Hetedszer rendezték meg a TSO sze­mináriumot. Mikor és miért kezdődött ez a sorozat?
– Az Országos Atomenergia Hivatal már hosszú ideje – a kilencvenes évek vége óta – tudatosan építi a műszaki támogató, az angol elnevezés (Technical Support Organizations) nyomán a szakmában röviden csak TSO partnereknek hívott intézmények körét. E kitartó munka eredményeként mára kialakult egy olyan széles TSO kör, amelyre az OAH bátran tud támaszkodni műszaki hatósági feladatainak végzése során. TSO-ink a területeiken vezető, sok esetben nemzetközileg is elismert intézmények tapasztalt szakembergárdával és kutatópotenciállal.
Kutatási eredményeikről, valamint az OAH finanszírozásával megvalósult, a nukleáris biztonsági, védettségi, biztosítéki környezetet megalapozó, fejlesztő projektekről a TSO partnerek rendszeresen, az évente megtartott szemináriumokon számolnak be. Ez a sorozat 2006-ban indult el, mert megfogalmazódott az igény a szorosabb kapcsolatra az OAH szakértői és a kutatók között, valamint szerettük volna, hogy kollégáink még jobban megismerjék az OAH műszaki megalapozó tevékenységének eredményeit.

Reaktortartály főosztósík VEM modell – Pálfi Tamás (Veiki Energia Kft.)
Szilárdsági számítások felülülvizsgálata című előadásának egyik illusztrációja

Milyen eredményeket hozott az első hat szeminárium?
– A szemináriumok a kezdetektől egyértelműen sikeresek voltak, hiszen régóta égető hiányt pótoltak: nevezetesen a szakmai információk megosztását, párbeszédek megindítását, amelyek aztán további hasznos témajavaslatokat, ötleteket eredményeztek. A rendezvény tematikája eleinte csak az OAH hatósági területeinek egyik felére, a nukleáris biztonságra korlátozódott. A szimpózium azonban hamar kiterjedt a létesítmények rossz szándékú cselekményekkel szembeni védettségével, valamint a nukleáris fegyverek elterjedésével szembeni biztosítékokkal kapcsolatos területekre. A TSO szemináriumok olyannyira eredményesek voltak, hogy a témák száma általában a kutatási területek szerint elválasztva többnapos rendezvényeket indokol. Az OAH közelmúltban végrehajtott szervezeti átalakítása egyébként a szemináriumok szervezését is egységesebbé tette. A szemináriumok és elsősorban az ott bemutatott kutatási projektek eredménye tükröződik vissza az atomenergia felhasználásának kereteket szabó jogszabályi környezet közelmúltban történt felülvizsgálatában, az alkalmazás biztonságának felügyeletét elősegítő módszerek fejlesztésében, de az ezen a területen nemzetközi sikereket arató kutatóintézmények reputációja is fontos számunkra.

Az idei áprilisi rendezvényen a legújabb kutatás-fejlesztési projektek és együttműködések eredményeit mutatták be olyan területeken, mint az üzemeltetés biztonsága, a nukleáris baleseti helyzetek elemzése, a szilárdsági számítások és anyagvizsgálatok témaköre. Négy szekcióban összesen 14 előadásra került sor a létesítmények üzemeltetése és nukleáris baleseti helyzetek elemzéseinek eredményeiről, valamint a nukleáris biztonságra vonatkozó szabályozások témakörében. Miért éppen ezeket választották?
– Alapvetően azt a rendező elvet követjük, hogy azokat az előadásokat válogatjuk össze, amelyek az adott évben akár műszaki, akár egyéb szempontból a legérdekesebbek, legizgalmasabbak voltak. Ezen belül elsősorban arra törekedtünk, hogy szót kapjanak azok a területek, amelyek a legszorosabban kapcsolódnak a nukleáris létesítmények biztonsági szabályozásához, engedélyezéséhez, ellenőrzéséhez. A kérdésben felsorolt területek kivétel nélkül ide tartoznak. Ezen túlmenően kértük partnereinket: ha hosszabb távú koncepcióhoz kötődő feladataik voltak, mutassák be, milyen eredményekre jutottak kutatásaik során. A koncepciók nagyon fontos helyet foglalnak el TSO tevékenységünkben, ezért megjelenésüket a szemináriumon megkülönböztetett figyelemmel kísérjük.

