Társadalomkutatók mint a műszaki és természettudományok partnerei?

Az Európai Bizottság iránymutatása szerint a Horizon Europe kutatási és innovációs projekteknél a humán és társadalom­tudományi területeket be kell vonni a nem társadalom­tudományi fókuszú pályázatokba is. A Horizon Europe stratégiai terve külön kiemeli a digitalizáció és a fenn­tarthatóság témáit, amelyeknél a társadalom­tudomány a kutatás-fejlesztési tevékenysé­gek kulcs­fontosságú elemeként jelenik meg. De más műszaki, orvosi vagy természet­tudományos projekteknél is előny a humán diszciplínák bevonása. Ennek okairól és jelentőségéről Boda Zsoltot, a Társadalom­tudományi Kutató­központ (TK) főigazgató­ját kérdeztük.


Boda Zsolt, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főigazgatója
Hogyan segítheti elő a társadalom­tudományi tudás az inno­vációt és a fejlesztést?

– A technológiák és a fejlesztések nem légüres térben működnek, hanem a társadalomban. Egyes technológiá­kat a társadalom elutasít vagy nehezen fogad el, másokat könnyen és szívesen alkalmaz. A fejlesztések ugyanakkor hatással is vannak a társadalomra. Másként érintik az egyes társadalmi csoportokat, növelik vagy csökkentik a különböző dimenziók­ban mért egyenlőtlenségeket. A sérülékeny társadalmi csoportok azonosítása különösen fontos minden ilyen projektben. A társadalomkutatók tehát segíthetnek annak a kulturális, társadalmi, gazdasági kontextusnak a megérté­sében, amelyben a technológiák működnek. Feltérképezhetik azokat az attitudinális, értékalapú, viselkedésbeli vagy intézményes korlátokat, amelyek nehezítik a technológiák elterjedését, befogadását. Elvégezhetik a jogi vagy etikai kihívások és kockázatok elemzését is – ezek a kérdések például a mesterséges intelligencia különböző alkalmazásainál gyakran felmerülnek, de minden technológiai fejlesztés kapcsán relevánsak.

Az újítások elfogadásához talán csak megfelelő informá­cióra van szükségük az embereknek, nem?

– Az információ persze fontos, ám kérdés, hogy milyen információról beszélünk, és az milyen csatornákon jut el az emberekhez. A közösségi média egyre nagyobb szerepet játszik az információszerzésben, így a társadalom­kutatók komoly erőfeszítéseket tesznek e társadalmi mező működésének megértéséért – például hálózat­elemzési módszerekkel. Hogy milyen információk és dezinformációk terjednek a közösségi hálón, kulcsfontosságú lehet – gondoljunk csak az oltásellenesség jelenségére, amivel történetesen kollégáim is foglalkoznak. Az oltásellenesség terjedése nemcsak azt mutatja meg, hogy pusztán tudományos információkkal nem feltétlenül lehet meggyőzni az embereket egy technológia előnyeiről, de azt is, hogy milyen erejük van az érzelmeknek, az egyes társadalmi hálózatokat jellemző közmegegyezéseknek vagy éppen a politikával és tudománnyal kapcsolatos gyanakvásoknak és az ebből is eredő összeesküvés-elméleteknek.

A MILAB Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (milab.tk.hu) teammegbeszélése. A projekt célja Magyar­ország szerepének megerősítése a MI területén.
Milyen módszereket alkalmaznak a társadalomkutatók?

– Az előbb említett kérdéseket számos módon lehet vizsgálni a jogi elemzéstől a kérdőíves (survey-) eljáráson át az antropológiai, résztvevő megfigyelésen alapuló módszerekig. Ezeknek nemigen vannak megfelelői a műszaki vagy a természettudományokban. Ugyanakkor az utóbbi évtizedben a társadalomkutatásban egyfajta módszertani forradalom zajlott le elsősorban a big data fel­használásán alapuló metodológiáknak és a hálózat­elemzésnek köszönhetően. Ezek a módszerek – amelyek használatában és fejlesztésében a Társadalomtudományi Kutatóközpont élen jár – köz­vetlen együtt­működési lehetőséget teremtenek a nem humán területen működő kutatókkal, fejlesztőkkel. Például a TK részt vesz két olyan „nemzeti laboratóriumban”, az Egészség­biztonsági és a Mesterséges Intelligencia laborban, ahol biostatisztikusokkal, informatiku­sokkal és mérnökökkel dolgozunk együtt.

