Youtuberek: az internet vélemény­vezérei

A YouTube videók készítése kezdetben egyszerű szórakozásnak számított, az elmúlt években azonban egyre többen építettek karriert a videó­megosztóra készített tartalmakkal. A Z generáció – a 2000 és 2010 között születettek – számára már ez az álom­­szakma, gyakorlatilag minden negyedik tinédzser influenszer szeretne lenni. Vajon miért ennyire népszerű ez a szakma? És hogyan lehet valaki sikeres benne? Kérdéseinkkel Bodrogi Bozán András minősített YouTube-szakértőt kerestük meg.


Tizenhét éve, 2005 áprilisában készült el az a mindössze 18 másod­perces videó, amely alapjaiban írta át az internete­zési szokásainkat. Maga a tartalom nem nevezhető forradalmi­nak, Jawed Karim, a YouTube egyik alapítója a San Diegó-i állat­kertben tartott kiselőadást az elefántokról. Ám a mai szemmel a rövid hírek kategóriájába is alig tartozó akció egy teljesen új iparágat indított útjára; 2006 közepére már százmillió videó­megtekintést jegyzett naponta. A Google pedig – látva a platformban rejlő potenciált – másfél évvel az alapítás után meg is vásárolta a YouTube-ot. Méghozzá nem apró­pénzért, több mint másfél milliárd dollárért. Az üzlet azóta sokszorosan megtérült: a videó­megosztó portálnak a világ száz országá­ban mintegy kétmilliárd felhasználója van, ami azt jelenti, hogy a Földön minden negyedik ember már találkozott az oldalon található tartalmak valamelyikével.

Az új tartalomgyártók

„Míg korábban kizárólag a televíziós társaságok és reklám­ügynökségek kiváltsága volt a tartalom­gyártás, a YouTube megjelenésével megnyílt a kapu azok előtt is, akiknek kapcsolat­rendszere nem volt a médiában, azonban kitartása és szenvedélye volt ahhoz, hogy megmutassa magát mások előtt” – érzékeltette a platform forradalmiságát Bodrogi Bozán András, aki szerint elképesztően izgalmas időszakot jelentett a youtuberek meg­jelenése az online térben, mert a platform lehetőséget biztosított a kreativitás meg­nyilvánulásának. Az első években még kevésbé számítottak a szakmai szempontok, az új tartalom­gyártók elsősorban mobil­telefonjaikkal készítették a videókat. Ám azok, akik a minőséget akarták képviselni, már komolyabb technikai eszközökkel: kamerával, fény- és hangtechnikával meg vágó­programokkal erősítették meg az infra­­strukturális hátterüket.

Kezdetben az úgynevezett tag videók számítottak a legnézettebb tartalomnak, melyekben a videósok néhány sablonkérdésre válaszoltak, de ugyancsak népszerűek voltak az ön­maguk­ról hat, nyolc vagy éppen tíz érdekességet eláruló egypercesek is. Idővel aztán egyfajta szakosodás volt megfigyelhető közöttük. Az egyik legnagyobb közösséget a gamer videósok alkotják, akik saját tapasztalataikat osztják meg egy-egy számítógépes játékkal kapcsolatosan. Hatalmas a követői táboruk, a felmérések szerint a játékosok 95 százaléka keres rá a YouTube-on található játék­tesztekre és bemutatókra. A tech videósok különböző műszaki cikkeket mutatnak be és véleményeznek felhasználhatósági szempontok alapján. A vloggerek, azaz a videó­bloggerek meg személyes tartalmakat gyártanak saját életükről és gondolataikról. Rengeteg tematikus vloggert különböz­tetnek meg, van, aki az utazásairól, van, aki a kulturális élményeiről mondja el a véleményét, de akadnak olyanok is, akik szépség­ápolással, öltözködéssel kapcsolatos tippeket osztanak meg a követőikkel, míg mások sport­tartalmakat gyártanak, torna-, alakformáló- vagy jóga­gyakorlatokat mutatnak be.