A szeminárium második, májusi részében a nukleáris fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos kutatási eredményekről volt szó. Mi a tennivalója ezen a téren egy olyan országnak, amely nem rendelkezik nukleáris fegyverrel?
– Az ionizáló sugárzást kibocsátó radioaktív anyagok és az önfenntartó, nukleáris láncreakcióra képes vagy képessé tehető anyagok biztonságos alkalmazását szigorú hatósági rendszer felügyeli. A nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló atomsorompó-szerződés végrehajtásának biztosítékaként hazánk is nemzetközi ellenőrzés alá helyezte nukleáris tevékenységét. A Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségek teljesítésére az OAH országos nyilvántartási rendszert működtet, amely szorosan kapcsolódik a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Euratom biztosítéki ellenőrzési rendszeréhez. A hivatal a helyi nyilvántartások adatait, a hazai anyagmérleg-körzetek készletváltozási, anyagmérleg-, illetve leltárjelentéseit ellenőrzi, feldolgozza, majd továbbítja a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek és az Euratomnak. Az OAH szakemberei rendszeres helyszíni ellenőrzéseket tartanak, és részt vesznek a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az Euratom tisztviselői által hazánkban végzett helyszíni ellenőrzéseken. Mint látható, a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országoknak is szigorú ellenőrzéseknek kell alávetniük magukat, hogy a nemzetközi egyezményeknek megfeleljenek.

A hőmérséklet alapján kiszínezett ZÜHR (zóna üzemzavari hűtőrendszer) vezetékekből érkező nyomvonalak (Megjelenített nyomvonalak mutatják a ZÜHR folyadék útját. A nagyobb forgalmú 4. hurokban a hideg víz csak a ZÜHR befecskendezés fölötti kanyarig áramlik vissza. A 3. hurokban lényegesen nagyobb a visszaáramlás. A hideg folyadék a gyűrűkamrába érve lefele indul, a lyukacsos dobot elérve csak részben lép be az alsó keverőtérbe, másik része két oldalról megkerülve azt a tartály túloldalán visszaáramlik a gyűrű­kamrába, cirkulációs kört hozva létre.) Farkas István (MTA EK) A FLUENT CFD kód validálása című előadásának egyik illusztrációja

A fukusimai reaktorbaleset után elvégzett OECD NEA felmérést a hazai nukleárisbaleset-elhárítási rendszer fejlesztése céljából is értékelték. Mire jutottak?
– A baleset utáni hetekben készített felmérés arra vonatkozott, hogy melyik OECD ország milyen intézkedéseket vezetett be a lakosság védelme érdekében. Mivel a válaszadó országok nem voltak közvetlenül érintve a balesetben (Japán értelemszerűen nem válaszolt), a kérdőív nem a közvetlen, hanem inkább a közvetett intézkedésekre összpontosított. Ilyenek voltak a lakosság tájékoztatása, az importtermékek ellenőrzése, a határokon felállított mérőpontok vagy a Japánban tartózkodó, illetve oda utazó külföldi állampolgároknak tanácsolt magatartási szabályok. A kérdőív kiértékelése elsősorban azt a célt szolgálta, hogy felmérjük, más országok hogyan reagáltak, és ezek alapján kiegészítésre szorul-e az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Terv. Összességében elmondhatjuk, hogy intézkedéseink összhangban voltak a többi országéval, de a meghozatalukhoz vezető mechanizmusainkat fejlesztenünk kell. Ez ügyben egyébként az első lépéseket már meg is tettük.

Az egyes országok gyakorlatát is elemezték a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, az üzemanyagciklus lezárásának és a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozása kapcsán. Pakson húsz év múlva jelent feladatot a nukleáris létesítmény leszerelése. Tudjuk, mit teszünk majd két évtized múlva?
– Jelenleg két feladat is látszik ezen a téren: egyrészt meg kell oldani a kiégett fűtő­elemek, valamint a kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladékok tárolását, másrészt pedig – ezzel szoros összefüggésben – le kell szerelni a véglegesen leállítandó atomerőművi blokkokat. Ez is elsősorban arról szól, hogy az üzem közben felaktiválódott berendezéseket, csővezetékeket – amelyek biztonságosan eltávolíthatóak – el kell távolítani az erőműből, és hulladéktárolóban kell elhelyezni. Azokat a berendezéseket, amelyeket nem lehet eltávolítani az erőműből, meghatározott ideig őrizni kell a létesítményen belül. Ezek a munkálatok várhatóan nagyon sokba fognak kerülni, éppen ezért a törvényalkotó már idejekorán gondoskodott arról, hogy a szükséges pénz a megfelelő időben rendelkezésre álljon. A Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba befizetett összeget a Magyar Államkincstár egy elkülönített számláján kezelik. Az ide befolyó pénz a leszerelésen és a kiégett üzemanyagok elhelyezésén kívül más célra nem használható fel, ez a garancia a fenti feladatok teljesítésének pénzügyi fedezetére.

Szó esett sugárvédelmi kutatások közép- és hosszú távú stratégiájának kidolgozásáról is. Újat kell alkotni, vagy elég a meglévőt korszerűsíteni?
– A kutatási stratégiákat időről időre felül kell vizsgálni, és adott esetben módosítani vagy újat alkotni a társadalmi elvárásoknak és a tudomány legújabb eredményeinek megfelelően. A fukusimai baleset tapasztalatai egyébként ebben is jelentős változást hoznak majd. Noha a jelenlegi felülvizsgálat még nem erről szólt, még meg kell várni, hogy a nemzetközi szabványok megváltozzanak, mert azok alkalmazása kötelező hazánkban. A szemináriumon bemutatott kutatási stratégia célkitűzései változatlanok.•