Hogyan öregszik a kutyaagy?

A világon először az ELTE kutatói vizsgálták a családi kutyákban az örökítőanyag aktivitásának változását az életkorral. Alig találtak olyan géneket, amelyek csak a fiataloknál, vagy csak az időseknél fejeződtek ki.


Az utóbbi három évtizedben három-négy évvel nőtt a családi ku­tyák átlagéletkora. Emiatt az idős állatok száma is megnőtt, Euró­pában körülbelül 15 millióra. Legalább 14 száza­lé­kuk időskori kog­ni­tív hanyatlás tüneteit mutatja, és ezek a tü­netek igencsak hasonlítanak az emberi de­men­ciához. Ez a szo­morú tény nagyon értékes ál­­latokká tette a kutyákat az öregedéssel foglalkozó kutatók számára is. Ku­bi­nyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszék Szenior Családi Kutya Program és az MTA Lendület csoportjának vezetője munkatársaival a GeroScience folyó­iratban megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy vannak-e az életkorral összefüggő mintázatok a kutyaagy homloklebenyé­ben működő gének kifejeződésében.

Fiatal és idős magyar vizsla (Forrás: Czeibert&Kubinyi)

A kutatók hat fiatal (1–4 éves) és hét idős (14–17 éves) kutya mintáit elemezték. Az agyszövetből elkülönítették a teljes RNS-állományt. A molekulák vizsgálatából kiderül, hogy egy szövetben milyen gének aktívak. A kutyáknak, az emberekhez hasonlóan, körülbelül húszezer génjük van. A bioinformatikai elemzések során kiderült, hogy tizenhatezer gén aktív a kutyák homloklebenyében. A magyar kutatók eredményei szerint a kutyaszövetbanki felajánlások rendkívül értékes alapjai lehetnek a hasonló kutatásoknak. Ráadásul idővel akár a laborkutyák alkalmazását is kiválthatják fontos kutatási területeken.•


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024
Címkék

Innotéka