Prof. dr. Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora.

Az Űrlabor vezetésével elindult Ma­gyarország első New Space Eco­nomy (Új Világűr-gazdaság) kurzusa. Mi a tantárgy célja?

– A New Space Economy kurzus célja, hogy átfogó, gyakorlati képet adjon a hallgatóknak az új űripar gazdasá­gáról: az üzleti modellekről, a techno­lógiai trendekről, az infrastruktúrák­ról (távközlési műholdak, földmegfi­gye­lés, in-space gyártás), valamint a befektetési és karrierlehetőségek­ről. A jövő tavasszal is induló kurzussal szeretnénk megmutatni, hogy az űr ma már „nemcsak” tudományos kérdés, hanem egy dinamikusan növekvő iparág, amely szinte minden ágazat­ra – a telekommunikációtól az agrá­riumon át a pénzügyekig – hat. A kurzus célja az is, hogy a hallgatók megértsék: akár mérnöki, akár informati­kai, akár gazdasági háttérrel érkez­nek, az űrgazdaságban mindenkinek juthat szerep, és hogy a New Space szemlélet – gyors iteráció, vállalkozói gondolkodás, felelős és fenntart­ható működés – a saját pályájukon is alkalmazható.

Milyen előképzettséggel jelentkezhetnek a hallgatók New Space Economy kurzusra? Terveznek-e további képzési programokat?

– A tantárgyat kifejezetten úgy alakítottuk ki, hogy bármely kar hallgatója felvehesse, szakterületi megkö­tés nélkül. Nem szükséges speciális űrtechnikai vagy köz­gazdasági előképzettség; elegendő az általános érdek­lődés a technológiai innováció, az űripar és az üzlet iránt. A kurzus be­vezető szintről indul, és interdiszciplináris megközelítésben építkezik, így mérnök, informatikus, közgazdász vagy akár orvostechnológiai háttérrel ér­­ke­ző hallgatók is azonos eséllyel tud­nak bekapcsolódni. Célunk, hogy a teljes egyetemet – és hosszabb tá­von a régiót – felkészítsük az új űrgazda­ság­ba való bekapcsolódásra, az abban megvalósuló hatékony és eredményes részvételre. A kurzust a jövőben tovább szélesítjük, specializációvá és szakiránnyá fejlesztjük, hosszabb távon pedig egy külön szak elindítása is szerepel a terveink között – ez már együttműködésben az Európai Űr­ügynökség alá tartozó European Centre for Space Economy and Com­merce (ECSECO) intézménnyel. A területen pedig saját kutatócsoportot hozunk létre, ami amellett, hogy felteszi egyetemünket az űrgazdasági kutatások­kal és képzésekkel foglal­kozó akadémiai szervezetek globális térképére, a kormány és az ipar számára is egyfajta think tankként kíván majd szolgálni, támogatva az elem­zést, a stratégiaalkotást és az iparfejlesztést.

Diáktalálkozó Kapu Tiborral és Cserényi Gyulával az Óbudai Egyetemen.

További célunk, hogy az űrtemati­­kát képzéseink minden szintjén láthatóvá és elérhetővé tegyük. A Space Lab középtávú tervei között szere­pel új tárgyak és specializá­ciók indí­tása BSc, MSc és doktori szinten, to­­vábbá rövid, célzott továbbképzé­sek és executive programok a már iparban dolgozó szakemberek számára. Dolgozunk azon is, hogy a Space Lab köré szerve­ződő hallgatói projekte­ket – CanSat, rover, cubesat, suborbitális rakéta, űr­ruha- és űrállomás-kutatások – egyre inkább beépítsük a tantervekbe, és ehhez figyelembe vesszük ipari part­ne­reink igényeit is.

A Space Lab segíti-e, és ha igen, hogyan a kapcsolatépítést az űr­ipar vezető szereplőivel?