A vloggerek személyes tartalmakat gyártanak saját életükről és gondolataikról különböző tematikák szerint. Van, aki az utazásairól, van, aki a kulturális élményeiről mondja el a véleményét, de akadnak olyanok is, akik szépségápolással, öltözködéssel kapcsolatos tippeket osztanak meg követőikkel, míg mások sporttartalmakat gyártanak, torna-, alakformáló vagy jógagyakorlatokat mutatnak be.

Hogy lesz ebből üzlet?

„Magyarországon az előző évtized első éveiben jelentek meg az első youtuberek” – idézte fel a kezdeteket Bodrogi Bozán András. Szirmai Gergő első videója 2011 tavaszán került fel a Hollywood News Agency csatornára, a leg­ismertebb szépség­influenszer, Viszkok Zsuzsi egy évvel később kezdett el videózni, míg a hazai online térben egyik legnagyobb karriert befutó Dancsó Péter 2013-ban jelentkezett először filmkritikáival. A minősített YouTube-szakértő egyúttal arra is emlékeztetett, hogy ezekben az időkben még nem volt pénz a tartalom­gyártásban, még nem értékesített a Google akkoriban reklámokat Magyar­országra, ráadásul senki sem értette ennek a szakmának a komplexitását, valamint azt, hogyan lehet ebből pénzt keresni. Az első fecskéket elsősorban a szereplési vágy és a hírnév motiválta. „A techóriás természetesen hamar érzékelte az új piaci rést – folytatta a szakértő –, és olyan cégeket keresett, amelyek Magyarországon is segíteni tudtak ebben a folyamatban.” Az úgynevezett „multi-channel network partnerek” azok a szolgáltatók, amelyek több YouTube-csatornával társult vállalkozási viszonyt kialakítva nyújtanak külön­féle szolgáltatásokat. Idetartozik egyebek között a közönség­fejlesztés, a tartalom­szervezés, az alkotói együtt­működések lebonyolítása, a digitális jogok kezelése, a bevétel­szerzés és az értékesítés is. Az üzlet beindulásához azonban egyre több minőségi tartalom­­­gyártóra is szükség volt, és az új lehetőség népszerűsíté­sében sokat segített az is, hogy 2014-ben útjára indult Magyar­ország első YouTube Tehetség­kutató versenye, a Ki Mit Tube, melynek Bodrogi Bozán is a szakmai tanácsadója volt. Ezzel párhuzamosan elindult a hazai youtuberek képzése is; a videómegosztó platform oktatásokat szervezett és gyakorlóstúdiókat is biztosított a legtehetségesebbeknek.

A nézettség növeléséhez elengedhe­tetlen a közösségi keresztlinkek el­helye­zése, a csatornán történő inter­akciók, a kommentelések és értéke­lé­sek ösztönzése. Fontos szempont a címkék, a geotagging – földrajzi meta­adatok csatolása különböző médiafájlokhoz – elhelyezése, az egyedi bélyegképek és kreatív kommentárok meg a feliratkozásra buzdítás.

És hogy mi kell a sikerhez? Bodrogi Bozán András véleménye szerint elengedhetetlen, hogy egy videós autentikus és kitartó legyen. Mint fogalmazott, a hitelesség azért fontos, mert kizárólag akkor lesznek kíváncsiak a véleményedre, ha annak súlya van. Ami az el­kötelezett­séget illeti, egyik pillanatról a másikra még az online térben sem lesz senkiből sztár. „Ugyancsak lényeges az is, hogy ne kizárólag pénzkereseti lehetőségként tekintsen az illető erre a szakmára” – említett egy másik szempontot. Rengeteg időt és energiát kell fektetni ebbe a szakmába. Egy-két videóval nem lehet megváltatni a világot. Bodrogi Bozán tapasztalatai szerint minimum két évre van szükség ahhoz, hogy valakit jegyezzenek a piacon. „A rendszeres tartalomgyártás azonban ezt követően sem maradhat el, hiszen azok, akik hetekre eltűnnek az online térből, hamar elveszíthetik a követőiket. Ezért is fontos a hosszú távon gondolkozás képessége. Tudni kell, mit akarsz, és hogyan építed fel magad, ám még több év munka után sem feltétlenül érhetsz el arra a szintre, hogy kizárólag ebből tudj megélni” – jegyezte meg. Érdemes kidolgozni egy feltöltési ütemtervet is annak érdekében, hogy a követők tudják, hogy, mondjuk, minden péntek este számíthatnak új tartalomra, mert akkor célzottan fogják felkeresni a csatornát.

