A keringő laboratórium fedélzetén lévő kupola ablakából fényképezte Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomást. (Kép: Axiom Space)

Kapu Tibor Magyarországon a második, a világon a 636. űrhajós. Mit jelent ez a számunkra?

– Fiatalok tízezreinek jelent óriási motivációt, hiszen kevesebb mint hétszáz ember járt idáig az űrben, nem számítva a rövidke űrugrások résztvevőit. Hogy ennek milyen hatása van a társadalomra? A két űrhajósunk, Tibor és Cserényi Gyula járják az országot, iskolákat, egyetemeket látogatnak meg, rengeteg meghívást kapnak, óriási az érdeklődés a fiatalok körében. Jelen­tős növekedést tapasztalunk például a UniSpace programba, illetve a felsőoktatási intézményekben az űrmérnök szakirányra, valamint űrrel kapcsolatos egyéb témákra jelentkezők számában.

A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) 31 ország mintegy 60 kísérletét végezték el az Ax-4-küldetés tagjai, ebből 25-öt Kapu Tibor. Pár hónap távlatából milyen tudományos jelentőséget tulajdonít ennek az űrutazásnak?

– A NASA és az Axiom Space közös szervezésében indí­tott missziók közül ennek a negyediknek volt a legmaga­sabb tudományos értéke, Kapu Tibor pedig a legtöbb kí­sérletet hajtotta végre, amivel kiváltotta az űrhajós társak és a NASA elismerését. Ilyen volt például, amikor a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Morfológia és Geometriai Modellezés Tanszék Morfodinamika Kutatócsoportja által 2024-ben felfedezett lágy cellákat hozott létre víztestek formájában. A Scientific American tudományos magazin beszámolt a „lágy cel­lák” matematikai felfedezéséről, melynek az elméleti fizi­kai jelentősége olyan nagy, hogy az Oxfordi Egyetem is felfigyelt rá. Az is sokat elárul, hogy tíz tudományág volt érintett az ISS fedélzetén mikrogravitációs környezetben elvégzett 25 kísérletben, amiből 11 élettani, gyógyszerészeti vizsgálatokhoz kötődött. Büszke vagyok rá, hogy az összes nagy tudományegyetemünk részt vett a programban, de a kis cégek is kaptak lehetőséget, ugyanis felhívást, úgynevezett open callt tettünk közzé, amire 2023. december 31-éig bárki elküldhette a kísérletjavaslatát.

Hogyan dőlt el, hogy melyik kísérletet lehet felvinni a Nemzetközi Űrállomásra?

– A szakma elismert képviselőiből álló Űrkutatási Tudományos Tanács, valamint a HUN-REN kutatói az Európai Űrügynökséggel és az amerikai partnereinkkel közösen segítettek a megfelelő kísérletek kiválasztásában. Időközben a HUNOR-csapat is komoly tapasztalatra tett szert a kiválasztási folyamatban. Dr. Nagy Balázs matematikus és dr. Balázs Boldizsár fizikus nevét szeretném megemlíteni, akik mára komoly szaktekintélyekké váltak, és tudásukkal a HUNOR-teamet gazdagítják. Az Axiom-4-küldetés végén indult el a Hungarian Spacelab Network kezdeményezés az Óbudai Egyetem vezetésével. Ehhez csatlakoztak azok az egyetemek, amelyek jelentős energiát fektettek az űrprogramba, és a továbbiakban is részt kívánnak venni a tudományos munkában, hozzájárulva ezzel a hazai űrkutatás összehangolt fejlesztéséhez.

Kapu Tibor, miközben a mikrogravitációs élethez alkalmazkodik a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. (Kép: Axiom Space)

A kutatóűrhajósok inspirálják a fiatalokat, de milyen jövő vár Kapu Tiborra és majd Cserényi Gyulára a repülését követően? Részt vehetnek további nemzetközi űregyüttműködésekben?

– A HUNOR-program munkatársaiként rengeteg felada­tuk van, ami olyan sikeres volt nemcsak tudományos, hanem innovatív és gazdasági szempontból is, hogy Szij­jártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pár hete Washingtonban bejelentette a program folytatását.

Cserényi Gyula tehát repülni fog. Mikor kezdődik, és mi áll majd a következő magyar űrhajós felkészítésének a középpontjában?

