Hetvenöt éves a Molekuláris Élettudományi Intézet – a hazai élettudományi kutatások legjelentősebb kutatóintézetei között

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézet jogelődjét 1950-ben alapították, ez az intézmény volt a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának első tagja. Hunyady László igazgató az Innotékának adott interjúban elmondta, hogy az egykori Enzimológiai Intézet ma már a molekuláris élettudományok legkülönfélébb ágaival foglalkozik, és legfőbb profiljuk a kísérleti rákkutatás, amelynek eredményei az Országos Onkológiai Intézettel való együttműködésük révén hasznosulhatnak a betegellátásban.


Dr. Hunyady LászlóDr. Hunyady László, a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Molekuláris Élettudományi Intézetének igazgatója
Milyen szerepet töltött be a Molekuláris Élettudományi Intézet – korábbi nevén Enzimológiai Intézet – a magyar orvostudományi kutatásokban?

– Az intézet 1950-es megalapításakor a Biokémiai Intézet elnevezést kapta, és az első igazgató Szörényi Imre volt. Tőle vette át a tisztséget Straub F. Brunó, akinek a kezdeményezésére később megalakult a Szegedi Biológiai Kutatóközpont. Mivel ez utóbbi intézmény egyik egységét is Biokémiai Intézetnek nevezték, a mi intézetünk nevét Enzimológiai Inté­zetre változtatták. Ezt a nevet egészen két évvel ezelőttig megőriztük, minthogy azonban időközben a leg­különfélébb molekuláris orvostudo­mányi területeken kezdtünk kutatásokat, időszerűnek éreztük a név kiszélesítését, és ekkor választottuk a Molekuláris Élettudományi Intézet (MÉI) elnevezést. Bár enzimek az összes molekuláris biológiai folyamatban szerepet játszanak, a vizsgálataink már messze túlmutatnak az enzim­működés kutatásán. Az intézet történetében jelentős változást hozott az is, amikor tizenkét évvel ezelőtt a Karolina útról átköltöztünk a lágymányosi épületbe, ahol ma már a HUN-REN Természettudományi Kutató­központ részeként működünk.

Milyen kutatásokat folytatnak nap­jainkban az intézetben?

– Jelenleg a fő kutatási területünk a molekuláris onkológia. Több kutató­csoportunk is e területen végez kuta­tásokat, különböző kérdések felveté­sével. Vannak munkatársaink, akik a daganatok kialakulásának mechanizmusait kutatják, mások kifejezetten a daganatterápia optimalizálásával foglalkoznak. Kutatóink például olyan módszert dolgoztak ki, amelyek ré­vén betegspecifikusan lehet gyógyszert, illetve gyógyszerdózist választani. Vagyis az onkológia legkülönfélébb molekuláris kérdéseit vizsgál­juk. 

Együttműködést kezdeményez­tünk az Országos Onkológiai Intézet­tel, ahol nemzetközileg elismert klini­kai kutatások folynak. Több kutatócsoportunk is együttműködik velük, mivel a vizsgálataink számára teljesen új perspektívát biztosít az, hogy a segítségükkel az eredményeink a gyógyításban is hasznosulhatnak.

A folyamat projektekre bontva„A kutatástól a betegágyig”: a MÉI részvétele a gyógyszer-innováció folyamatában
Mely kutatásaikra a legbüszkébb?

– Jelentős eredményeket ért el pél­dául a Gyógyszerrezisztencia Kutatócsoport. Ők a daganatsejtek multidrog-rezisztenciáját okozó fehérjéket kutatják. Jól ismert probléma a rák­terápia során, hogy a tumorsejtek idővel ellenállóvá válhatnak a gyógyszerekre, így azok elvesztik a hatásukat. Szakács Gergely, a kutatócsoport vezetője, egyesült államokbeli kutatásai során felfedezte, hogy e rezisztencia kifejlesztésének egyik következménye, hogy a tumorsejtek más hatóanyagokra viszont érzékennyé válnak. Ez jelentős előrelépés a rákterápia szempontjából, és komoly perspektívát kínál a klinikai gyakorlatban is. Nem csoda, hogy a kutatócsoport tagjai több jelentős kutatási támogatást is elnyertek, például az Európai Kutatási Tanácstól, az ERC-től, illetve az MTA Lendület programjától. A kutatócsoport a felfedezett vegyületek szabadalmaztatása terén is rendkívül sikeres, és az eredményeik a jövőben új alapokra helyezhetik a rákterápiát. Ugyanez a kutatócsoport a gyógyult rákbetegek szervezetében visszamaradt nyugvó tumorsejteket is vizsgál­ja, amelyek később a rák kiújulását eredményezhetik. Mondanunk sem kell, hogy ezek végleges legyőzésének is életbe vágó jelentősége van a daganatos betegek számára.

