Egyre komolyabb kihívásokkal kell szembenézniük azoknak a telekommunikációs vállalatoknak, me­lyek az egyelőre még csak terjedő­ben lévő új generációs mobilhálózat, az 5G bevezetésében vesznek részt. A konteó­hívők kreativitásban sosem szenvedtek hi­ányt, és ezúttal is rendkívül színes elméletekkel árasztották el a közösségi média felületeit. A nem ritka esetben több ezer fős Facebook-csoportok követői szerint az emberekhez közelebb telepített, sűrűbben elhelyezett adótornyok nem pusztán növelik a kitettséget a rádiófrekvenciás sugárzásnak, de maradandó károsodást okoznak mind az emberi szervezetben, mind az egész élővilágban.

Emberkísérlet zajlik?

Egyesek ugrásszerűen növekedő rákos megbetegedéseket vagy éppen autizmust vizionálnak az 5G megjelenésével párhuzamosan, míg mások a madarak és méhek pusztulását vélik felfedezni az új technológia következményei mögött. A vadabb el­méletek szerint egyenesen ember­kísérleteket folytatnak a techcégek, melyeket kizárólag a profit maximalizálása érdekel. A mozgalom erősödését jelzi, hogy résztvevői kiléptek az online térből, és 5G Ellenes Globális Tiltakozás néven 2020 elején mozgalom indult az európai országokban, köztük Magyar­országon is. A kontinens szá­mos nagy­városában a tüntetők sok más mellett azt követelték, hogy a világ egész­ségügyi szervezetei bizonyítsák be, hogy az új generációs mobil­hálózat tech­nológiája ártalmatlan. Abban valóban igazuk van a tiltakozók­nak, hogy a tudomány jelenlegi állása szerint nincs bizonyíték arra, hogy az 5G hálózatok­nak nincsenek egészség­ügyi hatásai, ám ez a hiány alap­vetően arra vezet­hető vissza, hogy a technológia meg­jelenése óta még nem telt el több év, és így egészen egyszerűen nem volt elegendő idő, hogy valós körülmé­nyek között teszteljék a hatásokat.

És bár egy kívülálló számára döntetlenre áll a játszma – vagyis nincs bizonyíték arra sem, hogy káros, és arra sincs, hogy ártalmatlan –, a tudósok jelenlegi ismeretei szerint a tele­kommuniká­ciós cégek oldalára billen a mérleg nyelve. Ugyanis az elektro­mágneses sugárzások a hullám­hossztól függően eltérően hatnak az élő szervezetekre, és míg az úgy­nevezett ionizáló sugárzásokat kibocsátó röntgen- vagy gamma-sugarak valóban hatással vannak a DNS-re, addig az alacsonyabb frekvenciájúak nincsenek. A nem ionizáló sugárzás élő szervezetre gyakorolt hatásait első­sorban a mobil­telefonok megjelenése óta kutatják fokozottan. Az egyetlen eredmény, amelyet tudományos konszen­zus övez, csupán annyi, hogy melegít. Az 5G technológiáért felelős mikro­hullámú tartomány kockázata pedig nem nagyobb, mint egy átlagos vezeték nélküli hálózatnak. Másképp fogalmazva: az 5G hálózatok bevezetendő alacsonyabb frekvenciái (3,6 GHz alatt) már hosszú évek óta használatban vannak a 2G–4G rendszereken, valamint a wifi­kapcsolatokon keresztül.

Modern géprombolók

Tavaly év elején a korona­vírus meg­jelenése újabb lavinát indított el az 5G elleni küzdelemben, némelyek ugyanis azt kezdték el terjeszteni, hogy a járvány elterjedé­séért is az új technológia a felelős. És jóllehet az valóban tény, hogy Vuhanban vezették be a világon először az 5G-t, az ellenzők­nek az sem számított bizonyíték­ként, hogy a vírus azokban az országokban is tömegesen szedte áldozatait, ahol még el sem kezdték az új generációs technológia kiépítését. Nehezítette a helyzetet, hogy több népszerű közéleti személyiség – énekes, sportoló és színész – is terjeszteni kezdte az új apokalip­szis elméletét rajongói körében, így több százezer emberhez juthattak el a téves információk. A mozgalom aktivistái – a 18. század során az ipari termelés gépesítésétől kenyerüket féltő munkások hagyományait követve – 2020 tavaszán adó­tornyokat kezdtek felgyújto­gatni az Egyesült Királyságban és Hollandiában; a tele­kommunikációs cégek mérnökei és szerelői egyre gyakrabban panaszkodtak a szóbeli és fizikai atrocitások elszaporo­dására munkájuk során. Az erőszak mértékét jelzi, hogy nemzet­biztonsági problémává nőtte ki magát a dolog, hiszen a sürgősségi szolgáltatások – mentők, tűzoltók – is erre a hálózatra támaszkodnak, ezért az Egészség­ügyi Világ­szervezet hivatalos állás­foglalásban cáfolta végül a konteót. A brit hírközlési hatóság adatai szerint a kár így is jelentős: a „modern gép­rombolás” hírnökei 2020-ban összesen 159 adó­tornyot rongál­tak meg, és a számítások szerint emiatt nagyjából 170 ezer óra kiesés keletkezett a szolgáltatásban. Még egy érdekes gazda­sági következmény is ismert: az adótornyok közelében az ingatlanok ára feltűnően csök­kent az utóbbi időszakban.