– A program részletes tárgyalása még előttünk áll. Cse­rényi Gyula általános kiképzése már megtörtént, a küldetés specifikus felkészítése azonban még így is hónapokig fog tartani. Sok minden játszik szerepet abban, hogy a misszió mikor indul, és mi lesz a következő magyar űrhajós feladata. Gondoljunk csak például arra, hogy az emberes repülés történetében – tudomásunk szerint – az Ax-4-küldetés tagjai töltötték a leghosszabb időt karanténban. Annyi minden történhet az indulás körül, és ez a tudományos részre is vonatkozik, mert a Nemzet­­közi Űrállomás fedélzetén csak olyan tevékenység folytatható, illetve eszköz, kísérlet vihető fel, amit a fenntartó űrügynökségek engedélyeznek. Ez ebben az esetben a NASA. Bármit szeretnénk, bármiről gondoljuk, hogy megfelel, az akár az utolsó pillanatban is meghiúsulhat. A HUNOR-program – a kormányhatározat értelmében – 2026. december 31-éig tart, de a sok utómunka miatt ren­geteg feladatunk van még, miközben már látjuk a következő ki­hívásokat is. Az amerikai űrszektorban szá­mos magán­vállalat dolgozik különböző portfóliókon keresz­tül, ezek közül vannak, amelyek az Axiom Space mellett szintén komoly lehetőségeket nyitnak Magyar­ország előtt. A Voyager Technologies egy ambiciózus űr­ipari cég, számunkra pedig minden olyan lehetőség fontos, ami a magyar szereplők részére kiszélesíti a nemzetközi piacra jutást.

A távolabbi jövőben akár lehet még újabb űrhajós-kiválasztás?

– Azt gondolom, hogy minden nemzetközi együttműködésben meg kell ragadni a kínálkozó lehetőségeket. Ne feledjük, az emberiség a Holdra készül – 2030–35 között várható, hogy részben orosz–kínai, részben amerikai–európai–japán együttműködésben elkészül a Hold-bázis, illetve a Hold körüli bázis, amihez személyzetet kell majd biztosítani, az ott dolgozók ugyanis sűrűn fogják váltani egymást. Remélhetőleg eljön majd egyszer a pillanat, amikor lesz olyan felkészült magyar űrhajós, aki, ha le­hetősége nyílik rá, akár a Holdra is elindulhat. Bízom ben­ne, hogy a közel nyolcévnyi miniszteri biztosi, valamint a harmincévnyi szakmai kutatói tevékenységem alatt meg tudtam mutatni, hogy reálisan felmérve Magyarország saját képességeit, lehet bátran lépni az űrkutatás területén. Mindig is tudtam, ha a magyar szürkeállomány: kutatók, mérnökök, tudósok lehetőséghez jutnak, akkor nagyon komoly szakmai tartalmat képesek létrehozni, ezért ott a helyünk az élbolyban. Ez egy tehetséges ország, sok csodálatos elme él közöttünk, hogyha teret nyit nekik a politika – hiszen ezek állami forrásokat igénylő területek –, akkor élni fognak ezzel a lehetőséggel, és ki tudják majd bontakoztatni a képességeiket. Ezzel pedig az egész ország nyerni fog.

A kijelölt és tartalék Ax-4-legénység tagjai, Kapu Tibor és Cserényi Gyula a felkészülés során egy fém nyomásmérőt tanulmányoznak. (Kép: Axiom Space)

A Magyar Űrhajós Program milyen szerepet játszik a hazai űripar, űrtechnológia fellendítésében? Konkrét példát is említene?

– Ez egy nagyon komplex terület, melynek számos alkalmazása van. Gondoljunk akár az eszközös vagy az embe­res űrrepülésekre, a műholdak, a szondák, az automaták, a robotok világára. Egy nemzeti űrprogram ahhoz teremt lehetőséget, hogy ezeken a területeken lehessen bizonyítani, kompetenciát szerezni. Emlékszünk például a Nemzetközi Űrállomáson végzett Randam-kísérletre? Egy kis startup, a 27G-Technology Kft. teljesen új elméleti alapokon kifejlesztett, mindössze 55 grammos sugárzásmérőjére, amely a sugárzáson kívül még további tíz környezeti paramétert mér? Ez a kis eszköz azon túl, hogy sikeresen mutatkozott be önálló fejlesztésként a HUNOR-programban, más kísérleteket is támogatott.

