MikroRNS-ek a biztonsági vizsgálatokban – a HUN-REN TTK és a Toxi-Coop Zrt. kutatói gyógyszerfejlesztést segítő eljárást fejlesztettek ki

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és a Toxi-Coop Toxikológiai Kutató Központ Zrt. Biomarkerek fejlesztése toxikológiai és biztonsági vizsgálatokhoz (2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00021) című közös projektjük keretében új eljárást dolgoztak ki a fejlesztés alatt álló gyógyszerjelöltek biztonságosságának értékeléséhez. Monostory Katalin kutatócsoport-vezető interjúnkban azt is elmondta, hogy a kutatás eredményeként kifejlesztett eljárás már szabadalmaztatás előtt áll.


Labor
Milyen céllal kezdték a kutatást?

– A projekt a gyógyszerfejlesztés pre­klinikai fázisát célozta. A biztonsá­gi vizsgálatok során használt végpon­tok nem képesek minden esetben érzékenyen és szervspecifikusan elő­re jelezni a molekula toxicitását. Kutatásaink alapján az új biomarkerek pon­tosabban, sokkal hamarabb és szervspecifikusan adnak tájékozta­tást arról, hogy az adott gyógyszerjelölt a kísérleti állatokban milyen toxicitást idéz elő. Vagyis a fejlesztéseink a gyógyszerfejlesztés preklinikai fázisához kínálnak jelentős segítséget.

MikroRNS-ek kimutatásaMikroRNS-ek kimutatása mikrofluidikai chiptechnológián alapuló, nagy áteresztőképességű PCR-rel (polymerase chain reaction).
Hogyan becsüli az önök módszere a toxicitást?

– MikroRNS- (miRNS-) alapú biomarkereket fejlesztünk erre a célra. Ahogy a nevük is sejteti, ezek a molekulák kis méretű RNS-ek, amelyek képesek befolyásolni a fehérjék kifejeződését. A szervezet működésében történő változások, például egy kémiai anyag hatására bekövetkező káros hatások nyomon követésére is használhatók. A klasszikus biztonsági vizsgálatok­ban in vitro teszteket és toxicitási vizsgálatokat végeznek laboratóriu­mi állatokon (például patkányokon). Utóbbiaknál, a humán diagnosztiká­ban alkalmazott eljárásokhoz hason­lóan, a vérképet, illetve a levett szö­vet­mintákat elemzik. Ezt a protokollt követtük mi is a kutatásaink során.

Milyen szervekben jelentkező to­xicitási reakciókat vizsgáltak?

– Minthogy a méregtelenítés helyszí­ne a máj, vizsgáltuk a májtoxicitást. Ehhez a paracetamolt, illetve az amo­xicillint alkalmaztuk modellvegyület­ként, amelyek ismerten máj­károso­dást okoznak (fontos megemlíteni, hogy a kísérletek során nem a farma­kológiai hatást kiváltó dózisban, hanem toxikus mennyiségben adtuk a hatóanyagokat az állatok­nak). A követke­ző terület a vesetoxicitás volt (gentamicin modellvegyület­tel), a harmadiknak pedig a kardio­toxici­tást választottuk, doxorubicin és izo­proterenol hatóanyagokkal, ame­lyek jól ismerten szívizom-károso­dást okoznak.

Biomarkerek fejlesztése toxikológiai és biztonsági vizsgálatokhoz (2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00021)
Milyen módszerrel vizsgálták a to­xicitást?

– Extracelluláris vezikulákat izolál­tunk az állatok vérplazmájából, a vesetoxicitás esetén pedig a vizeletet is vizsgáltuk. Olyan testnedveket ke­restünk, amelyekből viszonylag egy­szerű mintát venni az állatokból. Ezt­ követően elemeztük a vezikulák miRNS-tartalmát, és olyan jellegzetes miRNS-eket kerestünk, amelyek felszaporo­dása szervspecifikusan utal­hat a toxi­citásra. Számos ígéretes miRNS-t találtunk, és megkezdtük az eljárás szabadalmi előkészületeit. Mint­hogy a miRNS-ek meglehető­­sen konzervatívak, a távlati céljaink kö­zött szerepel az eljárás humán diagnosztikai célú alkalmazásának kifejlesztése is.•

A 2020-1.1.2-PIACI-KFI-2020-00021 számú projekt a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2020-1.1.2-PIACI-KFI pályázati program finanszírozásában valósult meg.


Címlapkép: HUN-REN TTK

 


 
Archívum
 2011  2012  2013  2014  2015  2016  2017  2018  2019  2020  2021  2022  2023  2024  2025
Címkék

Innotéka