Mivel foglalkoznak az intézet más kutatócsoportjai?

– Összesen tizenhat kutatócsoport dolgozik az intézetünkben. Fontos ki­emelnem legújabb kutatócsoportunkat, amelyet a Kanadából a Research Grant Hungary program támogatá­sával hazatelepülő Nagy András alapított. A Research Grant Hungary ál­tal biztosított pályázati lehetőség na­gyon komoly anyagi forrást biztosít a kutatásaikhoz. Nagy András a daganatellenes sejtterápia fejlesztésén fog dolgozni. A sejtterápia során olyan sejteket juttatunk a beteg szervezetébe, amelyek pótolják a genetikai hibák miatt kialakuló funkcióvesztést, de alkalmasak lehetnek személyre szabott, aktív immunizációs terápiára is. Csakhogy a sejtterápia sem mentes a problémáktól: a beültetett sejtek ráksejtekké alakulhatnak, vagy pedig megtámadja és elpusztítja őket a beteg immunrendszere. Nagy András már kidolgozta a megoldást e problémák kiküszöbölésére, és ezt fogja intézetünk részvételével továbbfejleszteni. 

Kutatócsoportjaink foglalkoznak a legsúlyosabb betegségek terápiájának optimalizálásával, őssejtkutatással, molekuláris genetikával és epigenetikával, illetve a genetikai hibajavítás zavarainak következményeivel is. 
Az intézetben a kísérletes kutatások mellett egyre nagyobb szerepük van a bioinformatikai módszerekkel történő kutatásoknak, például a molekulaszerkezet-meghatározás és az onkológiai biomarkerek kutatása terén. 
De van szülészet-nőgyó­gyászati területen kutató csoportunk is, a saját csoportom pedig molekulá­ris farmakológiai módszerekkel igyekszik javítani a gyógyszerek mellék­hatásprofilját.

Hogyan ünnepelték a hetvenöt éves évfordulót?

– Az évforduló kapcsán konferen­ci­át rendeztünk, amelyre olyan vendég elő­adókat hívtunk meg, akik mun­kás­sá­ga kapcsolódik az intézethez. 

ElnökségAz intézet jubileumi rendezvényének elnöksége (balról jobbra): dr. Buday László, a HUN-REN TTK főigazgatója, dr. Gulyás Balázs, a HUN-REN elnöke, dr. Karikó Katalin, dr. Hunyady László, a HUN-REN MÉI igazgatója, dr. Freund Tamás, az MTA elnöke

A meg­hívott kutatók előadásai mellett az intézetünk pályafutásuk közepén járó tagjai mutatták be a saját eredményeiket. Ezeknek a fiatal kutatóknak – a visszajelzések alapján – sikerült a hallgatóságot meggyőzniük arról, hogy az intézetünknek van jövője és perspektívája. Az intézetünk képes megtalálni a tudomány azon szegmenseit, ahol a kutatási eredményeink révén világviszonylatban is jelentős hatást fejthetünk ki. 

RésztvevőkA jubileumi rendezvény résztvevői

Az, hogy a meghívott neves külföldi előadók fontosnak tartották, hogy eljöjjenek, illetve fontosnak tartják a velünk való együttműködést, azt bizonyítja, hogy az intézetünk kiválóan beilleszkedett a nemzetközi kutatási hálózatokba.•

Címlapkép: HUN-REN TTK


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka