Űripari kiberbiztonság – magyar cég a műholdas kereskedelmi és védelmi célú rádiókommunikációs fejlesztések globális élvonalában
Balról: Csőri Kornél fejlesztőmérnök, dr. Eged Bertalan ügyvezető, Kiss Tivadar projektmenedzser, Tölyhi Tamás fejlesztőmérnök, Berki Szabolcs rendszermérnök (NI) az ESA-támogatással megnyílt Nyitott Laborban, az NI Hungary Kft. debreceni gyárában.Mikor és hogyan kezdődött a Sagax Kft. története?
– Cégünk a kilencvenes évek elején alakult, majd az ezredforduló táján helyeztük át a kft.-be a Budapesti Műszaki Egyetemen elkezdett, digitális rádiókommunikációval foglalkozó kutatásainkat. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy rendelkezünk mindazokkal a képességekkel, amelyek révén olyan területeken tudunk piacképes termékeket fejleszteni, ahol az akkoriban elérhető megoldások nem szolgálták ki a vásárlói igényeket. Az első fejlesztéseink a rádióhullámok forrásának meghatározását célozták, ami főként a védelmi területen fontos. Ebben az amerikai General Dynamics volt a fő exportpartnerünk, hiszen ők is felismerték, hogy a Sagax, kis cég lévén, agilisabban képes mozogni, és így gyorsabban biztosítani tudja a szükséges fejlesztési eredményeket, mint a nagyvállalatok.
Minek köszönhetően tudtak bekapcsolódni az űripari fejlesztésekbe?
– Miután Magyarország csatlakozott az ESA-hoz, a magyar cégek számára is megnyílt a lehetőség, hogy bekapcsolódjanak az európai űripari fejlesztési programokba. A mi cégünk különleges tapasztalatait azonnal ki tudtuk használni a műholdakkal és más űreszközökkel folytatott kommunikáció kiberbiztonsági védelme terén. Mára számos sikeres kutatás-fejlesztési projektet bonyolítottunk közösen az ESA-val. Ezek a projektek minden esetben komoly technológiai kihívást jelentettek, mert az Európai Űrügynökség jellemzően olyan területeken végez fejlesztéseket, amelyeken nincs a piacon kielégítő megoldás. Az első ilyen fejlesztésünk például az ESA elektromágneses tesztkörnyezetében használható különleges antenna volt, mivel erre sem létezett megfelelő eszköz a piacon.
Hogyan kezdtek műholdas navigációval és kommunikációval foglalkozni?
– Az egyik következő, ESA-val közös projektünk már a műholdas navigációs rendszerek kibertámadás elleni védelméről szólt. Aligha kell hangsúlyozni, hogy milyen életbevágó, hogy a támadók ne tudják megzavarni a GPS-t vagy az európai navigációs műholdrendszert, a Galileót. Jelenleg ebben az irányban haladunk tovább, amikor a ZalaZONE autonómjármű-tesztpályával szövetkezve igyekszünk úgy továbbfejleszteni ezt a tesztkörnyezetet, hogy már a járművek elektromágneses támadásokkal szembeni ellenálló képességét is tesztelni lehessen ott. Jelenleg ugyanis ezen a területen még nem léteznek általános érvényű szabványok. Vagyis, ha Magyarország élen tudna járni ezekben a fejlesztésekben, akkor befolyásolni tudnánk a jövőbeli szabványok kialakítását, és ezzel az országban folyó fejlesztések rögtön versenyelőnyhöz jutnának a konkurens technológiákkal szemben. Újabban pedig egyre erőteljesebbek a mesterségesintelligencia-alapú fejlesztéseink is.
GNSS jelinterferencia-tesztrendszer az autonóm mobilitás számáraEzekkel a fejlesztésekkel milyen széles piacot céloznak meg?
– Modern világunk minden eleme a telekommunikációtól függ, így az életünk megannyi aspektusában életbevágó, hogy megvédjük a kommunikációs infrastruktúrát a támadásoktól, és biztosítsuk a zavartalan működését. Vagyis a fejlesztéseink alkalmazhatósága szinte határtalan.
A műholdas jelek hamisítását detektáló szenzor.A kezdeti innovációs és fejlesztési projektjeink mára már számos telekommunikációs ökoszisztéma részévé váltak, beépülnek a műholdas navigációs rendszerekbe, és az egész magyar iparág tesztelési képességeit gazdagítják.•
Címlapkép: Sagax
