki a várandós nők 5-8 százalékánál. Súlyos szövődménye az eclampsia, amely görcsökkel járó eszméletvesztéses állapot, agyvérzéshez és lepényleváláshoz, legrosszabb esetben anyai és magzati halálhoz vezethet. Az anyai és a magzati megbetegedések és halálozások egyik fő okaként ismert preeclampsia – 76 ezer anya és 500 ezer gyermek halálát okozza a világon évente – társadalmi jelentősége tehát igen jelentős.

Kutatásaikban biobankba gyűjtött klinikai minták laboratóriumi vizsgálatait és a keletkező „big data” bioinformatikai analízisét végzik.

Mivel a korábbi intenzív nemzetközi kutatások ellenére sem sikerült a preeclampsia korai kórélettani folyamatait részletesen megismerni, hatékony diagnosztikus tesztek vagy terápiás eljárások kidolgozására sem volt eddig lehetőség. A szakemberek nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy kinek magas a rizikója, ezért nem is előzhették meg a problémát. Egy-két évtizede ezen a téren jelentős kutatások indultak, a terület napjaink egyik „hot topic” témája, ám eddig igazi átütő eredmény nélkül. Ezért nagy jelentőségű, hogy a magyar csoport elsőként azonosította a preeclampsia kialakulásában szerepet játszó korai molekuláris útvonalakat és szabályozási hálózatokat.

A kutatócsoport 2018-ban publikálta a méhlepény jellegzetes génhálózati változásait, illetve modellezték a kórfolyamatok kialakulását. A vizsgálatok során megállapították, hogy preeclampsiában a méhlepény kórfolyamatai nagyon korán, az első trimeszterben kezdődnek. Felismerték, hogy a korai kórfolyamatok kialakulásában kulcsszerepük van a méhlepény fejlődési zavarainak, valamint az anyai keringésben a koraterhességben már fennálló gyulladásnak is. (Az amerikai és EU-s támogatások mellett a Lendület- és Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ [FIEK]-pályázatokból megvalósult tanulmány a Frontiers in Immunologyban, az immunológia területén az egyik legtöbbet idézett folyóiratban jelent meg.) Jelenleg a vetélések és magzati sorvadás kórfolyamatait és korai biomarkereit térképezik fel. Az általa létrehozott TTK Perinatális Biobankban – etikai és biobanki engedéllyel – vér-, vizelet- és méhlepénymintákat gyűjtenek. A terhesség korai szakaszában levett mintákban azokat a molekuláris mintázatokat keresik, amelyek szerepet játszhatnak a kórképek kialakulásában. A mintagyűjtés 2015-ben indult a Lendület pályázat keretében, majd 2018-ban FIEK-pályázati támogatással szélesedett ki.

Az anya, magzat és méhlepény összefüggő kórfolyamatait több szinten és összefüggéseikben vizsgálják a rendszer­biológia változatos eszközeivel.

„Kiterjedt kapcsolatokkal rendelkezünk itthon – Budapest, Debrecen, Pécs, Győr és Szeged – és külföldön egyaránt. PhD-hallgatókat alkalmazunk, PhD-programokban veszünk részt. A Placenta nevű vezető tudományos folyóirat címlapján kétszer szerepeltek a csoport eredményei. Az anya és a magzat közötti interakciókról szóló Frontiers in Immunology kötetben három cikkünk is megjelent, és kettő ezek közül a legtöbbet olvasott cikk lett. A Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA-ban is közöltünk izgalmas eredményeket, eddig közel ötven publikációnk jelent meg. Azaz, a szakterület vezető folyóiratai teszik közzé felismeréseinket. Sokat köszönhetünk az MTA Lendület és egyéb pályázati támogatásai mellett az NKFIH FIEK és OTKA pályázati, illetve az ELKH és TTK belső támogatásainak.”

Than Nándor Gábor célja az is, hogy a felfedezéseket hasznosítva olyan innovatív diagnosztikus módszert fejlesszenek ki, amely már a terhesség elején segít kiszűrni a magas rizikójú terheseket, és a preeclampsia kórfolyamatait azonosítva támpontot ad arra, hogy milyen megelőző terápiát alkalmazzanak anya és gyermeke életének és egészségének megóvására. 2014-ben ezért nemcsak a „lendületes” csoportot hozta létre, hanem ezt megelőzően egy startup céget is, a korábbi magyar–amerikai szakmai eredmények hasznosítására. A preeclampsia korai biomarkereire az Egyesült Államokban, Kínában és Izraelben már szabadalmat kaptak, Európában ez még folyamatban van.

A kórfolyamatok molekuláris útvonalaiban és szabályo­zási hálózataiban biomarkereket és gyógyszerhatáspontokat azonosítanak.

A cég emellett megkezdte más terhességi kórkép korai biomarkereinek kutatását is. A Pénzügy­minisztérium GINOP és az NKFIH Gyorsítósáv innovációs pályázatain sikerrel szerepeltek. Az eddigi eredmények hatékony korai diagnosztikus eljárások kidolgozásához vezethetnek, egy EU-s támogatással pedig a nemzet­közi validációra is lehetőség nyílik. A kór­folyamatok molekuláris útvonalainak és szabályozási há­ló­zatai­nak leírása, a gyógyszer­­hatás­­pon­tok azonosítása pedig oki terápiás eljárások fejlesztését is elősegítheti. „A bajt ideje­­korán jelző bio­markerek, illetve más molekuláris információk segítségével szeretnénk fel­derí­teni a beavatkozási pontokat, a megfelelő gyógyszer­molekulákat. Komoly át­törést jelent­hetne, ha az érintett anyákat személyre szabott terápiával kezelhetnék. Célunk, hogy az új eredményekből belátható időn belül a betegek gyógyításában hasznosít­­ható diagnosztikai eljárások, gyógyszerek szülessenek” – összegez a kutató.•