Mekkora pénz van benne?
Amennyiben legalább ezer feliratkozóval és 4000 órányi meg­tekintett tartalommal rendelkezik valaki az elmúlt 12 hónapban, akkor beállíthatja a platformon, hogy a YouTube reklámokat helyezzen el a videói alatt. Az ezért járó összeget a többi között az is befolyásolja, hogy mennyi ideig nézi valaki a reklámot, és az is, hogy az illető rákattint-e a hirdetésre. Léteznek szponzorált tartalmak is, ahol egy adott márka azért fizet, hogy a youtuber bemutassa a legújabb termékét vagy szolgáltatását. A tartalom­gyártókat akár saját követőik is támogathat­ják anyagilag, ha elő­fizetnek a plusz­tartalmakra. Havidíjért így egyedi tartalmak­hoz vagy extrákhoz jutnak hozzá. Emellett a youtuberek rendelkez­hetnek saját termékkel, logózott pólóval, kitűzővel stb. És nem utolsó­sorban létezik az affiliate értékesítés, amelynek során jutalékot kapnak, ha a közönségük megvásárolja az általuk ajánlott terméket vagy szolgáltatást. Hogy pontosan mennyi bevétel üti egy-egy youtuber markát, csak becsülni lehet, hiszen egy promóciós videó gyakran többet hoz, mint többheti reklám­bevétel. A reklámok utáni kifizetésekről olykor kiszivárognak információk. A Forbes 2020-ban egy tízfős listával állt elő, melyet az akkor kilencéves Ryan Kaji vezetett. Az első­­sorban játékok kipróbálá­sával hihetetlen népszerű­ségre szert tevő kisfiú csatornájának 27,6 millió követője volt akkor (ez a szám ma már 40 millió körül van), ami közel 30 millió dollár reklám­bevételt eredményezett az alsó tagozatos kisfiúnak. A lista többi szereplőjé­nek sem lehet oka panaszra, még a 10. helyezett is 15 millió dollárral gazdagodott egyetlen év alatt. A magyar rög­valóság ennél azért árnyaltabb képet mutat: az autók tesztelésére specializáló­dott egyetemista, Draskovics Andris egy lapnak nyilatkozva elmondta: „a külföldi számokhoz mérten jóval kevesebbet, mindössze száz- és háromszáz­ezer forint között kereshet az, aki havi egymillió meg­tekintéssel rendelkezik”. Ez a szám azonban hazai viszonylat­ban kifejezetten csekély, nem haladja meg a tízet. A hazai népszerűségi lista élén – több mint kétmillió feliratkozóval – jelenleg, kissé szembe­menve a nemzet­közi trendekkel, egy 65 éves multimédia-művész, Vámos Sándor áll, aki videóiban lenyűgözően élethű rajzok, optikai illúziók, portrék és rajzfilm­figurák elkészítését mutatja be. Őt követi az elsősorban zenei paródia­videóik-kal ismertté vált testvérek által létre­hozott Pamkutya csatorna és Dancsó Péter.