Várható a közeljövőben a kereskedelmi forgalomba hozatala?

– Tudomásom szerint már rengeteg megrendelést ka­pott a cég. Ennél gyorsabb hasznosításra nehéz példát találni. De számos más, a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén végzett kísérletet is említhetnék, ami belépést je­lent a részt vevő egyetemeknek, cégeknek erre a világ­piac­ra. Azokon az egyetemeken, ahol elkezdődtek a kutatások, megalapozták a kompetenciájukat az űrszektor­ban. A Semmel­weis Egyetemen például tanszék alakult, és elindult a space science laboratórium is, valamint si­keres űrügynökségi pályázatokat nyernek el az űregészségtan, űrélettan, űrorvostudományok, űrgyógyszeré­szet terén. További helyszínek például: Debrecen, Sze­ged, Pécs, Miskolc, ahol korábban is voltak űrtevékenységgel kapcsolatos sikeres kísérletek, de most ezeknek a száma megsokszorozódott. Azonfelül, hogy az űrprogram termékenyen hat a tudományra, gazdasági jelentősége is van.

Az űrprogramnak milyen közvetlen hatása van a gaz­daságra?

– Az űreszközök gyártása komoly, fejlett piaccá nőtte ki magát, ahol a világ nagy csomópontjain kialakultak hatalmas rendszerintegrátor cégek, és az úgynevezett end to end (teljes eljárás, az elejétől a végéig – a szerk.) megoldásokkal minden platformot kiszolgálva hoznak létre sorozatgyártásban magas minőségű, komplex űreszközöket. Ilyen például a francia Airbus és Thales, vagy a német OHB és az olasz Leonardo, hogy Európán belül maradjunk. De mondhatom az amerikai SpaceX-et, amely cég hetente akár ötven műholdat is felbocsát. Láttuk az Axiom-4 startjára várva, ahogy a floridai Kennedy Űrközpontból szinte kétnaponta indultak Falcon rakéták, műholdakkal a fedélzetükön.

A Holdbázis koncepciója – látványterv. (Kép: esa.int)

Hogyan lehet ide bekerülni?

– Be lehet kapcsolódni az ellátási láncba vagy a beszállítói körökbe, de ehhez a jelentkezőknek előzetes sikereket, kompetenciát, elnyert pályázatokat és eredményes termékeket kell felmutatniuk. Ebben tud segíteni a magyar szereplőknek például a nemzeti űrprogram.

A nemzetközi űrpiac, a tudományos űrprogramok, kutatások összekapcsolódása az állami és a magánszektor együttműködésében nem megy mindig zökkenőmentesen.

– Erre az élet szolgált példával a számunkra. Amikor Elon Musk és Donald Trump egymásnak feszültek, Kapu Tiborék éppen a karanténban voltak. Akkor történt, hogy Elon Musk kilátásba helyezte, felmondja a NASA-val megkötött szerződéseket, ami minket azért érintett kö­zel­ről, mert a SpaceX tulajdona a Dragon–2 űrhajó és a Falcon–9 hordozórakéta, ezek nélkül pedig nehéz lett volna teljesíteni a küldetést. Némi időbe telt, amíg a kedélyek lecsillapodtak. Fokozott jelentőséggel bír tehát az, hogy a kritikus infrastruktúrával, képességekkel rendelkező magánszereplők, mint amilyen a SpaceX, milyen viszonyban vannak a politikai döntéshozókkal.

Illetve az, hogy a tudományos szempontok mennyire tudják felülírni a kereskedelmi érdekeket.

– Emiatt is tesz komoly erőfeszítéseket például az Euró­pai Unió ennek a területnek a szabályozásában. Hamarosan kezdődik az EU Space Act űrtörvény javaslatának a tárgyalása annak érdekében, hogy segítsen egy egységesített szabályozói környezetet kialakítani az európai űrszektor számára.

Valójában mi a helyzet? Európa űripari tevékenysége lemaradt, vagy nagyon is komoly az űrverseny?

