A dél-koreai minta
„A Koreai Köztársaság hazánk harmadik legfontosabb üzleti partnere Ázsiában, az elmúlt tíz évben 7,5-szeresére nőtt a távol-keleti országba irányuló magyar export, a kétoldalú kereskedelem volumene pedig megkétszereződött” – hangsúlyozta megnyitó beszédében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki azt is elmondta, hogy Magyarország az egykori szocialista blokk országai közül elsőként létesített diplomáciai kapcsolatokat Dél-Koreával 1989-ben. Mint fogalmazott, hazánk 2014-ben elért 3,6 százalékos gazdasági növekedéséhez a jelen lévő koreai vállalatok nagymértékben hozzájárultak. Az elmúlt években kétmilliárd dollárnyi tőke érkezett az ázsiai országból, és a koreai cégek közel 23 ezer embernek adnak munkát hazánkban.

Az idei adatok szerint a két ország közötti viszony egyre szorosabb: 2015 első hónapjában a magyar–dél-koreai kereskedelmi forgalom tovább erősödött. A teljes áruforgalom 48 százalékkal növekedett, így közel 150 millió dollárt tett ki. A miniszter szerint a kis- és közepes vállalkozásokat kell a magyar–koreai gazdasági együttműködés középpontjába helyezni, és a távol-keleti országnak fontos szerepe lehet abban, hogy a jelenlegi négyszeresére növeljük az exportképes magyar kis- és közepes vállalkozások számát.
Te Hi Vu, a Koreai Köztársaság Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztériumának államtitkára úgy fogalmazott, hogy a jövőbeli együttműködés egyik fő iránya az ipari technológia lehet, ezen belül a gyógyszeripar és a biotechnológia, másfelől az infrastruktúra-fejlesztés. A politikus kitért arra is, hogy Magyarország – földrajzi fekvéséből adódóan – központi szerepet tölthet be a koreai cégek EU-piacra való jutásában. Helyzetünket tovább erősítheti az Európai Unió és Dél-Korea közötti szabadkereskedelmi megállapodás is.
A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatoknak komoly hagyományai vannak, a koreai gazdaság pedig mintául szolgálhat hazánk számára. Minderről már Pálinkás József beszélt a magyar–koreai technológiai üzleti fórumon. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke rámutatott arra is, hogy egyre intenzívebb az együttműködés a két ország kutatói, fejlesztői között azóta, hogy 2010-ben a koreai–magyar közös kutatólaboratóriumok létrehozásával Korea Magyarországon kezdte el kiépíteni tudományos kutatásainak európai hídfőállását. Mint folytatta, a hivatal katalizátora kíván lenni annak a folyamatnak, hogy az innovációs lánc valamennyi szereplőjével értékteremtő fejlesztési és innovációs programokban alakuljon ki együttműködés. Ezt erősítendő, az NKFIH még az idén meghirdeti bilaterális TéT pályázatát, mely a két ország közötti kutatócseréket támogatja. „A hivatal által koordinált, az idei évben hazai pályázati forrással is megerősített EUREKA, illetve Eurostars programok ugyancsak kiváló lehetőséget teremtenek a magyar–koreai együttműködések ösztönzésére, közös innovatív projektek elindítására” – jegyezte meg Pálinkás József.
A megnyitó után a két ország képviselői előadásaikban terveket mutattak be arról, hogyan fejleszthető tovább az együttműködés a technológia, a befektetések és a kereskedelem területén. A delegációban részt vevő koreai cégek határozott együttműködési szándékot mutattak elsősorban a technológiai és gyógyászati termékek piacán. Hét cég IT alkalmazás, műanyag és ipari termékek forgalmazásában érdekelt, további négy vállalat pedig az orvosi kamerák és a fogászat területén tevékenykedik. A húsz koreai cég között voltak kozmetikai cikkeket, ipari szelepeket és autóalkatrészeket gyártó vállalatok is. A KOTRA (Korea Trade-Investment Promotion Agency) budapesti irodája jelenleg hét céget támogat abban, hogy megfelelő befektetési tervet készítsenek különböző gyártóegységek létrehozására Magyarországon.•