– Igen, ez az egyik legfontosabb funkciója. A Space Lab nemzetközi Tanácsadó Testületében olyan világszinten meghatározó szereplők ülnek, mint Raphael Röttgen (E2MC Ventures, Svájc), Jeffrey Manber (Voyager Technologies, USA) és Emeline Paat-Dahlstrom (SpaceBase, Új-Zéland). Ezenfelül a Voyager Technologiesszel straté­giai együttműködési megállapodást is kötöttünk, csatlakoztunk a Global Space Enablers Networkhöz, beléptünk az International Astronautical Federationbe, és aktívan részt veszünk ESA-projektekben, a többi között egy földmegfigyelési okta­tási tender nyerteseként. A Space Lab kutatási és oktatási területeken horizontális koordinációs szerepet tölt be: összehozza az egyetemi és STEM-es hallgatókat, kutatókat, befektetőket, startupokat és ipari vállalatokat – legyen szó vendégelőadásokról, közös kutatásról vagy inkubációról.

Prof. dr. Kozlovszky Miklós, a SpaceLab vezetőjének előadása az idei Space Day rendezvényen.

Mik a Space Lab távlati tervei?

– Középtávon az a célunk, hogy az Óbudai Egyetem a kelet-közép-euró­pai régió egyik vezető egyetemévé váljon az űrkutatás területén. Ennek része, hogy felskálázzuk a hallgatói tevékenységeket (roverek, cubesatok, rakétaprojektek, biomedikai és ISRU-kísérletek), erősítjük a kutatást olyan területeken, mint az űridőjárás, a fenntarthatóság és űrgazdaság, az űrruhák, robotika és kiberbiztonság, továbbá nemzetközileg elismert professzoro­kat vonzunk az egyetemre. Tervünk, hogy egyre több projekt kapjon hozzáférést pályázati és kockázati tőkéhez (Initium Venture Labs, Obuda Uni Venture Capital), és szorosabb part­nerséget építünk az ESA Φ-lab hálóza­tával, az ESA BIC-ekkel, valamint a fent már említett cégekkel és szerve­ze­tekkel. Végső ambíciónk, hogy a Space Lab révén az Óbudai Egyetem a kelet-közép-európai régió top 5 űrkutatási profilú egyeteme közé kerüljön.

Milyen szerepet vállal az Óbudai Egyetem a magyar űrprogramban?

– Az Óbudai Egyetem ma már a magyar űrprogram egyik meghatározó sze­replője. Az egyetem – és ezen belül a Space Lab – részt vesz a HUNOR-prog­ram irányító testületében, ami stratégiai pozíciót jelent az emberes magyar küldetés szakmai megalapo­zá­sá­ban. Kapu Tibor és Cserényi Gyu­la többször is megfordultak nálunk a kiképzésük során és azt követően is. A magyar űrprogramon túl, 2024 augusztusában köz­reműköd­tünk a WREN cubesat pályá­ra állítá­sában, magyar műholdas fej­leszté­sekkel erősítve az ország űr­tech­no­ló­giai láb­nyomát. Idén nyáron pedig kezdeményezésünkre jött létre a Hunga­rian Space Lab Network, továbbá társ­szervezői voltunk az ESA 50. évfordulós balatonfüredi eseményének.

Az Óbudai Egyetem novemberben ismét megrendezte kiemelt űr­kutatási szakmai napját, az OE Space Day-t, amely hagyományteremtő módon lassanként a ha­zai űrkutatás és az akadémiai szfé­ra egyik fontos találkozópontjává válik. Mi volt az idei program, és azon belül a főbb témák?

– Az őszi OE Space Day középpontjában a frissen megalakult Hunga­­rian Space Lab Network (HSLN) állt: a hálózat tagintézményei eseményünkön bemutathatták kutatási port­fólió­jukat, eredményeiket és jövőbeli űrmissziós terveiket.

Az Egyetemen tartott Space Day rendezvény idén novemberben.

A program három tematikus szekcióban mutatta be a magyar egyetemek és kutató­intézetek űrkutatási tevékenysége­it, a konkrét missziók­hoz kapcsolódó tudástranszfert, valamint a képzési és jövőbeli projektlehetőségeket. Kiemelt programelem volt a HUNOR-program, a UNISPACE és a Student SpaceLab Network bemutatása. A kávészünetek és networking blokkok so­rán a hallgatók, kutatók, ipari sze­rep­lők és kor­mányzati partnerek sze­mé­lye­sen is tudtak kapcsolatot építeni – ez teszi az OE Space Day-t a magyar űrszektor egyik kiemelt programjává, és az egyetemi innovációs ökoszisztéma zászlós­hajó rendezvényévé.•

Címlapkép: ÓE