– Nagyon komoly, globális űrverseny zajlik, és bizonyos vonatkozásokban szükséges Európa versenyképességének a növelése. Miközben vannak olyan rendszereink, mint például a Kopernikusz Föld-megfigyelési program és a Galileo globális navigációs műholdrendszer, melyek világviszonylatban is a legjobbak közé tartoznak, az Ariane hordozórakéta-család, amelyet az Európai Űrügynökség üzemeltet, és elsősorban műholdak felbocsátására használ, még nem tudja a Falconhoz hasonló reuse technikákat alkalmazni, de néhány éven belül várható az európai újrafelhasználható rakéta megjelenése is. Itt szükséges és lehetséges a versenyhátrány ledolgozása. Ugyanakkor nincsen, és kilátásba sincs helyezve önálló európai űrhajó megépítése, és amennyiben a Nemzetközi Űrállomás életciklusa véget ér, nincs még egységes válaszunk arra, hogyan szeretne Európa űrhajósokkal jelen lenni az alacsony Föld körüli pályán (Low Earth Orbit; LEO). A globális űrversenyben az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Japán mellett szeretném kiemelni a tízmilliós lélekszámú Izraelt, amely – a 2019-es kudarccal végződött első kísérlet után – újabb űrszondák Holdra juttatását tervezi. Ebben a versenyhelyzetben Európának is ki kellene használnia a képességeit. Szükséges több forrást fordítanunk a világűrre. Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy az Európai Uniónak évente a GDP három százalékát öt kiemelt technológiai terület – köztük az űripar – fejlesztésére kellene fordítania. Versenyképességről, magas hozzáadott értékről, tudásalapú társadalomról nem beszélhetünk sem Magyarországon, sem az Európai Unióban úgy, hogy nem áldozunk több forrást ezekre a területekre.

Az Európai Űrügynökség (ESA) Ariane hordozórakéta-család tagja az Ariane–6 Európa legújabb, nagy teherbírású rakétája, amely egyetlen repüléssel több küldetést is indíthat különböző pályákra, míg felső fokozata a küldetés végén önmagától kilép a pályáról. A felvételen a 2024. július 9-i indítás. (Kép: esa.int)

Miért gondolja fontosnak Magyarország részvételét az űripari versenyben?

– Például azért, mert a világűr határát Kármán-vonalnak nevezték el egy magyar tudósról, Kármán Tódorról, aki kiszámolta a bolygót övező gázburok, a földi légkör határát. A tudományos múltunk is jelzi, hogy Magyar­országnak itt helye és dolga van. Sok olyan eredményünk volt, amely feljogosított minket arra, hogy ambiciózusan törekedjünk az űrszektorban megjelenni más, a hozzánk hasonló lélekszámú európai országokkal együtt. Mégis, 2015-ben a régióban szinte utolsóként váltunk az ESA teljes jogú tagjává, minimális befizetéssel. 2018-ban vettem át a terület irányítását, létrehoztuk a magyar ESA-delegációt, és megötszöröztük a befizetésünket, amire a földrajzi visszatérítés elv alapján magyar cégek és egyetemek pályázhatnak, és ez kilencven százalékban sikerült is 2024-re, amíg én vezettem az ESA-delegációt.

Az ESA 2024-es űrhajózási flottája, balról jobbra: Vega-C, két hajtóműves Ariane–6 és négy hajtóműves Ariane–6, valamint a Space Rider – látványterv. (Kép: esa.int)

Hol tartunk most, a 2021-ben elfogadott űrstratégia indulása óta?

– A világűrbe kihelyezett eszközök kritikus infrastruktúrát jelentenek, amelyek globális szolgáltatások alapját képezik. Ez ma már nem választás kérdése, egy bizonyos infrastruktúrával rendelkeznie kell egy országnak. 2021-ben nagy áttörést jelentett a magyar űrstratégia elfogadása, amelyben meghatároztuk azokat az irányokat, amelyek alapján az ország versenyképesen és hatékonyan tud felzárkózni. Ennek a megvalósítása a kitűzött ütemben halad, űrkutatóként persze azt szeretném, ha még gyorsabban menne, de mindenhez idő kell, ahhoz is, hogy kellő számú szakember, megfelelő tapasztalattal, rendelkezésre álljon Magyarországon.•

Címlapkép: Axiom Space