<

Célkeresztben a nukleáris biztonság

Magyarország a fizikai védelmi „ranglistán” az élmezőnybe tartozik – állítja Petőfi Gábor. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főosztályvezetőjét az intézmény feladatairól, illetve a TSO szemináriumok jelentőségéről kérdeztük. A hivatal 2006 óta szervez szakmai konferenciát saját dolgozói, a társhatóságok, illetve azon intézmények számára, amelyekre folyamatosan támaszkodhat hatósági tevékenysége során.


Milyen kihívásokkal kellett szembenéznie az Országos Atomenergia Hivatalnak az előző esztendőben?

– Az OAH tevékenységének középpontjában az atomenergia alkalmazásának biztonsága áll. Ez a folyamatos tevékenység kiterjed a létesítményekre, a berendezésekre és a sugárforrásokra egyaránt. 2014-ben a már eddig is felügyelt létesítmények mellé újszerű fel­adatokat is kaptunk. A meglévő létesítmények felügyeletével kapcsolatos megbízások közül elsőként a paksi atomerőműben a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (vagy közismertebb nevén stresszteszt) intézkedési tervének felügyeletét érdemes kiemelni, de emellett ugyancsak komoly kihívásnak számított a 2. blokk üzemidő-hosszabbítási engedélyezése, a felkészülés a 15 hónapos kampányok bevezetésének engedélyezésére, valamint a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának létesítési és üzemeltetési engedélyének megújítása is. Az új feladatok közül kiemelkedik a radioaktívhulladék-tárolók felügyeletére való felkészülés, illetve kiadtuk az új paksi blokkal kapcsolatos első engedélyt is a telephely vizsgálatára.

A nukleáris védettség témában hol tartunk?

– A hazai létesítmények biztonsági mutatói megfelelőek, a bekövetkezett események száma nem objektív mérőszám ugyan, de a némileg csökkenő tendencia az engedélyesek és a hatóság tevékenységének minőségét mutatja. Ugyancsak elmondható, hogy a bekövetkezett események biztonsági súlya sem növekedett. Folyamatosan frissítjük a biztonsági követelményeket a nemzetközi és hazai tapasztalatok figyelembevételével. A nukleáris létesítmények és a radioaktívhulladék-tárolók esetében összesen 412 bizton­sági ellenőrzést hajtott végre a hivatal. Magyarország a fizikai védelmi „ranglistán” az élmezőnybe tartozik. Mindezt a kiváló eredménnyel zárult 2013-as nemzetközi misszió (Nemzetközi Fizikai Védelmi Tanácsadó Szolgálat; IPPAS – International Physical Protection Advisory Service) is megállapította. A színvonalat jelzi, hogy tavaly nálunk került sor a nukleáris védettségi kultúra gyakorlati kérdései témakörét vizsgáló regionális nemzetközi fórumra, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az OAH között kötött együttműködési megállapodás keretében a hazai képzési és kutatási potenciál nemzetközi hasznosítására hazánkban, az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban létesül egy Nukleáris Védettségi Oktató és Támogató Központ.

2014 júliusától az OAH felügyeli a radioaktív hulladékok biztonságos kezelését és elhelyezését. Mit jelent ez a gyakorlatban?

– Magyarországon két radioaktívhulladék-tároló üzemel, a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló Püspökszilágyon az intézményi (nem atomerőművi) hulladékok, valamint a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló Bátaapátiban az atomerőművi hulladékok számára. A hatósági felügyelet célja, hogy elősegítse a létesítmények biztonságos működését, ezzel is erősítve a környezet és a lakosság védelmét az ionizáló sugárzások káros hatásaival szemben. Ennek jogszabályi hátterét az atomtörvény megfelelő rendelkezései alapján az év első felében kidolgozott kormányrendeletben megjelent részletes követelmények biztosítják. A feladatátvételt követően hivatalunk megkezdte a heti gyakoriságú helyszíni ellenőrzéseket, bekérte a tárolók biztonságát megalapozó dokumentumokat, megkezdte a vonatkozó hatósági útmutatók kidolgozását, valamint a felkészülést a folyamatban lévő és tervezett átalakítások engedélyezésére.

Kikben merült fel először az úgynevezett TSO szemináriumok ötlete?

