Szent-Györgyi Albert az egyetlen olyan magyar Nobel-díjas, aki az elismeréshez vezető munkájának döntő részét itthon, ezen belül Szegeden végezte. A szegedi egyetem egykori rektora a díjat 1937-ben „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért” kapta. Ezt követően az izomkutatással, majd a kvantummechanikával foglalkozott, és az élő szervezetek működésével kapcsolatos kutatásokat végzett. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektora a négynapos tanácskozás megnyitásakor azt hangsúlyozta, hogy az universitas akkor tud méltóképpen tisztelegni Szent-Györgyi emléke előtt, ha kutatói ma is kiemelkedő eredményeket érnek el.

Hátsó sor: Hegyi Péter (Szent-Györgyi Konferencia, főtitkár), Hernádi Klára (SZTE TTIK, dékán), Wittmann Tibor (Gasztroenterológia, szekcióelnök), Greiner István (RICHTER Gedeon Nyrt., kutatásiigazgató-helyettes),
Botka László (Szeged, polgármester), Kemény Lajos (SZTE ÁOK, dékánhelyettes), Széll Márta (Molekuláris biológia, szekció­­elnök), Pálfi György (Tuberkulózis, szekcióelnök). Középső sor: Pál József (SZTE, nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes), Bert Sakmann (Nobel-díjas), Tim Hunt (Nobel-díjas), Robert Huber
(Nobel-díjas), Szabó Gábor (akadémikus, SZTE, rektor), Vécsei László (SZTE ÁOK, dékán), John E. Walker (Nobel-díjas), Eric F. Wieschaus (Nobel-díjas), Varró András (SZTE, tudományos és innovációs rektorhelyettes). Első sor: Aaron Ciechanover (Nobel-díjas), Ada E. Yonath (Nobel-díjas), Andrew V. Schally (Nobel-díjas),
Peter C. Doherty (Nobel-díjas)

Nagyon régen fordult elő, hogy hazánkban egy időben kilenc Nobel-díjas vegyen részt egy konferencián. A márciusi szegedi rendezvényen Peter C. Doherty, Bert Sakmann, John E. Walker, Aaron Ciechanover, Andrew V. Schally, Ada E. Yonath, Tim Hunt, Robert Huber és Eric F. Wieschaus is plenáris előadást tartott.

A konferenciára érkezett Nobel-díjas tudósok közül a brit John E. Walker kutatási témája, a biológiai égés áll a legközelebb ahhoz, amiért 1937-ben Szent-Györgyi Albert megkapta a kitüntetést. „Az influenzavírus az egyetlen igazán veszélyes vírus, amely világ­járványt okozhat” – hangoztatta Peter C. Doherty, aki szerint a legtöbb vírus nem változtatja gyakran a felépítését. Ez alól az influenzavírus kivétel. Az influenza vírusa folyamatosan változtatja genetikai összetételét, nagy a változékonysága, új és új vírusok jönnek létre. Főként a sertésekben és a vízimadarakban felbukkanó vírusokra kell odafigyelni, mert ezekben az emberre is veszélyes mutációk alakulhatnak ki.

„Van remény arra, hogy a nemi arányok kiegyensúlyozottá váljanak a természettudományos életben” – mondta az Edupressnek Ada E. Yonath Nobel-díjas kutató, aki egyetlen Nobel-díjas nőként vett részt a szegedi Szent-Györgyi Konferencián. Az izraeli kutatónő is elismerte, hogy kevesebb nő lép természettudományos pályára, s ez a tendencia valószínűleg nem a támogatás hiánya miatt alakul ki, inkább csak nem kapnak elég bátorítást a hölgyek. „Véleményem szerint nem lenne érdemes erre vonatkozó kvótákat központilag bevezetni, inkább az egyéni érdeklődést kellene felkelteni, hogy a nők érezzék: a természettudományos munka jó móka, amit érdemes művelni. Amennyiben ezt a pályát a család sem ellenzi, akkor van remény arra, hogy a nemi arányok kiegyensúlyozottá váljanak a természettudományos életben” – magyarázta Ada E. Yonath.

A konferencián felszólalt Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is, aki szerint Szent-Györgyi Albert világsikere bizonyíték arra, hogy még a legrosszabb időkben is érdemes befektetni az oktatásba és a kutatásba. A Nobel-díjas tudós munkássága és élete a mai napig inspirációt jelent sokaknak. „A konferencia célja azonban nem csak az emlékezés. A tanácskozás lehetőséget teremt arra is, hogy szót ejtsünk a tudomány jelenéről és közös jövőjéről is, és ráirányítsuk a figyelmet a tudományos kiválóságra és a kutatásra” – idézte az Akadémia elnökét az MTI.

A konferencián hat tudományterület képviselői ismertették szakterületük legfrissebb eredményeit. A kardiológián kívül a gasztroenterológia, az immunológia, a molekuláris biológia, az idegtudomány és a tuberkulózis volt a nemzetközi konferencia szekcióinak témája. A nyugati világban évente egymillió ember halálát okozhatja hirtelen szívhalál; az okok közül sokat ismerünk, tudásunk azonban korántsem teljes – indokolta Varró András professzor, a szegedi Szent-Györgyi Konferencia kardiológiai szekciójának vezetője, hogy miért éppen a hirtelen szívhalál témáját állították a tanácskozás középpontjába.

A konferencia végén a Nobel-díjas kutatók közreműködésével elültették a Tudományok fáját a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központjának parkjában. Az emlékfa az egyetem füvészkertjében nevelt kocsányos tölgy. E fafaj példányai kétszáz évig is élhetnek, így az egyetem vezetőinek reményei szerint az évtizedek alatt terebélyessé fejlődő tölgy hosszú ideig őrizheti Szent-Györgyi Albert és a tiszteletére rendezett konferencia emlékét.•