Koltai Júlia, a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója big data módszerekkel tanulmányozta az oltásellenességet.
Milyen egyéb tapasztalatuk van diszciplinárisan hibrid együttműködések terén?

– A TK több olyan kutatásban vett és vesz részt, ahol kutatóinknak más szakterületek képviselőivel kellett együttműködniük. A mesterséges intelligenciát már említettem: elsősorban nyelvtechnológiai fejlesztésekkel, szövegbányászati módszerek fejlesztésével és alkalmazásával foglalkozunk. De egy, a városi környezetszennyezés csökkentését célzó projektben olyan „crowdsourcing” eljárást fejlesztünk, amely révén az állampolgárok tudását, véleményét fogjuk összegyűjteni. A digitalizáció következményeit több metszetben vizsgáljuk: egyik jogász kolléganőm például a kiberbűnözés egyik hazai szakértője. A környezeti fenntarthatósággal több projektünk is foglalkozik: az egyik például azokkal a ruralizációs folyamatokkal, amelyek egy társadalmilag és környezetileg is fenntartható vidékfejlesztés alapjául szolgálhatnak. Vizsgáljuk az energiafelhasználási szokásokat és mintázatokat, valamint a különböző energiatermelési módok, így a megújuló vagy a nukleáris energiával kapcsolatos attitűdöket és ismereteket. Több, az egészséggel és a társadalmi jólléttel foglalkozó kutatás is zajlik a TK-ban, egy idén indult Lendület-kutatás például a gyerekvállalással kapcsolatos döntések hátterét és tényezőit vizsgálja.

A Ruralization (H2020, 2019–2023) projekt 2021. november 8–9-én megrendezett budapesti konferenciájának nemzetközi résztvevői. A projekt célja olyan ruralizációs folyamat elindítása, amely ellensúlyozni tudja az urbanizációt, azaz olyan fejlődést, amely vidéki környe­zetben ösztönöz új generációkat a meglévő és új gazdasági és társadalmi fenntartható­sági lehetőségek kiaknázására.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont külső finanszírozású projektjei a támogatás forrása szerint 2019–2022 között
Miben tudnak segíteni a pályázatok tervezését és megírását illetően?

– A Társadalom­tudományi Kutató­központ a magyar­országi társadalom­tudományi kutatások vezető intézete, mintegy kétszáz kutatóval. Diszcipli­náris és inter­diszcipliná­ris kutatásokat végzünk a szociológia, politika­tudomány, számító­gépes társadalom­tudomány, hálózat­kutatás, kisebbség­kutatás és jog­tudomány területén, a legújabb kutatási módszerek­kel és a magas színvonalú kutatási adatokra alapozva. Nyitottak vagyunk az együtt­működésre a nem humán és társadalom­tudományi fókuszú pályázatok terén is. Széles körű tapasz­ta­lat­­tal és komoly szervezeti kapacitás­sal rendelkezünk a nemzet­közi pályázás­ban, ezért már a folyamat leg­elejétől részt tudunk venni a pályázatok kidolgozásá­ban. Segítünk azonosítani a leg­fontosabb cél­csoportokat és stake­holdereket; módszereket vagy metodoló­giai fejlesztése­ket javaslunk az adat­gyűjtésre; fel­térképezzük a várható társadalmi hatásokat és beavatko­zási területeket; elemezzük a jogi kihívásokat. Nemzet­közi pályázati szakértőnk, dr. Medzibrodszky Alexandra szívesen válaszol leendő partnereink kérdéseire a medzibrodszky.alexandra@tk.hu e-mail-címen, illetve a +36/1-224-6700/5431-es és a +36/70-653-4922-es telefonszámon.

A mottónk: Kiválóság, innováció, társadalmi hatás.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022
Címkék

Innotéka