Akadémiai felmérés a magyar kutatókról
Novemberben mutatták be A magyarországi és az országhoz kötődő kutatók helyzete című felmérés legfontosabb eredményeit. A válaszok alapján a 40 év alatti kutatók alig 21 százaléka gondolja azt, hogy a kutatói életpályamodell kiszámítható. A válaszadók kétharmada (66%) szerint a hazai pályázati rendszer sem kiszámítható. A kutatók nagyobb része (57%) nem érzi magát társadalmilag megbecsültnek. A női kutatók csaknem fele (48%) hátrányos megkülönböztetést érzékelt a munkája során. Ugyanakkor a kutatók többsége jó munkahelyi légkörről számolt be, megfelelő önállósággal és alapvetően korrekt, szakmai bírálati gyakorlattal. A tudományos pálya elhagyásának gondolata az érintettek felében, a 40 év alattiak közel kétharmadában felmerült. A külföldre költözés indokai elsősorban a jobb munkafeltételek, másodsorban anyagi és családi okok voltak. A külföldön élők – a határon túli magyarokat itt nem számítva – 64,6 százaléka nem tervezi a hazaköltözést.
Azokban az esetleírásokban megjelenő és ismétlődő témák, amelyekben a kutatók beszámoltak arról, miért érezték, hogy hátrányos helyzetbe kerültek, mert nők (az említett témák aránya azon nők között, akik válaszoltak a kérdésre). (Ábra: MTA)
„A kutatás eredménye egy pillanatfelvétel. Egy átfogó kép arról, hogyan érzik magukat ma a kutatók, milyen kihívásokkal, problémákkal néznek szembe, és hol látják a fejlődés lehetőségét” – jelentette ki a felmérés akadémiai bemutatóján Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki szerint Magyarországon eddig nem vizsgálták a kutatók mentális egészséget, főleg nem reprezentatív mintán. Az elnök elmondta, hogy a felmérés eredményeiből a következtetéseket az MTA igyekszik levonni. Azonban a felmérés akkor válik igazán hasznossá, ha ezt mások is megteszik. Ezért arra biztatta a magyar tudományos intézményeket, kutatóhelyeket, egyetemeket, a legkülönbözőbb helyeken működő kutatócsoportokat, hogy saját szempontjaik alapján elemezzék az eredményeket, és ha tudják, használják fel azokat.
A felmérés alapján korosztályok és tudományterületek szerint jelentősen eltér a tudományos aktivitás. Az életkort tekintve a 30 év alattiaknak jelent meg a legkevesebb folyóiratcikkük az elmúlt öt évben – ami nem meglepő, mivel még a tudományos pályájuk elején járnak –, azonban legnagyobb arányban ők publikálnak nemzetközi és Q1-es folyóiratokban. A tudományterületeket nézve az élet- és természettudományok terén a folyóiratcikk a domináns publikációs forma, a bölcsészet- és társadalomtudományok területén a szerkesztett kötetben megjelent írás és a monográfia a jellemző.
Az MTA általános tevékenységének és megszólalásainak megítélése közepes, de inkább pozitív. Az Akadémia programjai közül a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjprogramot értékelték a legfontosabbnak a kutatók. A Lendület Program különösen a fiatal, 45 év alattiaknak meghatározó. Az Akadémia testületei közül a köztestület működését érte a legtöbb kritika, és az MTA Doktori Tanács munkáját értékelték a legpozitívabban.•
Címlapkép: MTA
