Amerika egyik legrettegettebb sorozatgyilkosa, aki saját be­vallása szerint 37 embert gyilkolt meg Kaliforniában, 1969-ban küldte első levelét a helyi sajtónak. Hogy a Zodiákusnak valójában hány áldozata volt, továbbra sem tudni, a rendőrség eddig hivatalosan ötöt azonosított. Az egyre bonyolultabban rejtjelezett levelekkel kommunikáló fantom egyik utolsó üzenete már 340 különböző karaktert tartalmazott, és több mint fél évszázadon keresztül nem sikerült megfejtenie senkinek a jelentését. Végül három kódtörő – David Oranchak, Sam Blake és Jarl Van Eycke – egy szoftver segítségével 2020-ban kísérletet tett a szimbólumok megfejtésére, és az FBI hivatalos közleménye szerint sikerrel is jártak. A San Francisco Chronicle című lapnak küldött pökhendi üzenet szerint a Zodiákus jól szórakozik a rendőrségen, és nem fél a haláltól sem, mert mint fogalmazott: „az visz a leghamarabb a paradicsomba, hiszen már van elég rabszolgám, akik nekem dolgoznak”. Tavaly ősszel már egy több mint negyven nyomozóból, újságíróból, illetve katonai hírszerzőből álló csoport azt állította, a pszichopata gyilkos egy Gary Francis Poste nevű férfi volt. A csapat éveken át tartó nyomozása során új törvényszéki bizonyítékokat és Poste sötétkamrájából előkerült fotókat vizsgált, amelyek összekötötték őt a gyilkosságokkal. Elmondásuk szerint az ügy kulcsát egyebek között az jelentette, hogy a Zodiákus által küldött kódolt üzenetek kiadták Poste nevét.

Az akusztikus ujjlenyomattól az írisztérképig

Az úgynevezett halott akták reaktiválása nem egyedi jelenség, a technológia fejlődésével ugyanis a nyomozóknak vagy éppen lelkes amatőröknek lehetőségük nyílik a bizonyítékok új szempontok alapján történő vizsgálatára. Az Egyesült Államokban egy hivatalos szervezet, a Vidocq Society foglalkozik az évtizedek óta megoldatlan ügyek fel­göngyölíté­sével, de a világ számos országában működnek hasonló központok. Munkájukat első­sorban a hatalmasat fejlődött DNS-azonosítás technológia segíti, melynek köszön­hetően a bűn­eseteknél ma már alig néhány tucat sejtből álló nyom is könnyítheti az elkövetők felderítését.

A hangfelismerési technológia is szintet lépett, ami azért is kiemelkedően fontos, mert hangunk egyedisége test­­felépí­tésünk jellegzetessé­geiből adódik. Napjainkban már egy speciális algoritmus révén a hang­­­azonosító rendszerek térképezik fel beszédünk karakterisz­tikus vonásait, és gyakorlatilag egy „akusztikus ujj­lenyomatot” hoznak létre. A technológiát alkalmazó bűn­üldöző szervek pedig egy erre a célra létesített adat­bázisban tárolják a referencia-hangmintákat, melyek egy-egy szótól akár rövidebb mondatokig terjedhetnek. A rögzített hangsor meg­bízhatósága természete­sen a minta hosszától függ. Az azonosítás során az eltárolt szöveget kell az adott személynek elismételnie, a hang­minták és a beszéd­dinamikai jellemzők, mint a sebesség vagy a hangsúly változásait aztán össze­hasonlítják az eredeti szöveggel. A legújabb hang­felismerő rendszerek azonban már nemcsak a mintaként rögzített szöveg, hanem korábban ismeretlen mondatok azonosí­tá­sára is képesek. A hang­­azonosítás gyakran kiszivárog­tatott telefon­beszélgetések, személyes eszme­cserék esetében kerül a közép­pontba, a szakértők ugyanis nemcsak a rossz minőségű hang­felvételt tudják érthetővé tenni, de azt is meg tudják állapítani, manipulált-e a felvétel, továbbá azt is, hogy ki az a személy, aki hallható.

Digitalizálják a gyanúsítottak kézírását is, így a grafikai sajátosságok ismeretében lehetővé válik az írás dinamikus jellemzőinek vizsgálata: az összehasonlításhoz speciális szoftverek és a megfelelő mintákat tartalmazó adatbázisok párosítására van szükség. És ha már kézírás, akkor a személyazonosításnál a kézfej, a tenyér meg az ujjak anatómiai sajátosságainak (méret és forma) digitalizálása is bevett gyakorlat lett. A napjainkban használatos kézgeometria-olvasó berendezések nagy hányada az úgynevezett 3D szkennelés elvén működik. Az azonosítás kiterjedhet egészen az ember kézfejében futó érhálózat mintázatára is, ugyanis az alapvető anatómiai hasonlóság ellenére még az egypetéjű ikrek értérképe sem egyezik meg.

Az érrendszerhez hasonló teljesen egyedi jegyeket mutat a szem szivárványhártyája. Az íriszazonosító rendszer leolvasója a szivárványhártya képét háromdimenziós digitalizált kontúrtérképpé alakítja, és ezt hasonlítják össze a későbbiekben az adat­bázisban tárolt adatokkal. Az írisztérkép alapján közel 400 különböző azonosításijellemző-vizsgálat elvégzésére képes a rendszer.

A technológia fejlődésének köszönhetően már a mozgásunk is alkalmas az azonosításra. A még fejlesztés alatt álló járásdinami­kai személyfelismerési módszer a járművek sebességét mérő rada­rokhoz hasonló elven működik, és az emberi test bizonyos viszonyítási pontjainak mozgását elemzi. Az összehasonlításhoz a személyek járását rögzítő, adatbankban tárolt felvételek szolgálnak.

Az ujjlenyomatunk pedig már nem csupán azonosításra alkalmas, miután az Intelligent Fingerprinting nevű spin-off cég egy olyan terméket fejlesztett ki, amely egyebek mellett kokain, metadon vagy kannabisz kimutatására képes egyetlen ujjlenyomatból. A műszer antitestekkel fedett arany nanorészecskékkel dolgozik, az antitestek kötődését a hozzájuk kapcsolt fluoreszkáló festék segít kimutatni. Korábban szinte lehetetlen volt bizonyítani, ha valaki drog befolyása alatt vezetett, mivel a tesztek nem voltak elég érzékenyek. Ezzel az eljárással még a metabolitok nanogrammnyi mennyisége is kimutatható.

A felsorolásból természetesen nem maradhatnak ki az arcfelismerő rendszerek sem, ezek közül a legfejlettebb struktúrát Kína építette ki. A kínaiak olyan alkalmazásprogramozási felületet (Application Programming Interface; API) – az API-k a szoftverfejlesztők munkáját hivatottak megkönnyíteni azzal, hogy hozzáférést biztosítanak egy adott szoftver vagy eszköz utasításkészletéhez – dolgoztak ki, hogy még az internetezők is a különböző felületeken a saját arcukkal azonosítják magukat. Az egyik leg­tekintélye­sebb internetes kereskedő­hálózat, az Alibaba dolgozói belépő­kártyájuk felmutatása helyett egyszerűen csak az arcukat fordítják a kamera felé; az egyik pekingi vasút­állomás kamera­rendszere pedig alkalmas az emberek arcának össze­hasonlítására a személyi igazolvány képével. Mindezek mellett a kínai rendőrség a Google Glasshez hasonló okos­szemüveggel rója az utcákat, és a szemüveg szárának meg­nyomásával fotót tudnak készíteni a gyanúsítot­tak­ról, majd a központi adat­bázis azonnal kidobja az adott személy nevét és lakcímét. A technológia előnye, hogy a térfigyelő kamerákkal ellentétben itt azonnali intézkedésre is sor kerülhet.

A térfigyelő rendszerek működtetésére Európában is egyre na­gyobb szükség van. Tizennyolc támadót azonosított az olasz rend­őrség és a milánói nyomozó ügyészség az idén szilveszter éjjel történt szexuális zaklatások – amelyeket bandába verődött külföldi származású fiatalok követtek el összesen kilenc nő ellen – ügyében. Az elkövetők ráncigálva, taszigálva hurcolták a tömeg közepére a kiszemelt áldozataikat, közben zaklatták, fogdosták és kirabolták őket. A bántalmazókat a térfigyelő kamerák felvételei, a szemtanúk és áldozatok vallomásai, valamint a közösségi oldalakon található be­számolók és fotók, videók átvizsgálása nyomán azonosították, és ehhez arc­felismerő szoftvereket is használtak.

Véd az okosotthon

A modern kriminalisztika egyik legnagyobb kihívását a bűnjelek, bizonyítékok biztosítása jelenti a tetthelyen. Erre kínál alternatívát a Canon és a Smart Tech újítása, mely a 3D szkennelés és a 3D nyomtatás közti szinergián alapul. A hagyományos fényképes megoldások nem tesznek lehetővé olyan részletes metrológiai méréseket, melyek képesek a mélység és egyéb tényezők figyelembe­vételére. Erre a célra jelent tökéletes megoldást a Smart Tech 3D szkennere, mellyel a tárgyakat 0,05 milliméter pontosságú, strukturált fény alkalmazásán alapuló, non-invazív módszerrel rögzítenek, és azokat 900 pont/mm² sűrűségű pontfelhőként jelenítik meg. Az így rögzített eredmények pontosan méretezhetők, archiválhatók, emellett vizuális modellek meg­alkotására is alkalmasak. A végeredmény nem más, mint egy, az eltéréseket megjelenítő színes térkép, amely pontosan ábrázolja például a szkennelt cipőtalp és a tárgyi bizonyíték közötti különbségeket. A Canon pedig a ColorJet Printing technológiát alkalmazó nyomtatókat fejlesztett ki, melyek össze­hasonlíthatat­lanul precízebb részletességet biztosítanak az olyan hagyományos módszerekhez képest, mint például a gipsz­öntés. A színes 3D-s nyomtatással meg lehetségessé válhat egy, az eltéréseket részletesen bemutató térkép elkészítése is.

Az okosotthon eszközei nemcsak a felhasználók kényelmét szolgálják, de egyben segíthetik a hatóságok munkáját is. A Google Nest eszközeivel rögzített felvételekhez kizárólag adatkérési igény után juthatnak a bűnüldöző szervek. Az egyik nyilvános­ságra hozott történet szerint hasznos információkhoz jutottak, ugyanis egy személyiség­lopással és csalással foglalkozó bűn­szervezetet a saját otthoni Nest kamera felvételei alapján fogtak el a rendőrök az Egyesült Államokban. És ha már okos­otthon: egy egyszerű okos mérőóra arra is képes, hogy egy áram­lopás időpontját megmutassa, hiszen – ismerve a korábbi fogyasztási szokásokat – azonnal megmutatja, mikor történt a meg­szokottól eltérő felhasználás.

A DNS-vizsgálatok nemcsak az elkövetők felkutatásában segíthetnek, hanem a hamisítások elleni küzdelemben is. A belgiumi Geelben fekvő Európai Bizottság Közös Kutató­központjában a legmodernebb technológiákkal elemzik a kontinensre kerülő fűszermintákat, és ez az egészségügyi kérdés mellett anyagi szempontok miatt is fontos, hiszen a távol-keleti fűszerek gyakran az aranynál is drágábbak. A fűszer genetikai térképe azonban egyértelműen megmutatja, vannak-e a vizsgált termékben idegen biológiai anyagok. Leggyakrabban olcsóbb növények vagy színezékek hozzáadásával csalnak, például előfordult már, hogy kurkuma helyett színezett paprikaport használtak.

Balek bűnözők

Megesik, hogy nem szükséges Scherlock Holmes-i magasságokba emelkedniük a nyomozóknak ahhoz, hogy bűnözőket tartóztassanak le. A sikerhez pusztán türelem kell, no meg egy könnyelműen kitett Facebook- vagy Instagram-poszt. Az ingatlan­spekuláció­ban érintett Dragoş Săvulescu román üzletembert például albán fotó­modell barátnője buktatta le, aki Mikonosz szigetén készült közös videójukkal örvendez­tette meg baráti körét, és… a helyi hatóságokat is.

Ám arra is van példa, hogy a szeretet ünnepe hozza a bajt az emberre, pláne, ha másfél év bujkálás után a szeretője meghitt közös karácsonyi fotót posztol a Facebookra. A gyilkos­ságért körözött P. Árpádnak a VII. kerületi búvóhelyén az ajándékok kibontásában végül néhány kommandós segédkezett teljesen fel­fegyverkezve, ráadásul a férfi másik barátnője is a fénykép láttán szembesült azzal, hogy 18 hónapja várt szerelme nem is olyan magányos.

A közösségi oldalak mellett hasonló veszélyforrást jelenthet egy egyszerű webes alkalmazás is: az olasz rendőrök idén januárban tartóztattak le egy húsz esztendeje szökésben lévő maffiózót, a 61 éves Gioacchino Gamminót, aki egy Madridhoz közeli városban élt hamis név alatt. A nyomozók a Google Maps alkalmazás Street View funkcióját ellenőrizve szúrtak ki teljesen véletlenül egy gyümölcs­árus előtt álldogáló férfit, aki nagyon hasonlított a szökésben lévő Gamminóra, aki a Stiddának nevezett szicíliai maffia­csoport tagja, és még 2002-ben szökött meg egy római börtönből. Egy évre rá, távol­létében életfogytig­lani börtönre ítélték egy korábban elkövetett gyilkosságért. A Street View-nak köszönhetően, nem kis késéssel, meg is kezdheti jogos büntetésének letöltését…•