A brit kormány kérésére a YouTube például szigorítá­sokat vezetett be: akik olyan videókat töltenek fel, melyekben a korona­vírus terjedését az 5G-vel hozzák össze­függésbe, azok elveszíthetik reklám­bevételeiket, a keresési eredmények között pedig nem jelenítik meg a tartalmaikat. Jól jelzi, hogy a sziget­országban milyen hangulat övezi az 5G terjedését, hogy egy brit cég olyan USB-kulccsal lépett a piacra, mely – állításuk szerint legalábbis – hatékony védelmet nyújt az új technológiával, valamint az okos­eszközök által kibocsátott rádió­­hullámokkal szemben. Az 5GBioShield nevű cég termékét mintegy 130 ezer forintnak megfelelő fontért vásárol­hatták meg azok a lelkes konteó­hívők, akiket a vállalat weboldalán található grafika meggyőzött arról, miképp vonható az USB-kulcs segítségével védő­burok alá akár az egész ház. Mint később – a hatósági vizsgálatoknak köszönhetően – kiderült, a mindössze 128 MB-os pendrive-nak nem voltak semmilyen speciális képességei…

Fejlesztik a következő generációt

A globális technológiai kutató­szervezet, az Omdia statisztikái szerint az 5G hálózatok nemzet­közi állapota még a korai szakasz jellemzőit mutatja, kifejezetten kevés olyan területet találunk, ahol a fel­használó­kat teljes mértékben kiszolgálni képes struktúrát építettek már ki. A 2020. tavaszi állapot szerint Dél-Korea vezet, utána Svájc és Kuvait következik. A legjobb 10-ben van még az Egyesült Államok, Kína és a korábban említett Egyesült Királyság is.

A 2020-as adatok alapján kitűnik, hogy az ázsiai nagy­hatalom komolyabb fokozatba kapcsolt: Kína már minden prefektúra szintű városában elérte az 5G lefedett­séget, és 580 ezer új 5G bázis­állomást hozott létre, továbbá több mint 130 milliárd dollár értékű beruházást indított el. Az országban tavaly novemberig közel 145 millió 5G okos­telefont adtak el, és eddig mintegy 200 új modell került az üzletek polcaira. Az előre­jelzések szerint a kínaiak 2025-re 450 millió 5G kapcsolattal rendelkeznek majd.

Az 5G bevezetésének hatására nemcsak tízszer gyorsabb lett a mobilnet, de ezzel pár­huzamosan nagyság­rendekkel több eszköz is képes lett egy időben fel­csatlakozni a mobil­hálózatra, és 50-ről 1 milli­szekundumra csökkent a válaszidő a kétoldalú kommunikáció esetén. Az azonnali reakció olyan alkalmazásoknál hasznos igazán, mint amikor egy sürgősségi esetnél már a mentő­autóban el kell kezdeni az élet­mentő műtétet, és az orvos egy távoli kórházból 5G-s haptikus (érintést és bőr­érzékelést szimuláló – a szerk.) kesztyűvel irányítja a mentős kezét, valós időben. A legújabb generációs mobil­hálózati technológia nem csupán egy újabb evolúciós lépcsőfok és nem is csupán technológiai változás, sokkal több annál – a tudomány területén azonban nincs megállás. Kína, az Egyesült Államok, Orosz­ország is megkezdte saját, hatodik generációs mobil­hálózattal kapcsolatos kutatásait és fejlesztéseit.