– Az OAH idén jubilál, hiszen a TSO szeminárium szervezésének ötlete először tíz évvel ezelőtt, 2006-ban merült fel. A szeminárium szervezése arra az alapvető igényre vezethető vissza, hogy az OAH Műszaki Megalapozó Tevékenységének eredményeit ezzel a meg­oldással nem csupán a hivatal falain belül tudjuk hasznosítani, hanem ilyen módon teret adunk a szakmának is a tapasztalatcserére, kérdések megfogalmazására, viták generálására. A szeminárium jóval több szakmai előadásoknál: rendszeres információszerzési lehetőség, amelyet a partnereink már minden évben várnak. A szakemberek kapcsolattartását is segíti, hogy egymás munkáit behatóbban megismerhetik és megvitathatják az aktuális szakmai kérdéseket. A TSO szeminárium az elmúlt években egy olyan szakmai platformmá nőtte ki magát, ahol a hatóság, az engedélyesek és a TSO szervezetek kötöttségek nélkül beszélik meg az atomenergia békés célú felhasználásának biztonságával, védettségével kapcsolatos aktuális kutatási eredményeket.

Milyen tematikával indult ez a sorozat? Milyen visszajelzései voltak a kezdeményezésnek?

– Az első időkben kizárólag nukleáris biztonsággal kapcsolatos előadások hangzottak el, később, 2010-től azonban már csatlakoztak a fizikai védelemmel, biztosítéki rendszerrel, nukleáris anyagok nyilvántartásával kapcsolatos témák is. Az elmúlt években már két szemináriumi szekciót kellett tartani a témák számossága miatt, de ezek alapján szétválasztva: a szeminárium egyik napja megmaradt a nukleáris biztonsági témáknak, a védettséggel, a baleset-elhárítással kapcsolatos kutatások pedig a második körben kerülnek terítékre.

A TSO szemináriumokon létrejövő párbeszédnek és közös gondol­kozásnak milyen kézzelfogható eredményei voltak már eddig?

– Általában nehezen érhető tetten kézzel fogható eredmény, hiszen a cél is inkább a szakmai tájékoztatás. Ugyanakkor egy-egy új téma felvetése vagy egy adott kutatás folytatási irányának meghatározása egyértelműen a szeminárium eredményei közé tartozik. Nem utolsósorban szakmai vitákra is sor kerül, ami az eredmények értelmezését és terjesztését is hangsúlyosabbá teszi.

Jelenleg mekkora a TSO partnerek száma?

– Az OAH TSO partnereinek száma jelenleg több tucatra rúg, azonban a kiemelt partnereink, akikkel külön keretszerződést is kötöttünk, már egy korlátozottabb kört jelent. Gyakorlatilag a területen vezető szerepet betöltő hazai intézményekről van szó: az MTA Energiatudományi Kutatóközpont mellett itt található a Nukleáris Biztonsági Kutatóintézet Kft., a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete, a Pöyry Erőterv Zrt., az Országos Fréderic Joliot Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, a VEIKI Energia + Kft., valamint a SOM System Kft.

Idén milyen szempontok alapján válogatták ki az előadásokat? A program legérdekesebb előadásai melyek lehetnek majd?

– Gyakorlatilag egész évben zajlik az előadások gyűjtése, szem előtt tartva a konferencia érdekeit és értékeit. A válogatás szempontja az érdekesség, aktualitás, újdonság és persze az, hogy 12-15 percben érdemes legyen róluk beszélni. Központi témává váltak idén az új blokkok felügyeleti kérdései, például a leendő reaktor nukleáris biztonsági, vegyészeti vagy éppen fűtőelem témakörét vizsgálják a kapcsolódó témák. A meglévő blokkok esetén az üzemidő-hosszabbításhoz kapcsolódó számításokról, aktuális átalakítások biztonsági értékeléséről, illetve a stressztesztek eredménye okán elvégzett ellenőrző elemzésekről esik szó. A nukleáris anyagok detektálásának finomítására irányul a második szekció témáinak egyik fele, míg a másik a baleset-elhárításra koncentrál.

Mi szerepel az OAH 2015-ös kiemelt feladatai között?

– Egyértelmű, hogy az új blokkokhoz kapcsolódó feladatok, így a kutatási témák száma is nő. Bár még nem eldöntött kérdé­sekről van szó, de meg kell kezdeni a felkészülést egy európai uniós szintű kutatási programban tervezett fűtőelem-vizsgáló labor és egy potenciális hazai kiégettüzemanyag-tároló létesítésének engedélyezésére. Óriási feladat lesz a sugárvédelem hatósági felügyeletének átvétele 2016 elejétől, amelyre már gőzerővel folyik a felkészülés. Ugyanakkor le kell szögezni, hogy a legfontosabb feladat a meglévő létesítmények és alkalmazások biztonságának fenntartása, mert ezek jelentik napjainkban a kockázatot. Az idei év kihívásai, köztük a kutatási feladatok is voltaképpen ezekre fűzhetők fel.•

 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020
Címkék

Innotéka