Bodrogi Bozán András kitért arra is, hogy a valódi sikerhez szükség van a YouTube-csatorna optimalizációjára és folyamatos menedzsmentre. Nem mindegy ugyanis, hogy milyen csatornakép, videóleírás várja a feliratkozókat. Mint mondta, a nézettség növelé­sé­hez elenged­he­tetlen a közösségi keresztlinkek elhelyezése, a csatornán történő interakciók – a kommentelések és értékelések – ösztönzése is. Emellett fontos szempont a címkék, a geotagging – földrajzi metaadatok csatolása különböző médiafájlokhoz – elhelyezése, az egyedi bélyegképek és kreatív kommentárok megvalósítása is, és nem utolsósorban a feliratkozásra buzdítás is. A rendszeres tartalommal rendelkezők számára sokat hozhat a kreatív lejátszási listák szerkesztése és kialakítása is.

Átrendeződés a médiában

Nem véletlenül alakult ki az az általános nézet, mely szerint, ha az Instagram az új divatmagazin, a podcast az új rádió, akkor a YouTube az új tévé. Bodrogi Bozán András úgy véli, hogy a videómegosztó megjelenése valóban egy komplett paradigma­váltást jelentett a médiában az egész világon. A szakértő véleménye szerint Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a nagy televíziós társaságok sokkal nyitottabban viszonyultak az új helyzethez, és egészen hamar létre is hozták saját csatornáikat az online térben. Magyar­ország ebben a kérdésben is gyerek­cipőben jár még, ha léteznek is saját csator­nák, ritkán kerülnek fel kizárólag oda gyártott tartalmak. Ezzel szemben egyre több tele­víziós személyi­ség ismeri fel, hogy ezen a platformon is lehet keresnivalója. A lúzereken és szerencsét­le­neken gúnyolódó Mónika show egykori műsor­vezetője például teljes profil­váltás után jelent meg a videó­megosztó portálon 2017-ben. Erdélyi Mónika a csatorna indulása óta a lányával készíti videóit. Istenes Bence nagyobb késéssel, a karantén idején vágott bele az IstenEst című műsorába, míg a rendszer­váltás utáni hazai televíziózás egyik legnagyobb csillaga, Friderikusz Sándor tavaly tette át „székhelyét” a YouTube-ra. A show-man nem sok jó pontot szerzett a közösség­ben azzal, hogy nyitás­ként azzal büszkélkedett, mekkora összegből vásárolt technikát a műsorához, és meg­ítélésének az sem tett jót, hogy az első hetek után kifli­tolvajokhoz hasonlította a műsorait ingyen megtekintőket.

A YouTube népszerű, a Z generáció számára ez jelenti az álommunkát. Felmérésekből kiderült, hogy az angol és amerikai fiatalok többsége youtuber vagy vlogger szeretne lenni, megelőzve a zenészeket és a sportoló­kat is. A 14–18 év közötti fiatalok közül minden negyedik influenszer szeretne lenni.

A YouTube népszerűsége ismeretében nem is kérdés, hogy a Z generáció tagjai közül sokak számára ez jelenti az álommunkát. Egy felmérésből egyértelműen kiderült, hogy az angol és amerikai fiatalok többsége youtuber vagy vlogger szeretne lenni. Az arány kiugró, messze megelőzi a zenészeket és a sportolókat is. A megkérdezett mintegy tízezer 14–18 év közötti fiatal közül minden negyedik influenszer szeretne lenni. Pedig a szakmá­nak van árnyoldala is. A youtuberek komoly teljesítmény­kényszer alatt dolgoznak. Folyamatosan tartalmakat kell előállítaniuk, és napról napra kell megdolgozniuk a lájkokért. Egyiket sem adják ingyen. Bodrogi Bozán András megemlítette a negatív vélemények okozta nehézségeket is. Azt is elmondta, arra senki sem tudja felkészíteni az embert, hogy nyilvánosan kritizálják a munkáját. „A neten bárki bármit kimondhat. Méghozzá kamu profil mögé bújva. Kutatják is, hogy milyen mentális problémákat és frusztrációkat okozhat egy-egy negatív komment” – jegyezte meg. A szakértő a szakma jövő­jét illetően úgy fogalmazott: nagy potenciált lát az élő közvetí­tések, a live streamek területén, ezt a folyamatot elsősorban a pandémia okozta lezárások erősítettek fel.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka