A böjt jótékony hatása
Forrás: Depositphotos/anaumenkoAz emésztőrendszeri betegségek megelőzésében is fontos szerepet kap a bél mikrobiom, vagyis a bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok összessége. Beleink egészségét – a megfelelő tápanyagbevitel mellett – kellő mennyiségű alvással és sporttal is javíthatjuk, és akár az is segíthet, ha időnként csökkentjük a kalóriabevitelt: időszakosan vagy átmenetileg böjtölünk.
A böjtölés élettani hátterére – vagyis az úgynevezett autofágia mechanizmusára – az utóbbi évtizedek kutatásai mutattak rá még inkább. Ez a görög szó az önemésztést jelenti, vagyis amikor a sejtjeink a már nem jól működő sejtalkotórészeket lebontják. Leiszter Katalin, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikájának adjunktusa szerint böjt alatt bizonyos hormonok – például az éhezés során felszabaduló glükagon – termelődése és egyéb más hormonok együttes hatása az autofágia folyamatát serkentheti, tehát elősegítheti a sejtmegújulást.
Manapság az egyik leggyakoribb, az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ebben az esetben a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában – késő délelőttől kora estig – táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet. Leiszter Katalin szerint a böjt hozzájárulhat a fogyáshoz, csökkentheti bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatja az inzulinérzékenységet.•
Címlapkép forrása: Depositphotos/anaumenko