A Samsung tavaly kiadott tanulmánya szerint az 1 TB/s-os adatátviteli sebesség sem lesz elképzelhetetlen, azaz másodpercenként 1000 Gigabit átvitelére képes sávszélességet is el lehet majd érni. Ez gyakorlatilag nem kevesebb mint ötszázszorosa a jelenlegi leggyorsabb 5G-s hálózatok sebességének. Ezzel a sebességgel akár félszáz 4K felbontású egész estés filmet tudunk letölteni egyetlen másodperc alatt. Az egyelőre még megválaszolatlan kérdés maradt, hogy a 6G mitől lesz ennyivel gyorsabb, mint az 5G, de feltehetően a rádióhullám-spektrum ultramagas frekvenciáiban keresendő a válasz. Az eddig megjelent tanulmányok alapján annyi már tudható, hogy a mesterséges intelligencia (MI) különösen fontos szerepet tölthet be a 6G kommuniká­cióban, jelentős átalakulást hozva a személyes kommunikációban. A szakemberek szerint az emberközpontú mobil­kommuniká­ció továbbra is a 6G legkritikusabb alkalmazása lesz, és a 6G hálózatnak kiemelten ember­központúnak kell lennie. A Samsung szerint „a fejlett szenzorok, a mesterséges intelligencia és a kommunikációs technológiák segítségével lehetségessé válik fizikai entitások replikálása, beleértve embereket, eszközöket, objektumokat, rendszereket, he­lyeket, virtuális világokat”. A következő generációs hálózat feltehetően átalakítja az életünket is: számos szakma esetében megszűnhet a személyes jelenlét az irodákban, a videohívásokat pedig felválthatja a következő generációs virtuális és kiterjesztett valóság. A 6G megvalósulásához rendkívül komoly fejlődés szükséges egyebek mellett a teljesítmény, az architektúra és a megbízhatóság terén is.

Az első lépéseket Kínában tavaly novemberben már meg is tették, amikor Föld körüli pályára állították az első 6G műholdat. A körülbelül 70 kilogramm tömegű szatellitet 12 másik kíséretében lőtték fel a Hosszú Menetelés–6 nevű hordozó­raké­tával, az ázsiai nagyhatalom Sanhszi tartományából. A műholdat társ­fejlesztőjé­ről, a Kínai Elektronikus Tudományos és Technológiai Egyetemről (UESTC) nevezték el; több kísérleti eszközt hordoz, és a terahertzes hullám­technológia űrben történő tesztelésére készült. Emellett olyan technológiákkal is felszerelték, melyek a mező­­gazdasági termelést veszélyez­tető kataszt­rófák és erdő­tüzek megelőzé­sében segíthetnek.

Mindeközben a finn Oulu Egyetem is megkezdte már a kutatásokat, a meg­való­sításhoz szükséges hardver és antennák fejlesztését, és megvizsgálják, hogyan le­hetne felhasználni az új technológiát. A Future Circular Collider pedig a terahertzes hullám­spektrum (frekvenciák 95 GHz és 3 THz közötti) megnyitására fókuszál.

És ugyancsak néhány hónapja jelentette be a Távközlési Ipari Megoldások Szövetsége, hogy a többi között az Apple, a Google és a HP, valamint más prominens technológiai és hálózat­fejlesztő vállalatok csatlakoztak egy iparági csoporthoz, amely azon dolgozik, hogy az észak-amerikai cella­technikát 6G-re és azon túlra vigye.

Évtizedes projekt

Egy új mobil­hálózati szabvány kidolgozása rendszerint egy évtizedes fejlesztés eredménye volt korábban is, és fel­tehetően a következő generáció kidolgozá­sára is szükség lesz ennyi időre. A Samsung előre­jelzése szerint a 6G szabvány véglegesí­tése és az első kísérleti hálózatok telepítése már 2028-ban megtörténhet, de a teljes bevezetéshez egyebek között arra is szükség van, hogy a telefon­gyártók is képesek legyenek 6G-s telefonok széria­gyártására. Ráadásul egyes vélemények szerint a következő generációs hálózatot nem is 6G-nek fogják hívni, hanem az 5G Enhanced vagy az 5G Advanced elnevezést kaphatja. Egy biztos, a találgatások 2030-hoz közeledve sűrűsödni fognak, de a hétköznapi mobil-előfizetőket feltehetően nem az elnevezés érdekli igazán, hanem az, mikor kezdhetik el élvezni az új, villám­gyors mobil­netes technológia előnyeit az egész világon.•